Szuperhold-határozó: szuperhold, virághold, vérhold és a bulvársajtó – mit is fogunk látni valójában?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Bizonyára mindannyian találkoztunk már a médiacsatornákon fel-felbukkanó hangzatos szuperhold nevekkel, mint például a szuper-vérvirághold. A közeledő május 26-ai szuperhold kapcsán járjunk együtt utána az elnevezések eredetének, és ezen ingoványos nevezéktan csillagászati szerepének, áldásainak és átkainak!

MI IS A SZUPERHOLD?
Richard Nolle asztrológus fejéből pattant ki egy 1979-beli napos reggelen a szuperhold elnevezés, mely a nagyközönség számára a DELL HOROSCOPE nevet viselő, érezhetően tudományos folyóiratban vált elérhetővé. A figyelmes olvasó itt valószínűleg felkapja a fejét: „De hát az asztrológus nem is csillagász, hogyan nevezhet el egy égi eseményt?”, és itt van a kutya elásva! A szuperhold igazából nem is egy valódi esemény. Olyan értelemben valódi, hogy a Földközelben lévő telihold kapta ezt a „csodás” megnevezést. Azonban az emberek számára ez semmi különösebben szupert nem jelent, csupán egy szép teliholdat. Egyik korábbi cikkünkben a jelenséget részletesen kifejtettük. Azt is kiemeltük, hogy a földközelben tartózkodó telihold „szuper” volta, az avatatlan emberi szem számára egyáltalán nem különböztethető meg a kevésbé „szuper”, akár földtávolban tartózkodó teliholdtól. Mivel azonban a kifejezés kiválóan beleillik a bulvármédia ízlésvilágába, így futótűzként terjedt el. Sőt a 2000-es években maga a NASA is átvette a kifejezést, bízva abban, hogy a csillagászat népszerűsítését nagyban elő fogja segíteni a „szuperholdazás”. Sajnos ez nagyrészt a közösségi oldalakon terjedő trükkösen készített fényképeken ámulók és lájkolók számát növelte meg, nem pedig az éjszakai égboltot kémlelő érdeklődőkét. 

A horizont közelében, teleobjektívvel készített képeken a Hold sokkal nagyobbnak tűnik, mint valójában. Forrás: https://www.flickr.com/photos/135630555@N04/22823086188

A valós látvány a várakozásokat nagyban alulmúlja, különösen a Holdat szupernagynak ábrázoló sok fotó fényében. A magyar sajtót az elnevezés sokáig hidegen hagyta, azonban 2010 környékén elkerülhetetlenül nálunk is felütötte a fejét, cikkek tömkelegével halmozva el az olvasókat. Az alapgondolat, hogy a csillagászat népszerűsítésének részeként hívjuk fel a figyelmet az égi jelenségekre, akár a teliholdra is, önmagában jó és nemes. De az utóbbi időben a csillagászati tudománykommunikációban aligha volt a szuperhorldnál több félreértésre, konfúzióra és szakmai tévedések sokaságára okot adó téma. A vezető hírportálok cikkei is nemritkán teljes valótlanságokat és nevezéktani tévedéseket állítanak. Tehát ha a szuperholdról van szó, a közmédia cikkeit vagy erősen szűrni kell, vagy továbbgörgetni.

VIRÁG-SZUPERHOLD MÁJUS 26-ÁN
A 2021 május végi jelenség lesz az idei évben a Földhöz legközelebb eső telihold, mely a teljes éjszaka folyamán megfigyelhető lesz a déli horizont közelében. De honnan ered a „virág” szócska? Az ősi kultúrákban a naptárakat általában a Hold járásához igazították, és a különböző hónapokhoz tartozó teliholdakhoz valamilyen, az adott időszakra jellemző jelzőt csatoltak. Az észak-amerikai indiánok is így tettek, és mivel ez a kultúra még mind a mai napig többé-kevésbé él Amerikában, ezért az ő elnevezéseik már az 1900-as évek elejétől elkezdtek beszivárogni a köztudatba. Ezek a kifejezések a szuperhold bulvársajtóba-törésekor igen jól jöttek, mert rendkívül változatos és szenzációhajhász címekkel gazdagították a már amúgy is jól hangzó szuperholdunkat. Ez alapján a következő pompás szuperhold-határozót állíthatjuk fel:

  • januárra esik, akkor farkas-szuperholdról beszélünk, mert ebben a hónapban sok rémisztő farkasüvöltést lehet hallani
  • februárra esik, akkor hó-szuperholdról beszélünk, mert a februárra jellemzőek a heves havazások
  • márciusra esik, akkor féreg-szuperholdról beszélünk, mert a felolvadó földön megjelennek a gilisztákra utaló “féregjáratok”
  • áprilisra esik, akkor rózsaszín-szuperholdról beszélünk, mert egy Amerikában őshonos virágfaj ekkor bontja ki rózsaszínű szirmait
  • májusra esik, akkor virág-szuperholdról beszélünk, mert a legtöbb virág ebben a hónapban pompázik teljes szépségében
  • júniusra esik, akkor eper-szuperholdról beszélünk, mert az Egyesült Államok északi részén ekkor szokták az epret betakarítani
  • júliusra esik, akkor bak-szuperholdról beszélünk, mert a szarvasok, amelyek minden évben elhullajtják agancsukat, ekkor kezdik el újranöveszteni azt
  • augusztusra esik, akkor tokhal-szuperholdról beszélünk, mert ebben a hónapban gazdag a tokhalfogás
  • szeptemberre esik, akkor szüreti-szuperholdról beszélünk (azt hiszem, hogy ezt nem kell magyarázni)
  • októberre esik, akkor vadász-szuperholdról beszélünk, mert ekkor különösen jó alkalom nyílik a nyáron megnőtt vadak zsákmányolására
  • novemberre esik, akkor hód-szuperholdról beszélünk. Ennek az elnevezésnek az eredete nem tisztázott. Valaki azt mondja, hogy ebben a hónapban állítottak fel hódcsapdákat az amerikai őslakosok, mások pedig azt állítják, hogy ebben a hónapban nagy a gát-építési aktivitásuk a hódoknak.
  • decemberre esik, akkor hideg-szuperholdról beszélünk, mert ekkor köszönt be az igazán fogcsikorgatóan hideg idő

Például a következő, 2022. június 14-ei szuperhold eper-szuperhold lesz. Ennek ellenére azért ne próbáljuk meg reggelire elfalatozni!

Holdfogyatkozás Forrás: https://commons.wikimedia.org/

OPPOZÍCIÓK HADA: HOLDFOGYATKOZÁS ÉS KISBOLYGÓ SZEMBENÁLLÁS
Na de mi is az az oppozíció, vagy magyarul szembenállás? Az oppozíció az a jelenség, amikor a Nap a Föld, és a szóban forgó égitest egy vonalba esik, úgy, hogy a Föld legyen középen. A május 26-i szembenállások közül az egyik oppozíció éppen a Holdé, még ha a Hold esetében ezt teliholdnak hívjuk is. A mostani telihold azért különösen izgalmas, mert a Nap, a Föld és a Hold pontosan egy vonalba kerülnek, így holdfogyatkozás jön létre. A holdfázis még napközben (magyar idő szerint 13:14-kor) éri el maximumát. 

2018. július 27-ei teljes holdfogyatkozás Forrás: https://en.wikipedia.org

Sajnos ezt mi innen Magyarországról nem fogjuk tudni megfigyelni, de például Ausztrália lakói egy csodás, teljes holdfogyatkozásnak lehetnek szemtanúi. Ez akkor következik be, ha a Hold egésze bekerül a Föld teljes árnyékkúpjába. Miért nem holdfogyatkozás az összes telehold? A Föld keringési síkja nem esik egybe a Hold keringési síkjával, így általában nem tud elbújni a Nap elől. Időnként azonban pontosan egy vonalba kerülnek, és ekkor „elfogy a Hold”, vagy, ahogy a bulvársajtó szokta nevezni, beáll a vérhold jelensége. Ez az elnevezés sokkal találóbb, mint a szuperhold, mert holdfogyatkozáskor a napfogyatkozással ellentétben a Hold nem tűnik el teljesen a szemünk elől. Fényessége viszont nagyon erősen lecsökken, ráadásul sötétpiros vagy barnás színt vesz fel a légkörön átszűrődő fény miatt. Miért lesz piros? Biztos mindenki látott már naplementét. A jelenség háttere itt is ugyanez. Ha a fény hosszú utat tesz meg a légkörben, akkor a rövidebb hullámhosszú (kék) fénykomponensek a légkörben lévő apró részecskék miatt kiszóródnak (ezért kék az ég) és a maradék pirosas árnyalat jut el a szemünkhöz, a holdfogyatkozást, és naplementét figyelők örömére. Holdfogyatkozáskor a fény szóródik a Föld légkörében, és ez halvány, szórt, és vörösre szűrt fény tudja csak megvilágítani a Holdat.

Keresőtérkép a Nemesishez. A berajzolt pozíció 30-án 22:00-kor érvényes Forrás: https://in-the-sky.org Credit: Dominic Ford

Az este másik oppozíciója a (128) Nemesis kisbolygóé. Ez a kisbolygó egy körülbelül 180 km-es, nagy arányban szenet tartalmazó kődarab, és nem, a közelmúltban még keresett, Nap körül keringő, baljós nevű hipotetikus barna törpecsillag. A Mars és a Jupiter pályája közt keringő égitestet 1872. november 25-én fedezte fel egy kanadai-amerikai csillagász, James Craig Watson, aki ezen kívül még 21 „csillagról” állapította meg, hogy kisbolygó. 

Az (511) Davida észlelése 2021. április 3-án és 4-én Készítette: Piriti János  Forrás: https://eszlelesek.mcse.hu/

A szembenállásban körülbelül 11,3 magnitúdós fényességet karistoló, a Skorpió csillagképben található pötty megfigyeléséhez legalább 15 centiméter átmérőjű távcsőre van szükség. Egész éjszaka a horizont felett fog tartózkodni, azonban május 27-én 1 óra körül, deleléskor is csak 22 fok magasra fog emelkedni Magyarországról nézve.  Ez azt jelenti, hogy jó rálátás szükséges a déli horizontra, csakúgy, mint a Hold megfigyeléséhez. Aki a megkeresésére adná a fejét, annak a déli égbolt Hold-környékét kellene célba vennie, a telihold fénye pedig garantáltan teljesen elnyomja a halvány kisbolygót. Jól tesszük ezért, ha mégsem az oppozíció napján, hanem legalább 4-5 nappal telihold után eredünk a Nemesis nyomába. Mivel halvány, érdemes lerajzolni, és egy pár éjszaka múlva újra felkeresni. Így meggyőződhetünk arról, hogy az állócsillagokhoz képest elmozdult-e, mert ha nem, akkor sajnos csak egy halvány csillagot néztünk kisbolygónak… Ha valaki érez magában elég affinitást ahhoz, hogy le is rajzolja az okulárban látottakat, akkor azt a Magyar Csillagászati Egyesület észlelésfeltöltőjére feltöltve  a csillagászati adatgyűjtést is elősegítheti.

A binokulár az amatőrcsillagászok kedvelt, hordozható műszere. Forrás:https://pixnio.com/objects/glasses-spy-binoculars-black#

 

Ha valakinek nincs ilyen nagy műszere, akkor se csüggedjen, a Nemesistől mindössze pár fokra található Hold szabad szemmel, vagy akár egy binokulárral is bámulatosan szép, és szemfolyatóan fényes látványt nyújt. Tiszta eget az éjszakai nézelődéshez!

 

 

Hasznos linkek:
https://eszlelesek.mcse.hu/

https://in-the-sky.org/findercharts.php?startday=19&startmonth=5&startyear=2021&duration=3&objtype=0&objtxt=&objs=26230

Szerző: Kóti Dávid Attila, Amatőrcsillagász 
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 A borítókép forrása: https://www.onlyinyourstate.com/louisiana/new-orleans/lunar-eclipse-nola/

Amennyiben ezen a hétvégén szeretnéd igazán közelről megfigyelni a Holdat, sőt még saját fotót is készíteni róla, gyere el a Svábhegyi Csillagvizsgálóba pénteken vagy szombaton este!