Ha június, akkor rock n’ roll – lássuk a legfontosabb csillagászati eseményeket

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Csillagászati értelemben a június mindig fontos hónap. Egyrészt, a nyári napforduló jelzi a csillagászati nyár kezdetét, azt az időpontot, amikortól fogva a napfényes órák száma fokozatosan csökkenni kezd. Ez jó hír minden csillagásznak, hiszen ismét hosszabbodni fognak az éjszakák, elénk tárva a nyári égbolt csodáit. És ha a nyári égboltra gondolunk, eszünkbe juthat a gyönyörű Tejút, a szépséges Nagy Nyári Háromszög és augusztusi csillaghullás. Az új szezon tehát elkezdődött, s a járványhelyzet javulásával szeretett hobbinknak, az amatőrcsillagászatnak is jobban hódolhatunk. Az alábbiakban szokásainkhoz híven áttekintjük a június legfontosabb csillagászati eseményeit, néhány hasznos tanácsot is szolgáltatva a sikeres megfigyelésekhez.

Kisbolygó oppozíciók

(63) Ausonia
A nyári évad nyitánya rögtön egy kisbolygó oppozíció lesz, nevezetesen a (63) Ausonia nevű aszteroida kerül szembenállásba Földünkkel június 3-án. Az 1861-ben az olasz Annibale de Gasparis által felfedezett Ausonia szó szerint magán viseli az olasz nemzeti egység megteremtésének emlékét: Az égitestet eredetileg Italiának keresztelték volna, ám végül a szintén Itália régiót jelölő ősi Ausonia kifejezés mellett döntöttek. A 9,2 magnitúdós kisbolygót a Skorpióban keressük, fényszennyezésmentes területen, legalább 9 centiméteres vagy nagyobb távcsővel. Keresőtérkép itt érhető el hozzá. További érdekesség, hogy az Ausonia egy 2017-es megfigyelés alapján talán rendelkezik egy apró holddal, ám ezt még nem sikerült fotografikusan alátámasztani.

A Juno kisbolygó különböző hullámhosszban készült képei a Mount Wilson-i 2,5 méteres távcsővel, 2003-ból. Forrás: Wikipédia 

(3) Juno
A híres kisbolygó június 6-án kerül oppozícióba, 10,1 magnitúdós fényessége miatt csak közepes (legalább 15cm átmérő) vagy nagyobb távcsővel érdemes nekifogni a keresésének, melyhez térkép itt érhető el. A Naprendszerben az első 4 felfedezett kisbolygó, méret szerint csökkenő sorrendben: Ceres, Vesta, Pallas, Juno. Fontos megjegyezni, hogy ma már a Cerest nem, mint kis-, hanem mint törpebolygó tartják számon (a Plútó is ezen kategóriába tartozik már). Sőt, a Junonál azóta felfedeztek számos jóval nagyobb kisbolygót is. Ez a lista tehát ma már pusztán történelmi jelentőséggel bír.

A Junot 1804-ben fedezte fel a német Karl Harding, így a Juno az emberiség által harmadikként megismert kisbolygó (az első a Ceres volt). Tömege a Mars és Jupiter között elterülő ún. kisbolygóöv 1%-át teszi ki, átlagos átmérője közel 250 kilométer. A krumpli alakú, rücskös égitest felszínén a gravitációs gyorsulás a földinek alig 1,2%-a, vagyis a Junón egy száz kilós embert a mérleg mindössze 1,2 kilósnak mutatna… Érdekesség még, hogy a kisbolygó retrográd pályán kering a Nap körül, azaz ellentétes irányban kerüli meg központi csillagunkat, mint a bolygók. A Juno volt az első aszteroida, melyet sikerült lencsevégre kapni, miközben elhaladt egy csillag előtt: ez 1954-ben történt.


(5) Astraea
Június 20-án kerül oppozícióba az Astraea, 10,4 magnitúdós fényességével a Nyilas csillagképben bujkál, keresőtérképe itt érhető el. A kisbolygók sorában az ötödikként felfedezett égitest, 1845 decemberében bukkant rá a német Karl Ludwig Hencke. Az aszteroida nem rendelkezik különösebben izgalmas fizikai tulajdonságokkal, jelentőségét főleg az adja, hogy megtalálása előtt az utolsó kisbolygófelfedezés 1807-ben történt (a Vestát fedezték fel ekkoriban), ezért abban az időben sokan gyanakodtak arra, hogy csak a már említett négyesfogat (Ceres, Vesta, Pallas, Juno) létezik. A felfedezés tehát megdöntötte azt az elméletet, hogy csak néhány aszteroida kering a Nap körül, s hamarosan további kisbolygófelfedezések tucatjai követték egymást. Ma már sokszázezer aszteroidát tartunk nyilván.

Centrális holdfogyatkozás és dupla-összeolvadó holdárnyék a Jupiteren!
Gyönyörű és ritka esemény szemtanúi lehetünk június 5-én hajnalban: úgynevezett centrális fogyatkozásra fog sor kerülni a Jupiter-holdak között. Ez azt jelenti, hogy az Io teljesen bekerül majd a Ganymedes árnyékkúpjába, és igen erőteljesen elhalványodik ráadásul eközben mindkét hold árnyékot fog vetni a Jupiter felszínére, amelyek fokozatosan közelítenek egymáshoz, majd egybeolvadnak.

Az esemény éjjel egy óra körül kezdődik, a Jupiter ekkor kel, s a Ganymedes árnyéka ekkor már látható lesz a bolygón. Egy óra után húsz perccel jelenik meg az Io árnyéka is a bolygón, majd fokozatosan megközelíti egymást a két fekete folt. Egy órával ezután kezd az Io fokozatosan elhalványulni, a jelenség időtartama 25 perc. 2 óra 23-kor kezdődik majd a két árnyék egybeolvadása, ezzel együtt rohamos fényességcsökkenés figyelhető majd meg az Ión, mely alig 2”-re lesz a Jupiter peremétől, és talán el is tűnik majd a szemünk elől. A maximális fázis 2:33-kor következik be, az esemény 2:44-kor ér majd véget. Kistávcsővel is, de nagyobb műszerekkel főleg érdemes megfigyelni az eseményt, ám az elhalványuló holdak binokulárral is jól megfigyelhetőek lesznek. Nehezítő körülmény a Jupiter horizont feletti magassága: ez a maximumkor mindössze 12 fok lesz, így mindenképpen tiszta látóhatárra van szükségünk.

A centrális fogyatkozás közepe nagy nagyításon. Jobbra a nagyobbik árnyékot vető Ganímedes. A Jupiter pereme mellett az Io, centrális fogyatkozásban, talán el is tűnik szemünk elől. A Jupiter közepén pedig a két holdárnyék, amint éppen egymásra vetül. 2021.06.05 2:33 perc.

Pompás randevú hetedikén: Vesta – 73 Leo együttállás
Június 7-én érdemes lesz vigyázó szemeinket az Oroszlán csillagképre vetni, egészen pontosan a 73 Leo nevű csillag környezetére. A már említett történelmi kisbolygó, a Vesta ugyanis 9 ívperccel nyugatra közelíti meg a 73 Leót. A Vesta várhatóan 7,5 magnitúdós lesz, a 73 Leo pedig 5,3 magnitúdóval pislákol majd az esti égen. Ha életünk első kisbolygóészlelését végre szeretnénk hajtani, nincs ennél pompásabb alkalom: az 5,3 magnitúdós csillag ugyanis nagyon könnyen megtalálható és már közvetlenül a keresőtávcsőben is látszik, onnan pedig már gyerekjáték megtalálni a mellette mindössze 9 ívpercre lévő aszteroidát. Binokulárral, vagy kistávcsővel is nyugodtan próbálkozhatunk, ez a megfigyelés még közepesen szennyezett kisvárosi égről is sikerrel kecsegtet. Jó megfigyelési program lehet, ha 6-án este lerajzoljuk a 73 Leo csillagot és környezetét (apró pöttyökkel jelölve a csillagokat, a pöttyök méretével jelezve azok fényességét), majd ugyanarra a rajzra 7-én és 8-án is feltüntetjük a kisbolygót. szépen látszik, ahogy halad az égen, és 7-én ér legközelebb a fényesebb 73 Leo csillaghoz. Így pompás sorozatot készíthetünk a Vestáról, a Naprendszer legnagyobb aszteroidájáról! Gyakorlottabb amatőröknek a fotózás is érdekes feladat lehet, melyből pompás animáció készíthető. Keresőtérképet ide kattintva találunk.

Részleges napfogyatkozás június 10-én
Az idei június legnagyobb durranása kétségkívül a tizedikei részleges napfogyatkozás lesz. Az eseményről és megfigyelési módjairól részletes cikket írtunk, ahol minden amatőröknek és laikusoknak egyaránt fontos információ megtalálható. Most csak azt jegyezzük meg, hogy a napfogyatkozás során semmiképpen se nézzünk szabad szemmel a Napba! Kizárólag megfelelő védőfelszereléssel, speciálisan erre a célra készült szemüveggel vagy hegesztőszemüveggel csodáljuk meg központi csillagunkat. Kormozott üveget, CD-t vagy egyéb házi praktikát semmiképpen se használjunk!

Holdsarló és bolygók az esti égen
Június 11-én késő délután a mindössze 34 órás, fiatal holdsarló 5,6 fokra közelíti meg a Vénuszt. A közelség maximuma 20:26-kor következik be: a horizonthoz közeli, mindössze 3,3 fok magasan lévő hajszálvékony sarló és a tőle északkeletre található Vénusz fenséges látványt nyújt majd. A Vénuszt fényesen vakító csillagként gyerekjáték lesz észrevenni, de mellette a halvány holdsarló kihívás lehet: nyugodtan használjunk binokuláris kézitávcsövet!

Két napra rá, 13-án este a Mars merészkedik az immár 10,6%-os holdsarlóhoz, mindössze 2,2 fokra megközelítve azt. Itt a Hold már kiszúrja a szemünket, a Mars viszonyt halványabb, vörös csillagként mosolyog majd csak mellette.

A Mars és a Hold szoros közelsége 13-án este negyed tízkor. Stellariummal szimulált kép.

Újabb Vesta kalandok, Leo-tripletben a kisbolygó – asztrofotósok, figyelem!
A korábban már említett Vesta kisbolygó ismét izgalmas helyeken fog felbukkanni: a Leo-triplet galaxisai között! Hónap 10-én 17 ívperccel délre látható az M65 galaxistól, 11-én pedig 22 ívpercre délre közelíti meg az M66 galaxist. A 9,6, valamint 9,7 magnitúdós galaxisokat közepes távcsővel érdemes felkutatni, ám amennyiben fotografikus észlelésre adnánk a fejünket, azt kisebb műszerekkel is nyugodtan megtehetjük. A Vesta keresőtérképe feljebb, a hetedikei randevúról szóló bekezdés végén található.

Még egy utolsó együttállás 18-án, ami megkoronázza a júniust: a Juno az M10 gömbhalmaz peremén
Június 18-án még egy utolsó együttállást láthatunk, ami azonban közelségét illetően az összes többit kenterbe veri: a már többször említett (3) Juno kisbolygó csupán 4 ívperccel halad el az M10 gömbhalmaz mellett, egy gömbhalmaz-átmérőnyire. Sajnos a Juno várható fényessége 10,1 magnitúdó, vagyis csak közepes vagy nagyobb távcsövekkel érdemes nekifogni a felkutatásának, akinek azonban módja van rá, az mindenképpen éljen a lehetőséggel!

Az M10 gömbhalmaz képe, ennek szélére látogat el a Juno. Forrás: Wikipédia.

Ció, Áció, Akáció, Vakáció! – Itt a csillagászati nyár!
Fiatal olvasóink bizonyára örülnek neki, hogy június közepére véget ér ez a sajnos inkább negatív emlékektől terhelt tanév. Jó hír viszont, hogy június 21-én hajnali 4:32-kor beköszönt a csillagászati nyár, azaz ekkor lesz a nyári napéjegyenlőség. Ettől kezdve fokozatosan rövidülnek majd a nappalok, következésként hosszabbodnak majd az éjszakák – minden amatőrcsillagász nagy örömére! De mi is ünnepeljük meg a különösen hosszú alkonyattal és rövid éjszakával megáldott napot. Este 11-ig még dereng az ég alja északnyugaton, hajnali 2:45-kor már pirkad az északkeleti ég, bő három óra csak a teljes sötétség!

A Mars a Jászol közepébe furakodik 23-án!
Június 23-án este kihívást jelentő, de különleges kaland vár: A Mars bolygó elüti a Jászol-halmazt, azaz M44-et. A már binokulárral, sőt, tiszta és sötét égen szabad szemmel is gyönyörűen látható nyílthalmazon ugyanis áthalad a Mars, a csillagtengerben úszó vörös bolygó látványa pedig kihagyhatatlan csemege. Azért kihívás ebben is lesz: 22:15-kor, mikorra már eléggé besötétedik, hogy a Jászol csillagai látszanak, a páros már csak 5 fokkal lesz horizont fölött. Ennek ellenére bátorítunk mindenkit, hogy ha módjában áll, aznap este ragadjon binokulárt és csodálja meg ezt a szépséges égi találkozót!

A Mars a Jászol közepén, de az ég alján, 5 fokkal a horizont felett, 2021.06.23-án, 22:15 perckor

24-én teliholdat láthatunk, már nem szuper, de azért még szuper látvány
Az előző hónap nagy sajtószenzációt kiváltó csillagászati eseménye az ún. szuperholddal egybekötött holdfogyatkozás volt 26-án. Mint azt már számos alkalommal megírtuk, a szuperhold elnevezés félrevezető és pontatlan, a bulvársajtó különböző trükkjeiről és a szuperhold-mítoszról kiváló cikket közölt Kóti Dávid szerzőtársam. Június 24-én sajtóterminológiailag voltaképpen posztszuper Hold tárul majd elénk, mi azonban inkább megelégszünk azzal, ha a nyári égbolt első teliholdját köszöntjük majd aznap este.

A Holdat borotválja a 38 Capricorni csillag június 27-én
Június 27-én éjjel 1:41-kor a 38 Capricorni csillag alig 3 ívmásodpercre halad el a Hold északi pereme mellett. A rendkívül szoros közelséget érdekes élmény lehet megfigyelni annak, aki nem látott még ilyet. Az elmúlt évek rendszeres eseményei voltak az ún. Aldebaran-fedések, amikor a Hold teljesen elfedte az Aldebarant egy kis időre. Ugyan most csak súrolni fogja egymást a Hold és a 6,7 magnitúdós 38 Cap, ám érdemes lehet binokulárt ragadni, ugyanis ezek az események mindig megigézik az emberi elmét. A Hold ezen a hajnalon különben is pompás tompaszögű, egyenlő szárú háromszöget alkot a Szaturnusszal és a Jupiterrel, ha ránk talál a hajnal, ne hagyjuk ki!

Bolygónapló

Merkúr
A hónap elején a merkúrsarló már elveszik a Nap fényében. Június 10-én alsó együttállásban van a Nappal, s csak hónap legvégén kezd el feltűnni az 1 magnitúdós merkúrsarló az égen, 1 órával napkelte előtt.

Vénusz
Másfél órával nyugszik a Nap után, -3,9 magnitúdós, ragyogó égitestként uralja az esti nyugati égboltot. Fázisa 0,95-ről 0,9-re csökken, látszó átmérője a hónap végére 11,1 ívmásodpercre nő. Mindenképpen keressük fel akár már binokulárral is, egyszerű és gyönyörű célpont, és a nyár során nem fog magasabbra emelkedni az esti égen.

Mars
A Mars tovább távolodik tőlünk, látszó átmérője 4,2-ről 3,9 ívmásodpercre csökken, fényessége 1,7 magnitúdó. Éjfél előtt nyugszik, este a nyugati égen keressük, mint fényesebb vörös égitest: a bolygók szokásos égi pályája mentén, a Vénusz mögött kullog, fokozatosan közelítve hozzá.

Jupiter
Amikor a Mars lelép az égi színpadról, a bolygókirály lép a helyére: a Jupiter éjfél körül kel, s a hajnali eget ő uralja. Egyre növekvő, már 43 ívmásodperces átmérőével, -2,5 magnitúdós fényességével kihagyhatatlan látványosság, hajnali fél három után emelkedik kedvező magasságba, 20 fokkal a horizont fölé.

Szaturnusz
Az éjszaka második felében kiválóan megfigyelhető, fényessége 0,5 magnitúdó, látszó átmérője 18 ívmásodperc. Valamivel éjfél előtt kel, negyed háromra emelkedik 20 fokkal a horizont fölé.

Uránusz
Hosszas rejtőzködés után végre megpróbálkozhatunk elcsípésével. Kora hajnalban kel, a délkeleti égen hajnalban látható. Megfigyelését gyakorlottabb amatőrcsillagászoknak ajánljuk inkább.

Neptunusz
Éjfél körül kel, hajnali kettő óra után kereshető leginkább. A Szaturnusz, a Jupiter és a Neptunusz hosszú, egyenes vonalat formál az égen, mely segíthet a megtalálásában. Keresőtérképe itt látható.

Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 A borítóképen: Részleges napfogyatkozás 2014. október 23-án

Tetszett a cikkünk? Olvasd el Világos Blanka Napfogyatkozásról szóló cikkét, amely jelenség június 10-én lesz, és a Svábhegyi Csillagvizsgálóban élőben is megnézheted