Áprilisi égi jelenségek

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Itt az április és talán a tavaszi időjárás is megérkezni látszik hazánkba. Bár az élet lelassult ide lent a bolygón, a bolygók és csillagok szférái most is mozgásban vannak, és szolgáltatják nekünk a szebbnél szebb, látványosabbnál látványosabb égijelenségeket. Távcsöveket és szempárokat az égre! (Persze csak otthonról 😉 )

A 3 Juno kisbolygó pályája és helyzete a Naprendszerben FORRÁS: https://phys.org/news/2018-11-asteroid-juno.html

Április 2-án a Juno kisbolygó oppozícióját figyelhetik meg a szerencsések. Az oppozíció azt jelenti, hogy ilyenkor az égitest éppen a Nappal szemben található a Nap-Föld vonal meghosszabbításában, tehát ilyenkor van hozzánk a legközelebb, és ilyenkor látszik legnagyobbnak az égitest. Szabad szemmel sajnos nem látható még ilyenkor sem, ám kellő sötétben akár már egy jobb minőségű kézitávcsővel is megpillanthatjuk. Ha nem sikerül pont az oppozíciót elkapni, akkor sem kell csüggedni, jó megfigyelhetőségét még hetekig tartja.

A Vénusz égi útja április első napjaiban. Szépen látszik, ahogy 3-án áthalad a Fiastyúkon. FORRÁS: https://apod.nasa.gov/apod/astropix.html

Egy nappal később, 3-án meglátogatja a Vénusz a Fiastyúkot és be is kéreckedik a tyúkólba. Ha este felnézel az égre napnyugta után, biztos, hogy észrevetted már a Vénuszt, ahogy meglepő ragyogással világít a nyugati égbolton. Ha harmadikán jobban megnézitek, talán láthatjátok, hogy sok apró csillag veszi majd körbe belső bolygószomszédunkat, ugyanis a Vénusz épp a Fiastyúk nyílthalmazon halad keresztül.

Április 8-án láthatjuk 2020 legnagyobb átmérőjű teliholdját. Mérete 33 szögperc 28 szögmásodperc lesz. Teliholdkor a Nap megvilágítja a Hold teljes felénk néző felét, ezért látszik teljesen kereknek. A mostani alkalom annyival különbözik egy átlagos teliholdtól, hogy a Hold közelebb lesz majd a Földhöz, mint általában ilyenkor. Ez azért lehetséges, mert a Hold nem tökéletes kör mentén kering körülöttünk, hanem enyhén elnyújtott ellipszis pályán. A média szuperholdként emlegeti az ilyen eseményt, szegény Holdunk erről a szenzációról persze mit sem tud.

Április 15-én ismét együtt látható a hajnali órákban a Hold, a Szaturnusz, a Jupiter és a Mars. Ezek az égitestek pár órával kelnek a Nap előtt, így csak a hajnali órák sötétségében lehet őket szépen látni. Egész hónapban, de főleg 15-én ha valaki kimerészkedik reggel 4 óra és fél 6 között, gyönyörű látványt nyújtanak a bolygók a keleti ég alján.

A Hold, a Mars, a Szaturnusz és a Jupiter március 18-i együtállása. Most áprilisban is hasonló látványra számíthatunk, csak éppen a Mars lesz távolabb és a másik 3 égitest közel. FORRÁS: David Roja Fotografía

Úgy tűnik, a Hold barátkozós kedvében van és szinte minden bolygót meglátogat. Szaturnuszék után 26-án a Vénusz közelébe merészkedik, mindössze 6°-ra lesz az Esthajnalcsillagtól a Hold. Egy nappal később, 27-én pedig az M35 nyílthalmazhoz kerül közel az Ikrek csillagképben, szép együttállást alkotva. Mindkét jelenségről részletesebben is írunk majd, ahogy közelednek.

A Vénusz egész hónapban fényesedik, április 30-án pedig eléri legtündöklőbb formáját. A bolygó -4,7 magnitúdós fényességével akár nappal is észre lehet venni, ha  tiszta kék égen, a Naptól keletre, közel 40 fokra a Naptól. (A Napba még véletlenül se nézzünk, miközben a Vénuszt keressük!) Ha érdekel, miért változik a Vénusz fényessége és miért pont most a leglátványosabb szabad szemmel, olvasd el erről szóló cikkünket

Áprilisban lassacskán búcsút inthetünk a téli csillagképeknek. Aki el szeretne még köszönni az Oriontól, a Fiastyúktól vagy éppen az égbolt legfényesebb csillagától, a Szíriusztól, az gyorsan pótolja be ezeket! De a tavasszal előbukkannak a tavaszi csillagképek is. Szépen látszik már az Oroszlán és a Szűz is. Megtalálhatjuk az égen az Északi Koronát és Bereniké Haját. Az Arcturus csillaga fényes narancsárgán tündököl az Ökörhajcsár csillagképben. És nehogy megfeletkezzünk minden csillagász kedvencéről, a Légszivattyú (Antlia) csillagképről. Ahhoz, hogy őt is meglássátok, Dél-Alföld az ideális helyszín, ahol alacsony horizont mellett látható, milyen jól illeszkedik a mitológiai környezetbe ez a csoda. 

Szerző: Szabó O. Norton, Bemutató csillagász