A nyolcadik csibe az égen

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Április 3-án a Fiastyúk csillaghalmaz örökbe fogad kiscsibéi közé még egyet: a ragyogó Vénusz bolygó éppen a csillagai között fog átsuhanni, ezzel káprázatos látványt nyújtva az esti égen!

A Vénusz a Hold utáni második legfényesebb égitest egünkön, így egyből szembetűnő a nyugati égbolton, összetéveszthetetlen bármi mással. Így egyszerű dolgunk lesz, ha ezt az eseményt keressük. A bolygó pár napja, március 27-én ért legnagyobb látszó távolságba a Naptól. Ez azt jelenti, hogy az idényben a mostani hetekben a legjobb a megifigyelhetősége, most látszik a legtovább este, napnyugta után! Feltűnően tündököl az esti égen, sőt, ha jó a kilátásunk nyugatra, akár még este fél 11-kor is megpillanthatjuk a horizont felett a már narancsárgára színeződött sziporkázó csillagot. Ez a Vénusz esetében ritkaság, hiszen belső bolygó, így mindig nagyon közel látszódik a Naphoz.

A Fiastyúk és a Vénusz közelsége 2012-ben. Most még ennél is szorosabb együttállásra számíthatunk! Forrás: https://www.universetoday.com

A Fiastyúk, avagy Plejádok csillaghalmaz a Bika csillagképben található 444 fényévre tőlünk. Neve azt jelenti görögül, hogy a ‘hét nővér’, hiszen ennyi csillagot láttak bele. Azonban, ha saszeműek vagyunk, még ennél is többet megpillanthatunk szabad szemmel, akár 12-t is! A Fiastyúk egy nyílthalmaz, azaz fiatal csillagok csoportosulása. Ezek a csillagok azért vannak egymáshoz fizikailag is közel, mert ugyanazon porfelhőben keletkeztek épp az imént – idővel ők szétsodródnak majd a térben. Az, hogy fiatal csillagok, azt jelenti, hogy pusztán legfeljebb száz millió évesek!

A Plejádok mindig is különleges élményt nyújtott az égi szemlélődőnek. Mikor először láttam falusi égről, még nem tudván, hogy mi az, egyszerre volt bámulatos és rejtélyes, hogy egyáltalán mi is lehet ez a ködös-csillagos fénycsomó az égen. Mivel nem csak a tucat fényes csillag alkotja, amit szabad szemmel különállónak fel tudunk bontani, hanem temérdek halványabb csillag is elhelyezkedik köztük, azok fénye összeolvad és ködösségként dereng a fényes csillagok körül. Sajnos ez a ködösség csak sötét égboltról látható, így ismét előnyben részesülnek a kisebb városok, falvak lakói. De a fényes csillagokat gond nélkül láthatjuk városból is.

Ez a látszó ködösség nem egyezik meg a felvételeken látható, csillagok körüli kékes köddel – az utóbbit saját szemmel még távcsőben is igen nagy kihívás megpillantani, a gyakorlott szemnek is. A fényképeken látszó derengés annak köszönhető, hogy a Fiastyúk éppen belesodródott egy sűrű porfelhőbe és ezt belülről megvilágítják a csillagok. Az ő fényük szóródik a poron és ugyanazért látjuk ezt a ködös fényt kéknek, amiért a földi égboltot is – hiszen a vörös színt szórja ki leginkább a por. Ezeket a ködöket éppen ezért reflexiós (“visszaverődéses”) ködnek nevezzük. Ezzel szemben vannak olyan ködök is az égen, amik a felvételeken vörösesnek vagy zöldsenek látszanak. Ezek az ún. emissziós ködök nem azért fényesek, mert valami megvilágítja őket, hanem magukban is fényt bocsátanak ki – a csillagok fénye gerjeszti a gáz molekuláit, hasonlóan, mint egy neonlámpa fénycsövében.

Csoknyai Attila felvétele a Fiastyúkról. Gyönyörűen látszódik a kékes haló a csillagok körül. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Ekliptikának nevezzük azt a kört az égen, amin a Nap egy év során végighalad. Ez valójában, ha kívülről nézzük, a Föld keringési síkja. Ebben a síkban kering a legtöbb égitest a Naprendszerben, mivel annak kialakulásakor ez volt a legkedvezőbb állapot. Hiszen, mint köztudott, a fizika lusta és mindig a legkevesebb energiát igénylő állapotra törekszik! A Fiastyúk merő véletlenségből igencsak közel helyezkedik el az ekliptikához, ezért időnként előfordul, hogy egy-egy naprendszerbeli objektum – legyen az bolygó, üstökös, kisbolygó, vagy maga a Hold – áthalad rajta. Ez nagyon látványos tud lenni, hiszen a sok egy helyen látszó fényes, csillag között pompázó vándor nem mindennapi égi esztétikával örvendeztet meg. Abba is érdemes ekkor belegondolni, hogy mekkora távolságokról beszélünk – a Fiastyúk csillagai 444 fényévre találhatóak tőlünk, míg a látványos naprendszerbeli égitestek legfeljebb a Nap-Föld távolság 10-szeresére. Ez alaphangon is felfoghatatlanul nagy, 30 milliószoros távolság-különbséget jelent!

Hasonlóan fog kinézni az együttállás este 8 körül kistávcsőben. Forrás: www.wjhl.com

Ez az együttállás szabad szemmel is pompás látványt fog nyújtani, azonban azok járnak legjobban, akik kézi távcsőben, vagy rövid fókuszú kisebb csillagásztávcsővel vizsgálják. Nagy távcsővel sajnos nincs sok értelme vizsgálni, hiszen azok már akkora nagyításokon működnek, hogy nem fér bele az egész Fiastyúk, és elveszti a látvány a varázsát. Este 9-kor lesz a legközelebb a Vénusz a halmaz középpontjához, mindössze a telihold átmérőjének ⅔-ára! Fél 8-kor kerül a legközelebb a bolygó a Merope nevű, egyik legfényesebb szélső csillaghoz. Este 10 órakor pedig a Vénusz besorolódik a Meropétól délkeletre induló, látványos, hattagú csillaglánc elejére, anyalibának!

Most mindenképp menjünk ki és figyeljük meg ezt az égi csodát, mert ilyen szoros Vénusz-Fiastyúk együttállás minden évtizedben csak egyszer van!

Bízzunk az előrejelzésekben, hogy tényleg derült lesz!

Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet