Ha feloszlik a novemberi köd, célpont az ég!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Novemberi bús napok, no de nem az égen! A cikk szerzője bárhogyan is törte fejét, sok pozitív asszociációt nem tudott kicsikarni magából e hónapot illetően, leszámítva talán a tényt, hogy a november sorban a 11. hónap, mely számhoz születésnapja révén igen személyes viszony fűzi; valamint azt, hogy a 11 egy prímszám, ráadásul e halmazon belül is az első kétjegyű.

Nem sok.

Persze az, hogy valami nem pozitív, korántsem jelent egyenlőséget a rútsággal, csúfsággal – a negatív dolgoknak is megvan a maguk melankolikus, komor és hideg szépsége (gondoljunk csak Edgar Allan Poe borzongató, ám mégis gyönyörű verseire, vagy Ady gyakran depresszív szerelmi költészetére). A szomorúság szépsége: talán így lehetne hívni ezt a ködös, esős hónapot.

Szerencsére azonban az égiek mit sem tudnak a őszi marsi Hellas-medencébe, vagy a földi ködös Albionba leszálló felhőtakaróról. Egünk óraműszerű kozmikus fogaskerekei buzgón zakatolnak tovább, és olyan szépségekkel várnak minket, mint a Ceres kisbolygó egész hónapos együttállása a Hyadok nyílthalmazban, a Bika szarvában, vagy éppen az Uránusz oppozíciója. Ha fellibben a ködfátyol, irány ki az ég alá! Lesz miért!

A pici Ceres helyet keres

A Ceres törpebolygó a Pirkadat (Dawn) űrszonda 2015-ös felvételén. Forrás: wikimedia commons.

November 2-án kezdi meg táncát a Ceres törpebolygó és a Hyadok nyílthalmaz.

A parányi világot 1801. január 1-én fedezték fel magyar közreműködéssel. Átmérője 974 km, ez nagyjából két Magyarországnyi kiterjedés. Az aszteroida öv legnagyobb égistestjeként, és egyetlen törpebolygójaként így a közeli kisbolygóöv koronázatlan királya. Bővebben ebben a cikkünkben írtunk a Ceresről.

A Hyádok nyílthalmaz csillagaival történő szoros randevúkat másodikán kívül még 13-án, 19-én és 22-én csíphetjük el. A mezőgazdaság és a gabona római istennőjének (Ceres), valamint Atlasz és Pleioné lányainak (Hyádok) hetyegése mindenképpen figyelemreméltó esemény, hiszen a fényes törpebolygó egy könnyen megtalálható helyre kerül az égen, ami nagy segítség lehet a kezdő távcsőhasználóknak. Így egy binokulárral is könnyen megtalálhatjuk jó helyen járó törpebolygónkat.

Az izgalmakat tetézi, hogy a Ceres ráadásul 27-én opponál, azaz szemben áll a Földdel. Ilyenkor a legközelebbi és a legfényesebb, nem szabad kihagyni! Ráadásul ez nem minden… A 7,2-7,6 magnitúdós, 0,75 ívmásodperc látszó átmérőjű Ceresnek ugyanis van még egy bónusz trükk a tarsolyában.

Keresőtérkép itt.

November 3-án hajnalban a Ceres törpebolygó 7 ívpercre közelíti meg az Aldebaran csillagot. A Bika csillagkép fényes, vörös, vérben forgó szemét kirajzoló Aldebaran mellett izgalmasan szoros közelségben mosolyog majd a Ceres: viszonyításul: a Hold látszó átmérője 30 ívperc. A két égitest együttállására 4:43-kor kerül sor, így a koránkelőknek érdemes lehet ezidőtájt binokulárral vagy távcsővel felkeresni a párost. Ne keseredjünk el ha nem vagyunk hajnali pacsirták: előző, és az azt követő este is igen látványos lesz már az együttállás!

A Ceres (a piros kereszt közepén) és az Aldebaran együttállása 3-án hajnalban. A szimuláció a Stellarium alkalmazással készült.

November 3-án Merkúr-holdsarló együttállást is megfigyelhetünk. Reggel 5:35-kor a cérnavékony, mindössze 40 órás holdsarló és a Merkúr bolygó 7 fokra közelítik meg egymást a keleti égen. A horizont fölé mindössze 4 fok magasságig merészkedő Merkúr, illetve 10 fokig kapaszkodó Hold megpillantása jó körülményeket kíván: teljesen kitakarásmentes keleti látóhatár, pára- és ködmentes levegő mindenképp szükséges. Mindazonáltal, ha ezek rendelkezésükre állnak, az együttállás feltárulkozhat szemeink előtt. A holdsarlók megfigyeléséről, amatőrcsillagászathoz kötődő szerepéről ebben a cikkben részletesebben írtunk.

November 5-én oppozícióban az Uránusz. Ez azt jelenti, hogy az 5,6 magnitúdós, 3,75 ívmásodperces jégóriás kiválóan megfigyelhető lesz ezekben a napokban. A hajnali 0:58-kor opponáló égitestet már kistávcsővel is érdemes lehet felkeresni, nagyobb nagyítás mellett megpróbálhatjuk megfigyelni a zöldes-kékes színeket, illetve a korong alakját és a peremsötétedést (azaz, hogy a távcsőben nézve a bolygó karimája sötétebb, belseje világosabbnak tűnik). Az Uránusz ráadásul nagyon magasra emelkedik a déli-délnyugati égen, vagyis már közepes, kisvárosi égről is minden esélyünk megvan a Naprendszer 7. bolygójának megcsodálására. Keresőtérképet itt találunk hozzá.

November 10-én rémálmunk lesz a Marstól és a Merkúrtól. Álljunk egy pillanata: Mars? Bizony, a hónapok óta láthatatlan háborúisten lassan ismét visszatér közénk, ennek első ünnepélyes állomása lesz a 10-i kihívásszámba-menő rémálomrandevú. Hajnali 6 órakor eget rengető 3, azaz három fokos magasságban mindössze 1 fokra közelíti meg egymást K-DK irányban a Naprendszer legbelső és legkülső kőzetbolygója. A -0,9 magnitúdós Merkúr most szó szerint hírvivője lesz az 1,6 magnitúdós halvány Marsnak. A nehéz körülmények miatt fájdalmasnak tűnő, de annál izgalmasabb észlelési programról beszélhetünk. Tapasztalt amatőrcsillagászoknak is feltétlenül kihívás, így kizárólag fekete öves babérokra törő olvasóinknak ajánljuk. Nekik viszont nagyon: ha esetleg sikerülne lencsevégre kapni az eseményt, a készült képeket kérjük küldjék el nekünk az info@svabhegyicsillagvizsgalo.hu email címre!

November 10-11-én szép álmaink lesznek a Jupitertől, a Szaturnusztól és a Holdtól. Bizony, ez nem valami ezoterikus kacsa, ez tudomány! A gázóriások és a szép Szeléné ugyanis meglátogatják egymást. Először a Szaturnusz üdvözli majd holdunkat 10-én este közeli, ám még nem túl közeli, 4,8 fokos távolságból északnyugatról, aztán 11-én este a Jupiter köszönti Lunát 4,7 fokról, szintén északnyugatról. A látogatók kifejezetten fotogénnek ígérkeznek, így szemlencséink mellett az objektívlencsék, vagy a szupertudású okostelefonok bevetését is ajánljuk azoknak, akiknek van erre lehetősége.

Északi Tauridák keresztezik a Föld pályáját 12-én, de pánikra semmi ok: Ezek ugyanis nem az akciófilmekből ismert gyilkos sziklák, hanem parányi, porszem nagyságú darabkák lesznek, amik a légkörben elégve csodálatos fényjátékot okoznak: hullócsillagok jönnek! Az Északi Tauridák (vagyis a látszólag a Taurus, azaz Bika csillagképből kiinduló) meteorraj óránként nagyjából 5 hullócsillagot produkál, a gyakorlatban ez inkább 1-2 körül lehet, ami nem tűnik soknak (sőt, valóban messze elmarad a nyári Perseidáktól), de az őszi éjszakán fejünk felett elsuhanó ioncsatornák látványának báját nem adják ingyen!

Taurid meteorit tűzgömb, amely izzó sarki fényben ereszkedik a Simcoe-tó fölé 2015. november 9-én. Forrás: Canva

Még valami: ha megtekintjük ezeket a csodaszép tüneményeket, mindenképpen öltözzünk jó melegen. Rendszeres olvasóinknak biztosan feltűnt, hogy szinte minden cikkünkben felhívjuk a figyelmet a réteges öltözködésre, talán kicsit soknak is tűnhet. Tapasztalataink szerint azonban ezt sohasem lehet elégszer hangsúlyozni, ugyanis e cikk szerzőjének is a kelleténél több és kényelmetlenebb lecke kellett ahhoz, hogy értékelje a meleg ruhák fontosságát!

November 19-én (majdnem) teljes holdfogyatkozást láthatnánk Magyarországról, ha látszana, de nem fog. Sajnos az égimechanika könyörtelen törvényei már kimondták: itthonról nem láthatjuk majd a 19-i (majdnem) teljes holdfogyatkozást, a Közép-Amerikában és a Hawai-szigeteken élőknek azonban kétségkívül gyönyörű látványban lesz része… Ha vérholdban nem is, de a telihold ezüstös fényében azonban mi, magyarok is gyönyörködhetünk majd, így nem érdemes elszontyolodnunk. A Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldalán időben közzétesszük majd a linket, ahol online követni lehet a holdfogyatkozást!

November 26-án coming outol az η-Leo (éta-Leo). Az Oroszlán, azaz Leo csillagkép η jelű csillaga 26-án 22:43-kor (Budapesten: keleten kicsit hamarabb, nyugaton kicsit később), mindössze 5 fokkal a horizont felett előbukkan majd a Hold mögül. A 3,5 magnitúdós csillagot nem lesz könnyű megpillantani: jó égre és kitakarásmentes keleti-északkeleti égboltra lesz szükségünk. Készüljünk fel jó előre, állítsuk be távcsövünket (kis-közepes nagyítás ajánlott), és figyeljük árgus szemekkel a Hold keleti oldalát. Mikor bukkan ki a fényes csillag a narancsos Hold sötét oldala mögül?

A Hold és a kilépő η-Leo. A szimuláció a Stellarium alkalmazással készült.

Kisbolygók

November 3-án a (7) Iris kisbolygó együttáll a 85 Gem csillaggal. A 9,1 magnitúdós kisbolygó szoros 7 ívmásodpercre közelíti meg az 5,4 magnitúdós csillagot az Ikrek csillagképben. Kistávcsővel jó égen kihívás, de mindenképpen teljesíthető feladat a páros megpillantása, azonban aki teheti, az nagyobb teleszkóppal eredjen a páros nyomába. Ahogy mindig, most is a kezdőket próbáljuk segíteni: az ilyen együttállások nagyon megkönnyítik az objektumok megtalálását, ami a halvány égitestek megfigyelésének legnagyobb rákfenéje.

Az Irisről érdemes tudni, hogy átmérője nagyjából 250 km, ezek alapján pedig a Mars és a Jupiter közötti kisbolygóöv 22. legnagyobb lakója. Alakját tekintve formásabb krumplira hasonlít, nevét pedig a görög mitológia alakjáról kapta (Írisz a szivárványok istennője volt). Bővebben ajánljuk Világos Blanka tavalyi cikkét, ahol részletekbe menően tanulmányozta a kisbolygót. Keresőtérképe itt elérhető.

November 9-én a (2) Pallas elhalad az NGC 7371 galaxis mellett, de ennél sokkal érdekesebb dolgokat is csinál majd. A (2) Pallas, mint azt neve is mutatja, a történelemben felfedezett második kisbolygó, melyet a tudományok és a bölcsesség istennőjéről, Pallas Athénéről neveztek el. Amit most érdemes tudni, az az, hogy a 9,6 magnitúdós kisbolygó 1 ívperccel közelíti majd meg az NGC 7371 galaxist (ez halvány, fényessége 11,5 magnitúdós, de ez csalóka, hiszen ez a fényesség nagy területen oszlik el), segítve ezzel megtalálását. Asztrofotózáshoz ideális terep, de a megtalálást talán még jobban segíti az LQ Aqr csillag, ez a vízöntőbéli csillagocska a maga 6,7 magnitúdójával ugyanis mindössze 7-8 ívpercre lesz majd a Pallastól, azaz gyakorlatilag a két égitest távcsőben nézve kettőscsillagot fog alkotni, ami parádés látványnak ígérkezik. A galaxissal pedig égi háromszöget zárnak be. A Pallasról egyébként szeptemberben közölt kiváló cikket szerzőnk, Talabér Gergely.

A négy legnagyobb aszteroida. Forrás: Wikimedia Commons.

November 25-én jön a (85) Io, jaj de io! Bizony, a szerző is meglepődött e cikk írása közben, hogy a Jupiter híres Galilei-holdján túl létezik egy másik Io is, a (85) Io. Ezt a kisbolygót 1868 szeptemberében fedezte fel Christian Heinrich Friedrich Peters csillagász. A kisbolygóövben (a Mars és a Jupiter között) kering, átmérője nagyjából 170 km, de krumplira hasonlító szabálytalan alakja miatt ez csak egy, a méretet szemléltető szám (igaz, muszáj megemlíteni, hogy kisbolygókhoz képest viszonylag szabályos alakú). Keringési periódusa 1578 földi nap, a helyi nap hossza egyébként nagyjából 6 óra 48 perc, vagyis ennyi idő alatt fordul meg saját tengelye körül. Érdekesség, hogy mivel a neve (85) Io, vagyis két szám és két betű, ez az aszteroida büszkélkedhet a legrövidebb névvel.

A (85) Io 11,1 magnitúdóra fényesedik fel, vagyis kifejezetten halvány, közepes (legalább 15 cm átmérőjű) vagy nagy távcsövekkel ajánlott felkeresni fényszennyezésmentes égen. Keresőtérkép itt elérhető.

November 29-én ismét érdemes lesz megfigyelni a Pallast. Az immár picit halványabb, 9,8 magnitúdós Pallas 4 ívperccel nyugatra halad majd el a 6,9 magnitúdós 75 Aqr-től a Vízöntőben. Keresőtérképnek nyugodtan használjuk az előzőleg hivatkozott térképet. Az eseményre este 11 körül kerül majd sor, de pár óra ide-oda jelen esetben nem oszt, nem szoroz.

Bolygók
Merkúr: hónap elején kereshetjük még fel a lassan telő Merkúrt a hajnali keleti égen, elsején másfél órával kel a Nap előtt. 15-e után már nem érdes rá vadászni.

Vénusz: egyre nagyobbra dagad a sarló, és egyre magasabbra is emelkedik a koraesti égen, fényesége -4,5m-ról -4,9m-ra, átmérője 25,3 ívmásodpercről 38,2-re nő! Távcsőre csábít!

Mars: szerkesztőnk szavaival élve „különleges kamikaze akció a nov 10-i hajnali távcsöves Merkúr-együttállás”, és ez egy nehezen vitatható állítás. Látszó átmérője a hónapvégére 3,8 ívmásodperce nő, fényessége 1,5magntúdó. Hónap végén is nehéz préda még!

Jupiter: az égbolt királya, este uralkodik. Már napnyugta után kereshető a délnyugati horizonton, éjfél után nyugszik. Átmérője 40 ívmásodperc, fényessége -2,4 magnitúdó.

Szaturnusz: sötétedés után már csak 20 fok magasan látszik, szépen egészíti ki az estét a Jupiter mellett, szintén éjfél előtt nyugszik. Fényessége 0,7 magnitúdó, látszó átmérője 16 ívmásodperc.

Uránusz: oppozícióban van, kiválóan megfigyelhető, este 10-kor delel 57 fok magasan!

Neptunusz: este nyolckor delel 34 fok magasan, megfigyelésre invitál.

A bolygók keresőtérképei innen elérhetőek. Használjuk ki a lehetőséget, ritkán parádézik együtt ennyi planéta az esti égen!

Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

A borítókép forrása: Részlet Jankovics Marcell – Az ember tragédiája című filmből