Új baktériumfajt fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A Nemzetközi Űrállomáson vett mintákban négy baktériumtörzset, köztük egy új fajt azonosítottak a kutatók. Hogyan kerülhettek oda a baktériumok és mit jelent ez a felfedezés az űrkutatás jövője szempontjából?

A mikrobiológusok számára már korábban is ismert volt, hogy egyes mikrobák képesek túlélni az űrben uralkodó zord körülmények között is. Egy korábbi kísérlet során bebizonyosodott, hogy az extrém körülményeket kedvelő Deinococcus radiodurans akár három évet is kibír a Nemzetközi Űrállomás külső felületén. A Guinness Rekordok Könyve által a legellenállóbb baktériumként számon tartott faj a hideget, a víz hiányát, a savak jelenlétét és a radioaktív sugárzást is jól bírja. Utóbbiból akár az emberre nézve halálos 5 gray ezerszeresét is képes túlélni.

A mikroorganizmusok űrben való jelenlétének vizsgálata nemcsak az űrhajósok egészségének megőrzése érdekében fontos, hanem azért is, mert az űrhajósok által „szállított” baktériumok eljuthatnak azokra az égitestekre is, amelyeket ők meglátogatnak.

A NEMZETKÖZI ŰRÁLLOMÁS KUPOLÁJA – ITT IS TALÁLTAK BAKTÉRIUMOKAT. FORRÁS: https://www.nasa.gov/content/interior-view-from-the-international-space-station-cupola/

A legutóbbi kísérletek során arra a kérdésre keresték a választ a kutatók, hogy a Nemzetközi Űrállomás mennyire „szennyezett” baktériumokkal. Nyolc mintából összesen négy baktériumtörzset tudtak kimutatni. Az egyik ilyenben, melyet egy légtisztító szűrőből vettek – a tudomány által már eddig is ismert – Methylorubrum rhodesianum fajt azonosították. A másik három törzs egy eddig ismeretlen fajhoz tartozik, mely egy indiai tudós, Ajmal Khan tiszteletére a Methylobacterium ajmalii tudományos nevet kapta. Az új faj jelen volt az űrállomás kupolájában, és az alacsony gravitáció vizsgálatára szolgáló kutatási terület egyik paneljén is, de kimutatták az űrhajósok ebédlőasztaláról származó mintában is. Az új baktériumfaj képviselői pálcika alakú, Gram-negatív baktériumok. Közeli rokonaikat a Földön talajból és édesvizekből mutatták ki, szerepük van a légköri nitrogén megkötésében, a foszfátok oldhatóvá tételében, valamint segítik a növények növekedését és kórokozókkal szembeni védekezését is.

AZ MÁR KORÁBBAN BEBIZONYOSODOTT, HOGY GOMBÁK VANNAK AZ ŰRÁLLOMÁSON: A KÉPEN AZ ISS-RŐL SZÁRMAZÓ MINTÁKBÓL KITENYÉSZETETT GOMBATELEPEK LÁTHATÓAK . FORRÁS: https://www.nasa.gov/sites/default/files/thumbnails/image/iss-mo1_plates_dinning_table_2.jpg

Felmerülhet a kérdés, hogy hogyan kerültek a baktériumok az űrbe. A kutatók szerint a Földről származnak és jelenlétük nem csupán tudományos érdekesség lehet. Annak, hogy ezek a baktériumok túlélik az űrbéli körülményeket, még nagy jelentősége lehet akkor, amikor az űrben növények termesztésével kívánunk kísérletezni, ugyanis számos növény egészséges növekedése függ bizonyos talajlakó baktériumok jelenlététől.

Szerző: Jurecska Laura, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

Eredeti cikk forrása: https://www.frontiersin.org/articles/10.3389/fmicb.2021.639396/full

Amennyiben tetszett a cikk és szívesen olvasnál hasonló tartalmat, olvasd el ezt is: Mi maradt utánunk a Holdon?