Forradalmak és Harmonia: égi jelenségek októberben

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Október. K, t, r – csupa kemény, agresszív mássalhangzó: baljós előjel. Október az égi forradalmak hava: A Vénusz szövetkezik az Ellenmarssal és megtévesztő fázisokat mutat, a Szaturnusz kibillen, a Merkúr pedig narancsosan hunyorog hajnalban. Október: az év 10. hónapja, az ősz közepe, az elmúlás, a héja nász, az avar, a sárguló levelek. Meg az itt van az ősz, itt van újra. Érdekes, hogy az őszhöz társított elvont képzeteink a történelemben is jól megfigyelhető mintázatot hagytak hátra: az október ugyanis a forradalmak hava. És hogy miként forrt egybe a forradalmiság ezzel az őszi hónappal? Valamiért a mélyben fortyogó elégedetlenség ilyenkor szeret felszínre törni. Van ebben valami hátborzongató szimbolika is: ahogy az ősz az elmúlás, a meglévő pusztulásának metaforája, úgy a forradalmaknak is először le kell számolniuk a régi renddel, hogy a helyén (jó esetben) felépülhessen valami új.

Kolumbusz Kristóf októberben fedezte fel az Újvilágot, Luther októberben fogalmazta meg 95 tételét. A Habsburg elnyomás alatt élő népek 1918 októberében kiáltották ki saját független nemzetállamaikat: ez volt itthon az Őszirózsás forradalom, amikor 300 éves Habsburg uralom után először lett Magyarország ismét független és szabad. A julián naptár szerint október 25-én tört ki az orosz forradalom, hogy aztán az akkor és ott megszülető rendszer ellen mi, magyarok 39 évvel később, október 23-án fellázadjunk. Persze nem 1956 vagy 1918 volt az első alkalom, amikor a magyar forradalmak és e különös hónap útjai keresztezték egymást: 1849-ben a szabadságharc vezetőit is októberben végeztette ki a császári vezérkar.

A tudomány egyik legnagyobb erénye az, hogy törekszik az objektivitásra. A totalitásra, a más nézőpontok kizárására (netalán eltörlésére, lenézésére), a viták kerülésére, a másik véleményének abszolút elutasítására törekvő filozófiák mindig csak hátra, és sosem előre visznek minket: ez a tudomány forradalmának nagy igazsága. És amikor mi, a világűr végtelenségében időben és térben egyaránt parányi pontnak számító emberi lények felnézünk az égre egy tiszta éjszakán, a két látszólag ellentétes világnézet közötti hidat teremtjük meg magunkban: így talál harmonikusan egymásra a megfigyelés pillanata és a távoli galaxisok évmilliárdos múltja, az észlelőrét pár hektáros területe és a galaxishalmazok felfoghatatlan mérete.

S hogy mit tartogat számunkra a forradalmak hava „odafenn”? A cikk további részében ezt a kérdést járjuk körül.

Kinek van a legjobb szeme: cérnavékony holdsarló 5-én
Október 5-én hajnalban, kihívást jelentően vékony, fiatal holdsarló vadászatra indulhatunk. Alig 30 órával leszünk újhold előtt, ezért a nagyon vékony sarló megpillantására napkelte előtt, hajnalban van esélyünk. Sietnünk kell, mert a körülmények ideális együttállása csak rövid időablakot hagy számunkra: a kelő Nap fénye egyre jobban nyomja majd el a sarlót, miközben égi kísérőnk még mindig alacsonyan látszik. A sarlót reggel 6 órakor keressük fel, amikor pontosan keleti irányban, 8 fokkal lebeg majd a látóhatár fölött. Binokulár használata ajánlott, ez mindenképpen megkönnyíti megpillantását. A holdsarlókról és megfigyelésükről egy korábbi cikkünkben írtunk bővebben.

Szerelmes randevú – Vénusz-Hold együttállás 9-én
Romantikus látványban lesz részünk négy nappal később, október 9-én, rögvest naplemente után: a szerelem római istennőjéről elnevezett Vénusz bolygó 2,8 foknyira (nagyjából öt holdátmérőnyire) közelíti meg a dagadó kifli arcát mutató Holdat. A Vénuszt a Holdhoz képest balra lefelé keressük, a délnyugati égen. Válasszunk nyílt horizontú megfigyelőhelyet, mert a páros napnyugta után fél órával, mire láthatóvá válnak, már csak 9 fok magasan lesz az égen.

Gazdag Attila képe 2007-ből, egy szoros Vénusz-holdsarló együttállásról. Forrás: https://www.csillagaszat.hu/a-het-kepe/holdsarlo-venusszal/

Fellibbenti szoknyáját a Szaturnusz – optimális gyűrű láthatóság 10-én
A legtöbb ember tudja, hogy a Szaturnusz az a bolygó, amely körül gyönyörű gyűrűrendszer kering. Az már jóval kevésbé ismert tény, hogy a bolygó és a körülötte keringő porszemnyi méretű apró jégből álló gyűrűrendszer lassan, de folyamatosan (és előre jól kiszámíthatóan) változtatja dőlésszögét a Földhöz képest. Ezt szemlélteti az alábbi animáció:

A dülöngélő Szaturnusz. Forrás: https://canadianastronomy.wordpress.com/tag/rings/

Október 10-én a bolygó 19,5 fokban dől meg a Földhöz képest, ami bár nem a maximálisan lehetséges 27 fok, de idén a legjobb rálátást biztosítja. A gyűrű mellett az északi pólus környékére is most látunk rá a legjobban. A látvány már kistávcsővel, százszoros nagyítással is egészen maradandó és esztétikus élményt nyújt, mindenképpen ajánlott felkeresni a gyűrűs gázóriást, különösen, ha még kezdő amatőrcsillagászok vagyunk.

A Vénusz összefog az Ellenmarssal – Vénusz-Antares együttállás 16-án
Az Antares (görög nevének jelentése: Ellenmars) egy 11-14 naptömegű, a Nap sugaránál 680-szor nagyobb sugárral rendelkező vörös szuperóriás a Skorpió csillagképben, nagyjából 550 fényévnyire a Földtől. Október 16-án a Vénusz alig 1,4 fokos közelségbe kerül az Antareshez képest, a halvány vöröses csillag balra lefelé létszik majd a fényes Vénusztól. A Nap erős fénye azonban nagyon megnehezíti a megkeresést. 18:40-kor javasoljuk a vadászatot, ekkorra a Vénusz már fényesen világít, de a páros még 6 fokkal a horizont fölött lesz. Használjunk binokulárt, ha szabad szemmel nem látszik az Ellenmars! Vájtszeműeknek ínyenc csemege.

Hajnali félmerkúr – Merkúr dichotómia 23-án
A dichotómia a szakszerű elnevezés arra, amikor egy égitest éppen úgy látszik a megfigyelő szemszögéből, hogy az egyik fele árnyékban van, másik fele pedig napfényben fürdik – ilyen például a félhold. A dichotómia jelenségéről bővebben itt írtunk. Merkúr bolygónk októberben kerül legjobb hajnali láthatóságába, így csábít minket a megfigyelésre. Október 23-án mindenképp keressük fel a keleti égen, reggel fél hét előtt kicsivel. 6:20-kor a Napunk még 10 fokkal jár a horizont alatt, a hajnali ég elég sötét. A -0,3 magnitúdós Merkúr bolygó addigra már 8 fokkal a horizont felett jár, és szabad szemmel is feltűnő égiteste a hajnali keleti égboltnak. Ekkor érdemes órgaépes távcsövünkbe beállítani a bolygót, kis nagyításon, nagy látómező mellett, és vígan várni még fél órát, hogy feljebb emelkedjen, és jó körülmények között megfigyelhessük. Mivel hosszú ideig nem lesz majd hasonlóan ideális alkalom a bolygó megfigyelésére, így használjuk ki a lehetőséget, készítsünk az alábbihoz hasonlóan szép észleléseket a Naprendszer legkisebb planétájáról.

Cseh Viktor gyönyörű rajza 2014 májusából, melyet egy 102/1000-es akromáttal készített. Forrás: eszlelesek.mcse.hu

Merkúr után Vénusz – újabb dichotómia 28-án
Október 28-án délután 6 óra környékén érdemes lesz vigyázó szemeink a délnyugati égre vetni: Vénusz dichotómiát csíphetünk majd lencsevégre. A Merkúrét mindössze öt nappal követő esemény azért is izgalmas, mert a Vénusz dichotómiája a Merkúrénál jóval ritkább, legközelebb 2022 márciusában vár ránk. A mostanra kellemesen nagyra nőtt, 24,6 ívmásodperces látszó átmérőjű Vénusz a Merkúr 7,1 ívmásodperces látszó átmérőjének közel négyszerese, így könnyebb dolgunk lesz a megfigyelés szempontjából. A félfázisú planéta fény-árnyék határa mentén – szűrőkkel történő megfelelő sötétítés mellett – sötét felhőpamatokat is észrevehetünk. A különleges Schröter-effektus megfigyelésére is most van lehetőség. A gázbolygó légköre miatt a fogyó Vénusznál a látszólagos félfázis hamarabb következik be, mint az elméletileg számított, így a dichotómia időpontjára már kissé sarlóba forduló, 49% körüli fázist várhatunk. Érdemes tehát október közepétől észlelni a Vénuszt és becsülni a fázisát, mert a dichotómia kb. egy héttel az előre jelzett előtt várható!

Cseh Viktor mesés fotográfiája a Vénuszról, kicsivel dichotómia előtt. Forrás: eszlelesek.mcse.hu

Jászolba tér a Hold október 28-án
Szintén október 28-án lesz esélyünk egymás mellett látni a Holdat és a Jászol halmazt. A Jászol (latin nevén Praesepe, művésznevén M44) egy fényes nyílthalmaz, vagyis olyan fiatal (pártíz-párszázmillió éves…) csillagokból álló csillaghalmaz, melyek egy közös gázködből alakultak ki. A csillaghalmaz tagjai gravitációsan hatnak egymásra, éppen ezen fizikai kapcsolat miatt tudjuk egyébként, hogy a tagok közös ködből származnak. A Jászol halmaz becsült kora 730 millió év. A félhold 3 fokkal jár majd a halmaz mellett, így binokulárral – a Hold nem csekély fényessége ellenére is – egyszerre élvezhetjük a kráterekkel szabdalt szélű holdsarló, és a tündöklő nyílthalmaz látványát.

Eltűnő Jupiterholdak 29-én
Október 29-én a Jupiter négy fényes holdja, az ún. Galilei-holdak bújócskázni fognak az esti égen, melynek során a négyből három hold fokozatosan eltűnik majd óvó tekintetünk elől. 21:18-kor a Ganymedes kibukkan a bolygó korongja mögül, így a Jupiter keleti pereme mellett három hold világít majd, nyugaton az Europa magára marad. 21:48-kor a bolygó elé kerül az Io, árnyéka 23:05-kor megjelenik a gázóriáson. 22:55-kor a Ganymedes bekerül a bolygó árnyékába, 23:25-kor követi a Callisto. Ekkor úgy fog tűnni, hogy a Jupiternek csak egy holdja maradt, az Europa, bár nagyobb nagyításokkal az Io korongja és árnyéka kivehető lesz a bolygó felhőire vetülve.

A Jupiter és holdjai 29-én este fél tíz után hat perccel. A kép WinJupos szimulátorával készült.

Nem csak nyáron láthatunk hullócsillagokat – jönnek a Delta Tauridák
Gyakori tévhit, hogy hullócsillagokat csak augusztusban látunk. Mint a legtöbb tévhitnek, ennek is van alapja – az valóban igaz, hogy a legkönnyebben megfigyelhető csillaghullást a Perseidák okozzák az augusztus 11-e környéki napokban, azonban már a kezdő amatőrcsillagászok is észrevehetik, hogy akár csak közepesen fényszennyezett égen is az éjszaka során mindig megpillanthatunk néhány kósza hullócsillagot. Emellett hullócsillagrajok az év legtöbb hónapjában felkeresik földünket.

Az októbernek is megvan a maga látványosabb hullócsillagraja: 10-én az úgynevezett Déli Tauridák teszik tiszteletüket a Föld lakosságának. A hullócsillagok neveit azokról a csillagképekről (a csillagképek latin neveiről) kapják, amelyekben a radiánspontjuk található. A radiánspont tulajdonképpen egyfajta látszólagos kiindulási pont: bár úgy tűnhet, mintha a hullócsillagok az égbolt minden pontjáról érkeznének különösebb rendszer nélkül, valójában, ha képzeletben meghosszabbítanánk az ioncsatornáikat (a fényes csíkot, amit maguk után húznak), azt látnánk, hogy azok nagyjából egy pontban metszik egymást: a radiánspontban.

A Déli Tauridák óránként elméletileg 5, gyakorlatilag inkább 1-2 hullócsillagot produkálhatnak óránként. A Taurus (Bika) csillagkép magasan jár az égen, az esti déli égbolt meghatározó csillagképe, így a megfigyelést csak a hideg, a felhők és a fényszennyezés nehezítheti.

Harmonikus triumvirátus- kisbolygók októberben
A három leglátványosabb októberi kisbolygó a (40) Harmonia, az (50) Virginia és a (25) Phocaea lesznek. A következőkben röviden összefoglaljuk, mit kell tudni a három aszteroidáról.

Október 1-én érkezik a (40) Harmonia
A Harmoniát 1856-ban fedezte Herman Goldschmidt német-francia csillagász, melynek nevét a harmónia görög istennőjéről nevezte el. A névválasztás apropója a Krími háború (1853-1856) volt, melyben a kor európai nagyhatalmai csaptak össze Oroszországgal, hogy megakadályozzák az erőegyensúly felborulását a kontinensen. A konfliktusban 750 000 ember halt meg, tűnt el vagy sebesült meg, ezzel a Napóleon utáni Európa legnagyobb háborújává terebélyesedett.

A Harmonia 1248 földi nap alatt kerüli meg a Napot egy szinte tökéletesen kör alakú pályán, tengelyforgási ideje 9 óra. Tömege 1,3×1018 kg, átmérője 108 km, főleg szilikátos kőzetekből áll. 1988-ban a Kitt Peak obszervatóriumban lehetséges holdak után kutattak, ám az erőfeszítések nem jártak sikerrel. A Harmoniát közepes (legalább 10 cm átmérőjű) távcsövekkel, tiszta és fényszennyezésmentes égen érdemes keresni, ugyanis mindössze 9,3 magnitúdós. Keresőtérképe innen elérhető.

15-én az (50) Virginiát figyelhetjük meg
Az (50) Virginiát 1857-ben fedezte fel az amerikai James Ferguson október 4-én, ám tőle függetlenül a német Robert Luther is megtalálta a kisbolygót 19-én. Érdekesség, hogy a név eredete ismeretlen, de valószínű, hogy az amerikai Virginia állam lehet a névadó. Pályája elég kaotikus, 10 000 évnél tovább nem jelezhető előre. Átmérője 100 km, tömege 2,31×1018 kg, keringési ideje 1577 nap, forgási periódusa 14 óra 20 perc. A Halakban keressük, október 15-én mindössze 10 ívpercnyire északnyugatra látható a μ Psc-től. Halvány, 10,6 magnitúdós, ezért mindenképpen nagyobb távcsővel (legalább 15 cm) próbálkozzunk. Keresőtérképe itt elérhető.

20-án jön a (25) Phocaea
A 75 km átmérőjű, 6×1017 kg tömegű szilikátos kisbolygót 1853-ban fedezte fel Jean Chacornac francia csillagász. A kisbolygó az ókori görög Phocaea településről kapta nevét, mely a mai Törökörszág területén található. A Phocaea kisbolygócsalád szülő és névadó égiteste, keringési ideje 1358 nap, forgási periódusa 10 óra. Albedója (fényvisszaverő képessége) nagyon alacsony, sűrűsége nagyjából a betonéval egyezik meg. Halvány, 10,2 magnitúdós, a Halak között úszik, keresőtérképe innen érhető el.

Phocaea város színházának romjai. Forrás: Wikimedia Commons.

A bolygók megfigyelhetősége októberben

Merkúr: a hónap elején nem kereshető, elveszik a Nap fényében. 15-én napkelte előtt már kereshető keleten a merkúrsarló, majd, láthatósága gyorsan javul, 23-án dichotómiában van, 25-én legnagyobb nyugati kitérésbe (elongációba) ér, a hó végén kiválóan megfigyelhető, a legjobb idei hajnali láthatósága köszönt ránk.

Vénusz: kiválóan megfigyelhető, a hónap elején 80 perccel, a végén már 120 perccel nyugszik a Nap után. Október 28-án dichotómiája van, 29-én elongációba kerül, 47 fokra a Naptól, fényessége -4,2-ről -4,5 magnitúdóra, átmérője 18,6-ről 25,3 ívmásodpercre nő.

Mars: nem figyelhető meg, a Nap mögött jár.

Jupiter: az éjszaka első felében jól megfigyelhető, éjfél után nyugszik, fényes égitestként ragyog a déli égbolton. Fényessége -2,6 magnitúdó, átmérője 44 ívmásodperc.

Szaturnusz: a Jupitertől nyugatra ragyog a déli égbolton, fényessége 0,6 magnitúdó, átmérője 17 ívmásodperc. Kiválóan megfigyelhető.

Uránusz: este kel, éjszaka jól megfigyelhető, hamarosan oppozícióba kerül.

Neptunusz: este 10 körül ér 20 fok magasra az égen, jól megfigyelhető.

A bolygók keresőtérképe innen érhető el.

Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

A borítókép forrása: New Planet, 1921 by Konstantin Yuon. Photograph: © State Tretyakov Gallery, Moscow/DACS 2017 https://www.wikiart.org/en/konstantin-yuon/new-planet-1921