Februári égijelenségek

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A február igazi ínyencségeket tartogat az éjszakai égbolt kedvelőinek. Sorra szedtük tehát, hogy miért érdemes kabátot húzni napnyugta után, vagy felkelni a hajnali órákban.

Február 6-án már megéri korán kelni. Ahogyan a Hold égi útját járja a csillagos háttér előtt, a hajnali órákban elfedi az η Geminorum nevű háromtagú csillagrendszert az Ikrekben. Az eseményről részletesebben itt írunk.

A Vénusz és a Merkúr február 2-án

Remek lehetőségük lesz ebben a hónapban megfigyelni a Vénuszt és a Merkúrt is. A Merkúr, a Naprendszer legbelső bolygója 10-én éri el legnagyobb kitérését a Naptól, így érdemes lehet keresni őt a nyugati égbolton, mostantól akár 17-éig. A Merkúr megfigyelésére évente csak párszor akad jó lehetőség, jellemzően kétszer tavasszal este a nyugati égen, és kétszer ősszel hajnalban a keleti égen. Ha napnyugta után fél órával kimentek, a nyugati-délnyugati égbolt alján nagyjából 10° magasságban találhatjátok meg a bolygót, ha kinyújtjátok a kezeteket, nagyjából egy ökölnyire a horizonttól. Az ügyesebbek 11-én még a Nemzetközi Űrállomást is elcsíphetik a legbelső bolygó mellett elsuhanni.

A Szaturnusz, a Jupiter és a Mars együttállása 26-án

A korán kelőknek is tartogat érdekességeket a hónap. Napkelte előtt akár 3 bolygót is megfigyelhetünk a délkeleti égbolt alján: a Szaturnuszt, a Jupitert és a Marsot. Bár a Szaturnuszt nehezebb lesz megpillantanunk, mert alig egy órával kel a Nap előtt, a másik két bolygó reggel 6 körül még szépen látható. A Jupitert könnyű észrevenni, fényes fehér csillagnak látszik nagyjából 10° magasságban. Tőle jobbra és kicsit felfelé 10-15°-ra látható a Mars, jóval halványabb vöröses pontként.

Február 29-én még egy különleges együttállásnak is szemtanúi lehetünk: a Mars és az M22 gömbhalmaz alig több mint 20 szögpercre lesz egymástól a hajnali órákban. A jelenségről és megfigyeléséről később részletesebben is beszámolunk.

Shahrin Ahmad képe a Mars és az M22 2018. április 2-ai együttállásáról

Egész februárban szépen látszik a Téli Hatszög déli irányba nézve az égbolton. Ez a csillagképeken átívelő hatalmas csillagalakzat nem meglepő módon a téli égbolt hat legfényesebb csillagát foglalja magában. Ezek sorra:

  • A Szíriusz, a Nagy Kutya csillagkép és az egész égbolt legfényesebb csillaga,
  • A Rigel, Orion bal lába (jobbra lent),
  • Az Aldebaran, a Bika vörösen izzó szeme,
  • A Capella, egy kettős csillag a Szekeres csillagképben,
  • A Pollux, a legközelebbi óriáscsillag az Ikrekben,
  • A Procyon, a Szíriusz kistestvére, a Kis Kutya legfényesebb csillaga

A Téli Hatszög és az Uránusz

Ez a hat csillag közrefog még egy igen érdekes csillagot, az Orion jobb vállát kirajzoló Betelgeuse-t. Ez a vörös szuperóriás, amely már élete végén jár – erről itt írtunk bővebben. Ő, illetve a Szíriusz és a Procyon alkotják a Téli Háromszöget, egy hatalmas szabályos csillagháromszög képében. 

Ha van otthon távcsövetek és keresőtérképetek, csak ajánlani tudjuk, hogy keressétek meg a Kos csillagkép elején tartózkodó Uránuszt. Ha viszont nem szeretnétek a szabad szemmel Budapestről nem is látható halvány bolygó keresésével vesződni, gyertek fel a Svábhegyi Csillagvizsgálóba! Itt az ország legnagyobb bemutató távcsövével pillanthatjátok meg a Naprendszer türkizzöld jégóriását!

 

Szerző: Szabó Norton, bemutató csillagász