Égi jelenségek májusban- avagy tavaszvégi kalandok Halley-üstökös darabokkal!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Úgy tartja a néphagyomány, hogy a májusi eső aranyat ér – bár az elmúlt évtizedben a májusok egyre csapadékosabbak lettek, ezzel minden bizonnyal súlyos inflációt okozva a világhírű májusieső-piacon, csillagászati szempontból is nyugodtan mondhatjuk, hogy amíg az a bizonyos eső nappal hullik, egy tiszta egű, száraz májusi este bizony aranyat ér. Vegyük is sorra, hogy a keresztény időszámítás szerinti 2021. év májusa milyen jelenségeket tartogat a magyar megfigyelők számára!

KALENDÁRIUM

Belső-bolygó rajongók, figyelem! Bár a Merkúr és a Vénusz eddig a Nap mögött rejtőzködtek, az ínséges időknek végre vége! Sőt, afféle hirtelen váltásként az év legjobb Merkúr láthatósága következik! A Merkúr egyértelműen a hónap bolygója: május elején bő egy órával nyugszik a Nap után, az északnyugati látóhatáron keressük. Május 12-én „félmerkúrt” (szakszerűen: dichotómiát) figyelhetünk meg. Naprendszerünk legkisebb bolygója 17-én éri el maximális látszó égi távolságát a Naptól, ekkor 22 fokra távolodik központi csillagunktól és két órával napnyugta után bukik a horizont alá, így nyújtva ezzel az idei legjobb esti láthatóságát.

Cseh Viktor kiváló rajza a Merkúrról 10 cm átmérőjű távcsővel készült, 2015.04.22. 19:45-20:25. Forrás: eszlelesek.mcse.hu

A Vénusz is lassan előkecmereg felső együttállása után a Nap mögül: hó elején háromnegyed, hó végére már másfél órával nyugszik le a Nap után. A gyönyörű, -3,9 magnitúdós telivénusz szó szerint beragyogja nekünk a nyugati eget- pokoli ikertestvérünk korongjának kerek alakja 30-50x nagyítású távcsővel, neutrál szűrős fénycsökkentéssel már megfigyelhető!

Május 5: Jönnek a meteorok! Az Éta Aquarida meteorraj maximuma ötödikén hajnalban várható, óránként akár 50 hullócsillaggal (ZHR=50). A hideg hajnalok miatt a hagyományos nyári pokrócos – fűre heveredős megoldást mindenképpen jól gondoljuk át: öltözzünk melegen és vigyünk magunkkal jó meleg teát. Fontos megjegyezni, hogy a radiánspont tőlünk nézve csak kora hajnalban van horizont felett, ezért a meteorok száma a maximális 50-nél ennél kisebb lesz – ez azonban ne vegye el a kedvünket! Az Éta Aquaridák ugyanis rendkívül különleges meteorraj: ezek az apró űrbéli törmelékek a híres Halley-üstükös néhány száz évvel ezelőtti földközelségének maradványai!

Az Éta-Aquarida hullócsillag raj Ausztráliában. A képet készítette: Colin Leg Forrás: https://www.imo.net/viewing-the-eta-aquariid-meteor-shower-in-2019/

Május 6: újabb jupiteri holdfogyatkozások! Korábbi cikkünkben beszámoltunk róla, hogy a 2021-es évben számos alkalommal láthatjuk bolygónkról a Galilei-holdak fényárnyék jelenségeit. Ez a különleges, csak 6 évente előálló helyzet érkezik új felvonáshoz május 6-án, amikor az Io okoz 0,626 magnitúdós fényességcsökkenéssel járó fogyatkozást az Europán, majdnem a teljes Europát elfedi majd a holdárnyék. A jelenség éppen napkeltekor játszódik majd le.

A májusi fogyatkozásokat az alábbi táblázat foglalja össze. Mindhárom fogyatkozás jelentős takarással és fényességcsökkenéssel jár. Mégis, a május 29-it lesz a legkönnyebb megfigyelni, mert az még napkelte előtt, szürkületi égen játszódik. A május 6-i épp napkeltekor még szintén jól látszik távcsővel, de a május 14-i reggeli, napkelte utáni már kihívás lesz, erre nagyobb műszerekkel készüljünk!

Dátum Kezdete (CET) Vége (CET) Δm Jupiter horizont feletti magassága Nap horizont feletti magassága Jelenség
május 6. 5:26:34 5:32:05 0,626 21° Az Io elfedi az Europát, napkeltekor
május 14. 5:43:53 5:52:43 0,567 26° A Ganymedes elfedi az Iot, nappal
május 29. 4:27:55 5:17:31 0,483 24° -4° A Ganymedes elfedi az Iot, szürkületkor

 

A Jupiter láthatósága binokulárban 05.29-én hajnalban, 4:50-kor. Forrás: Sky and Telescope – Jupiter’s Moons

Május 10: Vénusz együttállás! Ezen a napon a Vénusztól 43,1′-cel (kb. egy teliholdnyira) északra látható az ε Geminorum (3,1 magnitúdós csillag az Ikrekben) 21:35-kor, az esti szürkületben.

Május 12-13: Holdsarló-Merkúr-Vénusz együttállások! 12-én este a telivénusz 2,6 fokra közelíti meg a szinte alig látható, 0,9%-os holdsarlót, 13-á pedig a Merkúrnak adja át a stafétát aki 2,7 fokra halad majd el a már kicsit jobban kivehető, 3,5%-os holdsarló mellett.

Május 15: Csillagászat napja, jegyezzük meg! Az ünnepet az Észak-Kaliforniai Csillagászati Egyesület elnöke, Doug Berger javasolta még 1973-ban, s lényege, hogy az amatőrcsillagászok és a csillagászat iránt érdeklődők települjenek ki az ég alá távcsöveikkel, látcsöveikkel vagy csak puszta két szemükkel, és élvezzék az égbolt csodáit. Az ünnep mozgóünnep, mindig egy ideális tavaszesti sötét éghez igazítják a holdfázisokat figyelembe véve.
És lesz is mit nézni! A Mars a vékony Holdsarlótól alig 4,6 fokkal keletre lesz látható, így egy szép Mars-Hold együttállásban gyönyörködhetünk.

Teljes Holdfogyatkozás 26-án! Legalábbis az Antarktisz, Ausztrália és Új-Zéland, nagyrészéről nézve: az Óvilág lakói számára égi kísérőnk ekkor sajnos éppen a horizont alatt méltóztatik majd tartózkodni…, de:

Mifelénk is lesz mit nézni! A Hold 26-án nappal (egészen pontosan 13:14 perckor) mindössze 357 314 kilométerre közelít meg minket, ezzel az év során a legnagyobb látszó átmérőjű teliholdat csodálhatjuk majd meg az égen! A sajtóban gyakran szenzációéhes módon szuperholdnak nevezett jelenséget avatatlan szem nem képes megkülönböztetni a hagyományos telihold látványától Ez azonban ne vegye el a kedvünket az égbolt felé fordulástól, hiszen a telihold látványa nem véletlenül ad kimeríthetetlen témát költőknek, festőknek, ifjú szerelmespároknak vagy pusztán az élet értelmén mélázó embertársainknak már az ősidők óta… Ugyanis gyönyörű, és igéző!

Turner: Halászok a tengeren (1796). Forrás: Wikimedia commons.

Május 28: Merkúr-Vénusz együttállás! A májusban egünkre visszatérő két forró kőzetbolygó huszonnyolcadikán 21:13-kor mindössze 33,8 ívpercre közelíti meg egymást, miközben alig öt fokkal lesznek a horizont felett. A Merkúr 1,7 magnitúdós fényessége miatt szabad szemmel nem lesz látható, ám binokulárral izgalmas trófea – az egyébként nehezen megtalálható égitestet most a Vénusz -3,3 magnitúdós társaságában könnyen felkereshetjük. Semmiképp ne hagyjuk ki az eseményt, az elmúlt évek legszorosabb együttállása következik!

KISBOLYGÓK

A hónapban két földközelbe érő kisbolygót is megfigyelhetünk.

Május 11-én a (37) Fides kisbolygó oppozíciójára 03:01-kor kerül sor. A halvány, 11,3 magnitúdós objektumot a Mérleg csillagképben keressük. Az áthallásos nevű égitestet 1855-ben fedezte fel egy bizonyos R. Luther nevű német csillagász, aminek nevét a római mitológia egyik alakja után adta. Keresőtérképet az alábbi linken találunk, mely nyomtatóbarát verzióban is letölthető.

Május 26-án a 11,3 magnitúdós (128) Nemesis kerül oppozícióba. A halvány, de annál baljósabb nevű aszteroida a telihold miatt nagyon nehezen megfigyelhető, aki mégis fotózásra adná a fejét, az itt talál térképet. Ezt az égitestet 1872 fedezte fel James Craig Watson. A 188km átmérőjű kisbolygó a 4,56 év alatt kerüli meg a Napot, forgási periódusa 77,81 óra. Kicsinek sem mondhatjuk, hiszen a kisbolygóöv 33. legnagyobb égiteste.

Május 14-én kora hajnalban a 10,9 magnitúdós (29) Amphitrite a Regulus csillagtól (az Oroszlán csillagkép legfényesebb csillaga, 1,4 magnitúdós) csupán 2 ívpercnyire halad el. Az 1854-ben a híres londoni Regent’s Parkból Albert Marth által felfedezett kisbolygó szinte tökéletes körpályán kering a Nap körül, és 200 kilométeres átmérőjével az 5. legnagyobb ismert S-típusú (szilikátos kőzetekből álló) kisbolygó. Fénygörbéje alapján feltételezik, hogy rendelkezik egy aprócska holddal, ám azt eddig nem találták meg. Keresőtérképe itt érhető el.

A (37) Fides fénygörbéje alapján készített 3D szimuláció a kisbolygó felszínéről.

BOLYGÓK

Merkúr: Naprendszerünk legbelső és legkisebb bolygója idén most májusban lesz a legjobban megfigyelhető. A hónap elején bő egy órával nyugszik a Nap után, majd 17-én maximális, 22 fokos távolságra merészkedik központi csillagunktól és két órával napnyugta után bukik a horizont alá. Egész hónapban jól látható az esti északnyugati égen. Május 12-én lesz dichotómiája (ekkor 7” átmérőjű félmerkúrt láthatunk), 13-án együtt áll a Holddal. Május 28-án szürkületkor a Bika csillagképben együtt áll a Vénusszal, távolságuk alig fél fok lesz.

Vénusz: Egyre jobban megfigyelhető a hónap során. A telivénusz fényesen, -3,9 magnitúdóval ragyog majd a májusi égen, látszó átmérője 10 ívmásodperc. A hónap elején háromnegyed órával nyugszik a Nap után, ez az érték május végére már másfél órára javul. 12-én együtt áll a Holddal, 28-án fél fokra közelíti meg a Merkúrt.

Mars: A Vörös Bolygó az éjszaka első felében az Ikrekben tartózkodik, éjfél körül nyugszik. Fényessége már csak másfél magnitúdó, látszó átmérője 4 ívmásodperc, így részleteket már csak nehezen, nagytávcsővel figyelhetünk meg rajta. Május 15-én együtt áll a holdsarlóval.

Jupiter: Naprendszerünk királya kora hajnalban kel, -2,3 magnitúdós fényessége könnyen észrevehetővé teszi a Vízöntő csillagképben. Látszó átmérője 39 ívmásodperc, kezdő amatőröknek különösen ajánlott célpont, különösen a jelenleg is zajló izgalmas holdfogyatkozások miatt. Binokulárral is felkereshető. Május 5-én együtt áll a holddal.

Szaturnusz: A gyűrűs bolygó éjfél után kel, hajnalban keressük a Bakban. Fényessége 0,6 magnitúdó, látszó átmérője 17 ívmásodperc, így a Vénusz és a Jupiter mellett most a Szaturnuszt is érdemes lehet kezdő amatőrcsillagászoknak felkeresni. Május 31-én öt fokra közelíti meg a Holdat.

Uránusz: Naphoz való közelsége miatt nehezen figyelhető meg.

Neptunusz: Hajnalban már kereshető a délkeleti horizont közelében, de hó közepén is csak 10 fokkal emelkedik a horizont fölé a hajnali szürkületben.

Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

Tetszett a cikkünk? Olvasd el ezt is: Rózsaszín szuperhold jön az égen?! – letisztult valóság a rejtélyes név mögött