AZ ESTHAJNALCSILLAG TITKAI – MILYEN GYORSAN FOROG A VÉNUSZ?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A Vénusz amilyen közeli, olyan rejtélyes. Bár a szomszédos bolygót már az ókor embere is ismerte, a mai napig vannak titkai előttünk. Amerikai kutatók a bolygó néhány alapadatának mérése, illetve kiszámítása révén fedtek fel párat ezek közül a titkok közül.
A Vénuszt a Föld testvérbolygójának is szokás nevezni, mivel a két égitest mérete, tömege és sűrűsége hasonló. Mégis rengeteg még a nyitott kérdés a Naptól számított második bolygóval kapcsolatban, olyannyira, hogy egyes planetológusok „az elfeledett bolygóként” hivatkoznak rá. Annyit biztosan tudunk, hogy a Vénusz és a Föld fejlődése nagyon eltérően alakult. Többek között ezért is volt fontos a tudósok számára, hogy olyan alapvető adatokat, mint például a vénuszi nap pontos hossza, meg tudjanak állapítani.

A University of California (UCLA) kutatói 15 éven keresztül radarral vizsgálták a Vénuszt és ennek alapján kiszámították egy nap pontos hosszát, a bolygó tengelyének dőlésszögét és magjának méretét. Az égitest mozgásának alaposabb megismerése – mindezeken felül – hozzájárul a bolygótesten belüli tömegeloszlás megismeréséhez is, ez pedig iránymutatást adhat a bolygó keletkezésének, valamint a felszín változásainak felderítéséhez. A bolygó mozgásának pontos adatai nélkülözhetetlenek az olyan későbbi küldetésekhez is, amelyek során valamilyen űreszközt kívánunk a Vénuszra küldeni.

A VÉNUSZ, AHOGYAN A MAGELLÁN ŰRSZONDA LÁTTA. FORRÁS: https://www.nasa.gov/multimedia/imagegallery/image_feature_47.html

A Nature Astronomy c. szakfolyóiratban publikált eredmények szerint egy nap a Vénuszon átlagosan 243 földi napnak felel meg. Ez a rendkívül hosszú tengelyforgási időt szemléletesen érzékeltethetjük, ha összevetjük a Vénusz 225 napos keringési periódusával: Bizony a Vénuszon egyetlen nap hosszabb, mint egy Vénuszi év: Hamarabb körbekerüli a bolygó a Napot, mielőtt egyetlenegyszer is megfordulna a tengelye körül. A vénuszi nap hossza esetén azért beszélünk átlagértékről, mert a bolygó forgásában tapasztalható kisebb ingadozások miatt egy nap hosszában kb. 20 perces eltérések tapasztalhatóak. Az eltérésekért a kutatók szerint a bolygó légköre a felelős. A Föld légkörénél jóval sűrűbb atmoszféra ugyanis a bolygó szilárd felszínével érintkezve képes kicsit lassítani vagy gyorsítani a tengely körüli forgást. A tengely dőlésszögét 2,6 fok körülinek mérték. A tudósok azt is kiszámították, hogy a Vénusz esetében a tengely precessziójának értéke valamivel több (29 ezer év), mint a Föld tengelyéé (26 ezer év).

Kiszámították továbbá az égitest magjának sugarát is, amely 3508 km-nek adódott, a köpeny sűrűségére 4006 kg/m3 értéket kaptak. Összehasonlításképpen ezek a Föld esetében a következőképpen alakulnak: magsugár: 3480 km, köpenysűrűség: 4400 kg/m3.

AZ EURÓPAI ŰRÜGYNÖKSÉG ELSŐ VÉNUSZ-MISSZIÓJA, A VENUS EXPRESS A BOLYGÓ LÉGKÖRÉT ÉS PLAZMAKÖRNYEZETÉT VIZSGÁLTA. FORRÁS: https://www.nasa.gov/directorates/heo/scan/services/missions/solarsystem/VenusExpress.html

A Vénusszal kapcsolatos adatok tehát újabb információkat nyújtanak a bolygó Földdel való összehasonlításához. A tervek szerint az égitesttel kapcsolatos ismereteink hamarosan tovább bővülhetnek, hiszen a NASA két missziót is kíván indítani testvérbolygónkra ebben az évtizedben. A DAVINCI+ a légkört fogja vizsgálni, a VERITAS pedig a felszínt térképezi majd fel és a bolygó geológiájáról szolgáltat adatokat.

Szerző: Jurecska Laura, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

Az eredeti cikk forrása: https://www.eurekalert.org/pub_releases/2021-04/uoc–hli042921.php

Amennyiben tetszett a cikk és szívesen olvasnál hasonló tartalmat, olvasd el ezt is: Új baktériumfajt fedeztek fel a Nemzetközi Űrállomáson