Áprilisi égi jelenségek – sok meglepetést tartogat az égi a színház

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Kedves Olvasóink megszokhatták már, hogy minden hónapban beszámolunk égi barátaink mozgalmas közeledéseiről, eltávolodásairól, Nap mögé bújásáról vagy éppen reflektorfénybe kerüléséről. Nézzük is meg gyorsan, mi várható a soha véget nem érő égi teátrum áprilisi felvonásában!

Táncot lejtő holdak hada – kölcsönös holdfogyatkozások a Jupiteren
Az áprilisi ég legnagyobb szenzációja kétségtelenül a Jupiter-holdak fenséges fedései lesznek. Ennek részleteiről már a márciusi ismertetőben is olvashattunk, a keringő azonban áprilistól egyre könnyebben megfigyelhető! A részleteket egy külön cikkben mutattuk be, itt röviden álljanak csak a legfontosabb tudnivalók.

A Jupiternek 4 nagy, már binokulárral is észlelhető holdja van, ezek a Galilei-holdak. A holdak a Jupiter körül keringenek pár napos periódusidővel, pozíciójukat tehát két különböző este megfigyelve teljesen eltérő látvány tárul szemeink elé. Az alábbi animáció remekül szemlélteti ezt a csodálatos mennyei keringőt:

A Galilei holdak (felgyorsított) keringése a Jupiter körül. Jól látszik, amint az egyikük eltűnik egy rövid időre a bolygó árnyékában. Forrás: Wikimedia Commons (by NASAJuno on YouTube)

Ami különleges, hogy a Jupiter egyenlítői síkja most éppen a Föld felé néz, így áprilisban a holdak többször is elfedik majd egymást! Olyasmi ez, mint a nap- vagy holdfogyatkozás, csak itt az egyik Jupiter-hold kerül bele a másik árnyékkúpjába. Az események időpontjai és főbb adatai alább láthatók, Budapestről nézve:

Dátum Kezdete (CET) Vége (CET) Δm Jupiter magassága Nap magassága Jelenség
április 1. 5:37:59 5:45:42 0,465 -8° A Ganymedes elfedi az Europát
április 4. 7:26:21 7:31:02 0,506 21° 12° Az Europa elfedi az Iot
április 12. 6:16:38 6:42:54 0,483 17° Az Europa elfedi a Ganymedest

 

A Jupiter láthatósága binokulárban április elsején hajnalban. Forrás: Sky and Telescope – Jupiter’s Moons

A leglátványosabb, legkönnyebben megfigyelhető, és laikusnak is valódi élményeket tartogató fedés bizony az április elsejei. Bár korán kell kelni, a látvány mindenképpen megéri ezt az áldozatot! Keressünk hát egy tiszta keleti horizontú észlelőhelyet, és távcsővel, binokulárral mindenképpen próbáljuk meg elcsípni a fedést! A kezdeti időpont előtt 10-15 perccel kezdjük meg a megfigyelést, vessünk egy pillantást a Jupiter holdjaira, szemlélődjünk, szokjuk a látványt, majd az esemény kezdetekor szegezzük tekintetünket a Jupiterhez közeli Europára – ha jól figyelünk, látni fogjuk az elhalványodást!

Parádés kisbolygók hódítják a Szűzet – áprilisi kisbolygó oppozíciók
Kisbolygóoppozíciók egész sora követi egymást az áprilisi Szűzben:

  • április 4-én a (9) Metis kisbolygó 9,5 magnitúdós fényességgel kerül szembenállásba a Nappal
  • hónap 23-án a (28) Bellona támad 10,8 magnitúdóval,
  • majd a (69) Hesperia csatlakozik az oppozíciókhoz, szintén 10,8 magnitúdóval

Tiszta, fényszennyezésmentes égről, legalább 10 cm-es objektívátmérőjű távcsövekkel érdemes őket keresni.

Az áprilisi égi együttállás lottószáma a tizenhetes – Mars-Hold-M35 együttállás április 17-én
Úgy tűnik, április 17-én egy kisebb csillagászati kincsesbánya várható. Nem csak a már említett, viszonylag halvány, ám távcsővel továbbra is látható Jupiterhold-fogyatkozás vár ránk a hajnali órákban, de este is csodálatos események szemtanúi lehetünk.

A Mars a Holdtól 2,4 fokra nyugatra lesz látható este 8 órakor, hozzájuk társul az M35 nevű pompás és fényes nyílthalmaz (5,1m), sőt, további három halványabb nyílthalmaz is igazán közel lesz látható a Holdhoz ezen az estén: az NGC 2129 (7m), az NGC 2158 (8,6m) és az IC 2157 (8,4m). Az M35 már binokulárral is szépen fog látszani, a Hold melletti halványabb nyílthalmazok megfigyeléséhez egy 8-10 centis, nagy látómezejű távcsőre is szükségünk lesz.

A Hold és a nyílthalmazok együttállása április 17-én este. Forrás: Meteor csillagászati évkönyv 2021

A Hold és az M44 együttállása 2021. április 20-án. Forrás: Meteor Csillagászati évkönyv 2021

 

 

 

 

 

 

 

…és még több nyílthalmaz – a Hold és az M44 együttállása 
Április 20-án este hűséges égi kísérőnk, a szép Szeléné az M44 nevű, Jászol vagy Méhkas néven is ismert nyílthalmazt közelíti meg, nagyjából két és fél fok távolságra északnyugatra. Mivel egy fok az égen nagyjából két holdátmérőnek felel meg, a méhkas 5 korongnyira lesz a dagadó holdunktól. A látvány binokulárral lesz a legszebb.

TOP!!! – Lyrida meteorraj maximuma április 22-én
A meteorrajokat az alapján nevezzük el, hogy hol van a radiánspontjuk, azaz látszólag honnan indulnak ki az égen. Például a híres augusztusi Perseidák radiánsa a Perszeusz csillagképben, vagy a kevésbé ismert Lyridák a Lyra (Lant) csillagképben fekszik. Április 22-én ez utóbbi meteorrajnak lesz maximuma. Hatalmas meteorzáporra azonban nem számíthatunk. Hajnalban, mire a radiáns magasra kúszik, óránként kb. 15 hullócsillagot várhatunk. A cím onnan ered, hogy régi amatőrcsillagász szokás szerint ha az ember meteormegfigyelés közben hullócsillagot lát, úgy kiált fel: top!

Lyrida meteor. Forrás: https://www.flickr.com/photos/ikewinski/8671712673

Feketeöves kihívás – a Merkúr és a Vénusz együttállása április 25-én
Bár mindkét bolygó felső együttállásában rostokol, és így megfigyelhetetlen a hónap nagyrészében, az első szezonköszöntő észlelést április 25-én érdemes megpróbálni. A két planéta mindössze 1,1 fokos közelségben lesz látható az égen, sajnos a Naphoz még nagyon közel, mindössze 8 foknyira. Binokulárral a fényes (3,9m) Vénusz naplemente után talán megtalálható, kis távcsővel pedig mellette a -1,6 magnitúdós közel telimerkúr is egzotikus célpont. Örömhír, hogy mindkét bolygónak szép új láthatósága indul, a Merkúr májusban pompásan megfigyelhető lesz, a Vénusz pedig egész nyáron mosolyog majd ránk az esti ég alján.

A Merkúr-Vénusz együttállás látványa Stellariummal szimulálva.

És még egy randevú – Mars – M35 együttállás április 26-án
Bizony, még egy együttállás belefért az áprilisba: 26-án este a Mars az M35 és a szomszédos NGC 2158 nyílthalmazok mellett látható, méghozzá igen közel, gyakorlatilag fél-fél fokra a két nyílthalmaztól. A fényes M35 pompás látvány, mellette az NGC 2158 (8,6m) már halványabb csemege. Az együttállás binokulárban is pompás, de egy nagyobb látómezejű kis távcsővel lesz a legszebb a sötét égen vöröslő Mars a két sziporkázó nyílthalmaz ölelésében!

Stellariummal szimulált távcsöves látvány 26-án este a Mars, az M35 és az NGC 2158 együttállásáról.

Földközelben a ragyogó Hold április 27-én – mielőtt szuperholdat kiáltanánk
Szép, terebélyes teliholdunk lesz április 27-én, amit mindenképpen érdemes megtekinteni. Ne feledjük, szuperhold mint csillagászati kategória nem létezik és egy laikus megfigyelő számára szabadszemmel gyakorlatilag észrevehetetlen a különbség a földközelben levő „szuperhold” vagy bármely átlagos telihold között. A telihold most 33,26”-es látszó átmérőjű lesz, az átlagos telihold 31,5”-es átmérőjéhez képest – sasszem legyen a talpán, aki észreveszi a különbséget! De a látvány minden esetben gyönyörű, szép Szeléné csak úgy szomjazik a tekinteteinkre!

A bolygók láthatósága áprilisban:

Merkúr – átmeneti időre eltűnik a Hírvivő
A Merkúr (mely nevét a római Mercurius, azaz Hírvivő istenről kapta) április nagyrészében eltűnik árgus szemeink elől, a Nappal való felső együttállás közelében rostokol.

Vénusz – A Szerelem Istennője a Nap fényáradatban rejtőzködik
Március 26-i felső együttállása után a telivénusz a Nap túloldalán araszol, áprilisban nehéz megfigyelni. Április 30-án már háromnegyed órával nyugszik a Nap után, de még csak 9 fokos kitérésben tartózkodik tőle. Mínusz 3,9 magnitúdós fényessége miatt egy binokulárral ekkor már megtalálható, napnyugta után érdemes pásztázni a nyugati eget. Április 25-én este 1,1 fokra lesz a Merkúrtól, kihívást kedvelők kedvenc észlelése lehet a fényárban fürdő bolygópáros.

Mars – tovább távolodik a vörös bolygó Földünktől
Merre tart hát a Mars? A vörös bolygó tovább távolodik, fényessége 1,5 magnitúdóra csökken. A hónap első felében a Bika, második felében az Ikrek csillagképben keressük. Éjfél után nyugszik, az éjszaka első felében a nyugati égbolton könnyen megtalálható. Narancsos fénye segít minket az azonosításban, április 17-én kifejezetten könnyű dolgunk lesz, szürkületkor a Holdtól kissé nyugatra keressük. Mindössze 5”-es korongátmérője mellett felszínének alakzatait csak nagy távcsővel pillanthatjuk meg.

A Mars láthatósága március elején Csabai István fényképén. Forrás: eszlelesek.mcse.hu

Jupiter – a hajnali égbolt méltóságteljes ura
Naprendszerünk ura, a hatalmas Jupiter hajnalban kel, 5 óra küröl már 10 fok magasságba emelkedik a látóhatár felé a finom hajnali pirkadatban. Mínusz 2,1 magnitúdós fényességével, nyugodt, sárgásfehér fényével összetéveszthetetlen, méltóságteljesen lebeg a délkeleti horizont felett. Átmérője 36” lesz, csábít, hogy első, szezonnyitó észlelésünket megtegyük. A bolygók királyának udvartartása, a Galilei-holdak ráadásul fenséges tánccal kedveskednek nekünk, ahogy az már említettük.

Szaturnusz – Naprendszerünk égköve még nincs ereje teljében
Minden bolygók legegzotikusabbja, a gyűrűs Szaturnusz még alacsonyan, a horizonthoz viszonylag közel látható. Hajnalban kel, 5 óra körül a dél-délkeleti égen már 13 fokkal emelkedik a látóhatár fölé. A fényes Jupitertől jobbra (nyugatra) látszik, halványabb, 0,7m-s narancssárga csillagként. Az apró, 16”-es korongról az lelkes észlelők elkészíthetik az első, láthatóságnyitó fotót.

Uránusz és Neptunusz – a Naprendszer hányatott sorsú testvérpárját áprilisban mellőznünk kell
Sajnos az Uránusz és a Neptunusz áprilisban közel látszik a Naphoz, nagyon nehezen megfigyelhetőek, felkeresésükre nyár elején érdemes visszatérni.

Nem lesz tehát eseménytelen az áprilisi égbolt, látnivaló lesz bőven. Főszerepben a Jupiter nagyobb holdjait és a nyílthalmazokat láthatjuk, melyhez kívánunk derült, enyhe, tavaszi, és madárdaltól zsongó április estéket és hajnalokat. Derült eget kívánunk, észlelésre fel!

Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló