Jupiteri holdfogyatkozás: a nagy Ganymedes-Europa fedés

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Kiválóan megfigyelhető földönkívüli holdfogyatkozás lesz április 1-én a Jupiteren!

Különleges és ritka jelenség szemtanúi lehetünk április elsején: nem, ez nem valamiféle átverés a bolondok napjáról, ez égi bizonyosság. A Jupiter, és egyben az egész Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes napfogyatkozást okoz az Europa nevű holdon. A jelenséget kistávcsővel megfigyelve különleges élményben lehet részünk, semmiképpen se hagyjuk ki!

Mik azok a Galilei-holdak? -gyorstalpaló röviden

Galileo Galilei, a híres olasz csillagász 1610. január 7-én észlelte először a Jupiter holdjait. Észrevette, hogy a Jupiterhez közel 4 fényes „csillag” található, amelyek, ahogy telnek a napok, folyamatosan változtatják a helyzetüket. Sosem távolodnak el azonban a Jupitertől, mozgásuk periodikus „ide-oda” hintázásként jellemezhető. Ez a korban megdöbbentő erejű felfedezésnek számított: addig ugyanis az általánosan elfogadott és az egyház tanaival is megegyező nézet szerint úgy vélték, minden égitest a Föld körül kering. A Jupiter körül táncot lejtő négy hold ezt a képet változtatta meg gyökeresen.

A négy Galilei hold már kistávcsővel, sőt, binokulárral is észlelhető. Neveik, átmérőjük szerinti csökkenő sorrendben: Ganymedes, Callisto, Io és Europa. Méretüket jól szemlélteti, hogy a Merkúr bolygó sugara mindössze 1,2%-kal nagyobb a Callisto sugaránál, a Ganymedes pedig még a Merkúrnál is termetesebb óriáshold.

A Galilei holdak (felgyorsított) keringése a Jupiter körül. Jól látszik, amint az egyikük eltűnik egy rövid időre a bolygó árnyékában. Forrás: Wikimedia Commons

De mi is fog történni elsején?

A földről nézve egy holdfogyatkozás, az Europáról nézve pedig egy napfogyatkozás! A pontosítás kedvéért nevezhetnénk extraterresztriális holdfogyatkozásnak, azonban az ilyen nyelvtörőknél többet mond a pontos magyarázat. Az Europa hold a Ganymedes árnyékkúpjába kerül, így az Europa jól láthatóan elsötétedik. Az alábbi ábra segít a megértésben: a fekete paca (az árnyék) rávetül a felszínre, néhány percig elsötétítve az Európát (de nem teljesen).

Az árnyékkúp átvonulása (a kép csak illusztráció) Forrás: https://www.researchgate.net/figure/Eclipse-simulation-Ganymede-was-eclipsed-by-Europa-on-April-12-2015-at-0146-UTC-as_fig2_335755285)

A fenti ábrán mutatotthoz képest most az lesz a különbség, hogy a Ganymedes árnyékának csak egy része, a külső, szürkésebb félárnyék-karima fog az Európára vetülni. A teljes kitakarás (az umbra, vagyis a belső, szénfekete teljes árnyék) csak egy nagyon kis ideig súrolja majd a hold északi részét, ahogy a lenti ábrán is látható. Mindez fél magnitúdós fényességváltozást fog okozni – ez már szépen látszik kis távcsővel is, szemünk előtt halványodik majd el az Europa.

A Ganymedes árnyékkúpja az Europa-n, nagyfelbontású WinJupos szimuláción. Az Europa északi (alsó részébe harap bele csak az umbra, mégis, a fél magnitúdós fényességcsökkenés jó látható lesz. Távcsőben látott irányok szerint észak lefelé van.

Hogyan is figyeljük meg a fedést?

Április 1-én hajnali 5 óra 37 perc és 5 óra 46 perc között zajlik majd a jelenség, 5:42 körül lesz a fedés maximuma. Binokulárral az alábbi látványt kell látnunk, a Jupiter bal oldalán sorakozó három hold közül a legbelső az Europa.

A Jupiter látványa elsején. Forrás: Sky and Telescope, Jupiter’s Moons

Csillagászati távcsőben, mely fordított képet ad, a három hold a Jupiter jobb oldalán sorakozik majd, de ekkor is a legbelsőre kell összpontosítsunk, ez lesz az Europa, mely tehát elhalványodik.

A Jupiter jelenleg még hajnalban kel, nem könnyű megfigyelni a Naphoz való közelsége miatt. Mégis, ez az április 1-i fogyatkozás lesz a hónapban a legkönnyebben lencsevégre kapható jelenség, mert a bolygó már eléggé magasra emelkedik a horizonttól, de a kelő Nap fénye még nem nyomja el azt. Lássuk, mit is tegyünk a tavaszi madárdalos hajnalon! Mindenképpen szabad horizontú, magasabb pontot célszerű keresni tehát, például egy dombtetőt, vagy egy jó keleti panorámájú erkélyt. Ne essünk kétségbe: elsejéig még van idő, addig megtervezhetjük és kiválaszthatjuk a megfelelő észlelési pontot. ÖLTÖZZÜNK MELEGEN! Hiába van itt a tavasz, a hajnalok még mindig hidegek, egy a vacogó észlelés pedig vacak, és teljesen tönkreteszi az élményt!

Még két további fogyatkozás vár ránk áprilisban!

Két további fogyatkozás is kecsegtet, ha az április 1-iről lemaradtunk volna, azonban mindkettő reggel, a nappali égen látszik majd, ezért távcsöves vadászatot igényel.

Április 4-én, vasárnap reggel 7:26-7:31 között az Io hold vet árnyékot az Europára. A fogyatkozás még az április 1-inél is nagyobb lesz, 5:29-kor a teljes árnyék (umbra) fele ráharap az Europa északi sarkára. Megfigyelni azonban nem lesz könnyű, mert a Nap már addigra 12 fok magasan jár majd az égen. Noha a Jupiter is kellemesebb, 22 fokos magasságba kerül, a halvány hold észlelése tiszta légkört és megfelelő felszerelést igényel. Vizuálisan nem valószínű, hogy akár nagy távcsővel is meg tudjuk majd pillantani a 6 magnitúdós Europát, de webkamerával már 10-15 cm-es teleszkóppal is van esélyünk megörökíteni a halvány holdak táncát és fogyatkozását. A holdak mindannyian a Jupiter nyugati (távcsőben bal) oldalán sorakoznak majd, célpontunk, az Europa a bolygótól a harmadik (sorrendben: Jupiter, Io, Callisto, Europa, Ganymedes).

Április 12-én hasonló esemény történik, ekkor az Io okoz majd fogyatkozást a Calliston. Ez is nappali esemény lesz, de az április 4-i-nél jóval kedvezőbb. A 6:16-6:42 között zajló esemény közepe 6:29 körül várható, ekkor az apró Io teljes árnyéka rávetül a Callisto korongra, és az umbra nem messze lesz a Callisto középpontjától. A Callisto a távcsőben a Jupiter nyugati (bal) oldalán lesz közvetlenül, alig fél bolygókorongnyira a bolygó peremétől, ami nagyban megkönnyíti megtalálását és észlelését (a holdak sorrendje nyugatról keletre Ganymedes, Callisto, Jupiter, Io, Europa).

Az Io árnyékkúpja elfedi a Callsitot 2021.04.12-én 6:29,0 perckor. A nagyfelbontású WinJupos szimuláción jól látszik, hogy az egész félárnyékkúp a Callisto korongjára vetül, a középső sötét umbra pedig nincs messze a korong középpontjától.

A nappali megfigyelés nem lesz könnyű, de nem lehetetlen. Az esemény közepén, 6:29-kor a Nap 4 fokkal lesz a horizont felett. Bár reggel van, ilyenkor az ég háttérfényessége még sokkal kisebb, mint fényes nappal. A Jupiter ekkor 18 fok magasan, kedvező helyzetben jár a DK-i égen. A Callisto viszont a leghalványabb a négy Jupiter-hold közül, mindössze 6,7 magnitúdós. Vizuálisan próbálkozhatunk 30-40 cm-es tükörátmérőjű távcsővel, napkelte előttől követve folyamatosan a bolygót. A fakó Jupiter-korong közelsége segítség lesz a rendkívül halvány hold megpillantásában. Webkamerával már jóval kisebb műszer esetén is lencsevégre kaphatjuk az égi bújócskát.

Hasonló esemény még több is lesz idén, de az április 1-ei lesz az egyik leglátványosabb. Mivel a Jupiter holdjainak kölcsönös fedései és fogyatkozásai csak 6 évente láthatók, semmiképpen se hagyjuk ki! Gondoljunk bele, milyen érzés lesz, ha idén nincs kedvünk korán kelni, 6 év múlva viszont már lenne, de pont felhős lesz az ég azokon a napokon… Kívánunk hát madárdalos és derült egű április 1-ét, és biztosan nem maradunk bolondok, ha a pirkadó ég alatt kezdjük a napunkat, a Jupiter holdjait vizsgálva!

A Jupiter holdak bolygókorong előtti elvonulásairól és Jupiter általi fedéseiről, valamint a holdak kölcsönös fedéseiről itt tájékozódhatsz. 

Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

Tetszett a cikkünk? Olvasd el ezt is: Földönkívüli napfogyatkozások és holdfogyatkozások: egymást fedik el a Jupiter holdjai