Alan Shepard, az első amerikai az űrben

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Bár nem ő volt az első ember az űrben, Alan Shepard 1961. május 5-ei repülése bizonyította, hogy az USA képes embert küldeni a világűrbe és továbbra is komolyan kell venni őket a szovjet-amerikai űrversenyben. A szovjet Jurij Gagarin 1961. április 12-én, a Vosztok-1 fedélzetén megtett egy kört Föld körüli pályán. Amíg azonban az első sikeres emberes űrrepülésről a világ csak utólag értesülhetett, addig az amerikaiak néhány héttel később élőben közvetítették, ahogyan Alan Shepard sikeres űrugrást hajt végre.

ALAN SHEPARD AZ ELSŐ AMERIKAI ŰRUGRÁSÁRA KÉSZÜLVE. FORRÁS: https://commons.wikimedia.org/

Az akkor 38 éves Alan Bartlett Shepard korábban tengerésztisztként, majd repülőtisztként szolgált a haditengerészetnél. 1959-től vett részt űrhajóskiképzésen 6 társával együtt. Robert Gilruth, aki a NASA-nál a legénység kiválogatásáért felelt, egy papírlapon azt a kérdést tette fel a kiképzésben résztvevőknek, hogy ha nem ők kapják meg a repülés lehetőségét, akkor társaik közül kit jelölnének erre. Mivel a legtöbb szavazat Shepardre érkezett, ő lett a parancsnok, rajta kívül John Glenn és Gus Grissom kapott kiképzést szuborbitális repülésre. A kiképzés végén, 1961. február 22-én hivatalosan is bejelentették, hogy Shepard az első számú jelölt, Glenn az első és Grissom a második tartalék. Shepard űrugrásának időpontját már kitűzték, amikor megérkezett a hír Gagarin sikeres orbitális repüléséről. A korábban már többször elhalasztott, majd május 2-ára tervezett repülést a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt alig több mint 2 órával az indulás előtt ismét lefújták. Shepard ekkor már 3 órája beöltözve várt a történelmi pillanatra. Az űrugrásra végül 3 nappal később, május 5-én került sor. Aznap hajnalban Shepard és tartaléka, Glenn együtt mentek reggelizni, innen Shepard útja az orvosi szobába vezetett, testére érzékelőket helyeztek fel. Felvette aláöltözetét, majd a Navy Mark IV típusú űrruhát és a sisakot. Kezébe egy fém bőröndöt adtak, amelyet összekötöttek az űrruhával és amely gyakorlatilag a ruházat szellőzését biztosította. Glenn közben részt vett az űrhajó beállításainak véglegesítésében. Végül Grissom is csatlakozott hozzájuk és mindhárman az indítóálláshoz mentek. Az űrhajó már az indítótorony tetején állt. Glenn ment fel a felvonóval elsőként, majd tovább folytatta a műszerek végső beállítását. Separd hajnali 5:15-kor szállt be a felvonóba és az űrhajóban helyet cserélt Glenn-nel. Shepard-öt beszíjazták az ülésbe, majd az egész személyzet nevében Glenn kezet rázott vele és 6:10-kor rázárták a kabinajtót.

A 7:00-re tervezett startot előbb az időjárási viszonyok alakulása, később a fellépő műszaki és informatikai problémák miatt majdnem 3 órán keresztül halogatták. Végül 9:34-kor a Cape Canaveral 5-ös számú starthelyéről a levegőbe emelkedett a Mercury-Redstone-3. A Redstone rakéta 2 perc 20 másodperccel ezután levált. Az űrkabin 2,3 km/másodperc sebességgel száguldott, közben az űrhajósra addig nehezedő 6,3 g nehézségi erőt felváltotta a súlytalanság. Röppályája csúcspontját 9:39-kor érte el, közel 188 km-es magasságban. Ezután elindította a fékezési folyamatot, leválasztotta a fékező rakétacsomagot, majd néhány perccel később a fékernyőrendszer nyitását is megkezdte. Miután mindkét fékernyő szerencsésen kinyílt, az első amerikai űrhajós 9:49-kor vízre szállt az Atlanti-óceánon, a Bahamák mellett. A leszállási pont nagyon közel volt ahhoz, amelyet az előzetes számítások alapján kijelöltek, ezért a Shepard és a kabin kiemelését végző helikopterek már a közelben várakoztak. Az űrhajóst ezt követően egy repülőgép-hordozó hajó fedélzetére vitték, orvosi vizsgálatnak vetették alá és közben rögzítették a repülés közben szerzett tapasztalatait.

A SIKERES VISSZATÉRÉST KÖVETŐEN AZ ATALANTI-ÓCEÁNBÓL EMELTÉK KI. FORRÁS: https://www.nasa.gov/multimedia/imagegallery/image_feature_1344.html

Shepard volt tehát a második ember, egyben az első amerikai az űrben, illetve az első olyan, aki úgy jutott fel az űrbe, hogy maga irányította az őt szállító járművet (Gagarin repülésénél minden teljesen automatizáltan zajlott). Az űrben töltött 15 percet történelmi tettként ünnepelték az Egyesült Államokban. Az első amerikai űrhajóst John F. Kennedy személyesen fogadta és tüntette ki. A siker egyszersmind óriási lendületet adott az USA űrprogramjának. 1961. májusának végén Kennedy bejelentette az Apollo-programot és azt, hogy az évtized végéig embert küldenek a Holdra.

A kezdeti nagy siker után úgy tűnt, hogy Alan Shepard űrhajós-karrierje tovább ível felfelé: a Gemini-program résztvevői közé parancsnokként jelölték. 1964-ben azonban egészségügyi okok miatt kikerült a NASA űrhajós-kötelékéből. Az akkor még gyógyíthatatlannak hitt, a belső fület megtámadó, hányingert és szédülést okozó Méniére-kór miatt évekig egyáltalán nem repülhetett. Egy texasi orvos kísérleti kezelése azonban sikeresnek bizonyult, visszatérhetett az aktív űrhajós állományba. Majdnem tíz évvel első küldetése után, 1971 elején ért újra a csúcsra, vagyis az űrbe. Az Apollo-14 parancsnokaként eljutott a Holdra és részese volt két, egyenként mintegy 4 és fél órás űrsétának.

Az expedíció megítélése szakmai szempontból egyébként nem volt túl pozitív, sokan ugyanis úgy tartották, hogy Shepard számára saját egoja fontosabb volt, mint a küldetés tudományos céljainak szolgálata. A geológusoknak nem sokat ért az általa szolgáltatott felszínleírás és a kőzetminták begyűjtése során sem arra törekedett, hogy a legrelevánsabbakat hozza el. Shepard motivációit talán az a jelenet szemlélteti legjobban, amikor a holdséta végeztével, a holdkompba való beszállás előtt elővett egy golfütőt és két labdát, majd először luftot ütve, másodszor azonban már a labdát eltalálva ő lett az első ember, aki a Holdon golfozott. 48 évével egyébként ő volt az Apollo-program legidősebb űrhajósa.

AZ APOLLO-14 FEDÉLZETÉN, PARANCSNOKKÉNT TÉRT VISSZA. FORRÁS: https://history.nasa.gov/alsj/a14/ap14-S70-45581.jpg

Alan Shepard 1974-ben vonult vissza a NASA-tól, 74 évesen, 1998-ban érte a halál.

Szerző: Jurecska Laura, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 A borítóképen:  Közelkép Alan B. Shepard Jr. űrhajósról a Mercury-Redstone 3 (MR-3) repülésen, amely az első amerikai emberes űrrepülés volt. Forrás: https://commons.wikimedia.org/ 

Tetszett a cikkünk? Hasonlóan érdekes olvasmány, olvasd el ezt is: 20 éve érte el a világűrt az első turista