A Merkúr visszatér, avagy a belső bolygók parádéja vasárnap

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Ritkán látott, különleges hírnök debütál egünkön! A Merkúr legjobb esti láthatósága vár ránk a 2021-es év során, most májusban. Tehát ha idén kényelmesen és fájdalommentesen szeretnénk találkozni a Merkúr bolygóval, azt az elkövetkezendő hetekben megtehetjük. Április 25-én, vasárnap a láthatóság első felvonásaként a Vénusszal együtt nyugszik a Nap után, hosszú idő óta kellemes alkalmat kínálva azoknak, akik az isteni hírnök nyomába erednének.

A Merkúrt mindig nagy kihívás megpillantani. Mivel a legbelső bolygó, sosem láthatjuk a Nappal átellenes oldalon, magasan az éjszakai égen (vagy ha igen, akkor lesz nagyobb gondunk is : ). A Merkúr a Naptól 28 foknál távolabb sosem merészkedik, de az északi féltekén a legjobb láthatóságok során csak alig 18-20 fokra tündököl tőle. Így a bolygóval csak az esti alkonyatban, napnyugta után, vagy a hajnali szürkületben, napkelte előtt találkozhatunk. És még most is, amikor egy különösen kedvező láthatósága lesz, napnyugta után negyven perccel, mire szabad szemmel feltűnik, alig 12 fokkal lesz csak a nyugati látóhatár fölött. Mindemellett a valóságban, és a távcsőben is picike az átmérője, és a fényvisszaverőképessége sem olyan bődületesen nagy, mint a Vénusz felhőinek, tehát a fényessége is láthatóan szerényebb az esthajnalcsillagnál.

Na, éppen ezért akkora kihívás, és akkora öröm megpillantani és megvizsgálni ezt az érdekes égitestet – Naprendszerünk legkisebb bolygóját, az általános relativitáselmélet laboratóriumát, eme szabad szemmel narancsos-rózsaszínes, távcsövekben a szivárvány színeiben játszó különleges világot.

Az esti láthatóságok során a Merkúr először a telimerkúr állapotában bukkan fel, de a Naphoz ilyenkor még nagyon közel van. A telimerkúr távcsőben a legkisebb (alig 5”), de a legfényesebb is (-1,5-2m). Később, ahogy a félmerkúr fázisa felé fogy, már távolodik Napunktól, és egyre jobban látszik. Távcsőben vizsgálva átmérője nő (már 7”), noha fényessége csökken (0 m). Majd a fogyó merkúrsarló hamar zuhanórepülésbe kezd a Nap felé. Bár átmérője ekkor a legnagyobb (9-10”), erősen elhalványodik (+2m) és belevész a Nap fényözönébe.

Most, a láthatóság nyitányakor még nem lesz egyszerű dolgunk – a Naptól mindössze 8 fokra helyezkedik majd el a Merkúr és a Vénusz párosa. A 19:45-kor bekövetkező naplemente idején nem több, mint 6 fok magasan tündökölnek majd a horizont felett, és 20:30-kor már végleg el is nyeli őket a látóhatár. Ilyen alacsonyan nem csak a légkör fényelnyelő hatása a kellemetlen, de gyakran a szomszéd fája is! Elengedhetetlen tehát, hogy észlelésünknek olyan terepet válasszunk, ahol zavartalan a nyugati-északnyugati horizont.

A Merkúr (alul, a fák felett) és Vénusz (felül) együttállása tavaly májusban Szauer Ágoston felvételén. Jól látható a két bolygó látványos fényességkülönbsége.Időpont: 2020.05.21 21:59, Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Éppen a fent taglalt, kihívást jelentő helyzet miatt akkor járunk a legjobban, ha már a napnyugtakor elkezdjük a bolygó-hajtóvadászatot. Amint a fényes nap a látóhatár alá bukott, biztonsággal kereshetjük a Vénuszt. Szabad szemmel még nem biztos, de kézitávcsővel, vagy a csillagászati műszerünk keresőtávcsövével már könnyen meg lehet találni. A Vénusz szokásához híven a legfényesebb bolygóként, -3,9 magnitúdóval izzik majd az alkonyi égen. Bár a -1,6 magnitúdós Merkúrnak is ez az egyik legfényesebb állapota, mégis a Vénusznál nehezebb falat lesz. Az együttállás itt ma nagyon is sokat segíthet, ugyanis napnyugtakor bő egy fokra lesz csak a két bolygó egymástól. A fényes Vénusztól jobbra, kicsit fölfelé trónol majd a halvány Merkúr, az Esthajnalcsillag keresőmankót szolgáltat szemeinknek. A legnagyobb esélyünk napnyugta után 10-15 perccel lehet, a Vénusz ekkor még 4-4,5 fokkal jár a látóhatár fölött. Ha a Merkúr kézitávcsővel nem látszana, tegyük be a legnagyobb látómezőt adó, kis nagyítású okulárt a távcsövünkbe: egy 8 cm-es átmérőjű műszerrel minden gond nélkül felsejlik a Merkúr is!

Az utolsó fotografikus Merkúr-észlelés az MCSE adatbázisában. Kereszty Zsolt felvétele, tavaly júniusból, ekkor volt utoljára a bolygónak kellemes láthatósága az esti égbolton. A felvételen egy búcsúzó, keskeny, 30%-os sarlót láthatunk, most majdnem telimerkúrhoz lesz szerencsénk.
Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Hogy érzi magát a Merkúr? Mint egy jóllakott óvodás, éppen egy hete ebédelt meg a Nap fényében, miután a március eleji kiváló nyugati elongációjából elege lett. Azóta nemigen fogyott még le, 95%-os fázissal örvendezteti meg a szemlélődőt – innentől jópár hétig napról napra 2%-ot veszít fázisából, cserébe valamivel közelebb sodródik hozzánk a térben. Látszó átmérője most 5,5” de lassan az is növekszik. A Naptól vett maximális kitérését május 17-én éri el, ekkor 22 fokra lesz majd csillagunktól, és 8”-esre dagad a kövér sarló fázist mutató korongja.

A Merkúr fázisai 2019 augusztusából Csabai István látványos, saját felvételekből álló animációján. A legnagyobb fázis itt 83%-os, ennél nagyobb fázist nem is igazán lelhetünk fel az archívumban, ugyanis nagy megvilágítottság esetén mindig nagyon közel helyezkedik el a Merkúr a Naphoz. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

A Merkúr látszólagos visszafordulása nem jelent mást, mint hogy visszatér majd a Vénuszhoz, majd a Naphoz. A mostanihoz hasonló látványt május 28-án nyújt majd a két bolygó – ekkor egymáshoz feleolyan közel lesznek, mint most, és napnyugtakor valamivel magasabban, 12 fokon fognak elhelyezkedni. A Merkúr ekkor már majdnem 11”-es átmérővel rendelkezik majd, cserébe jóval halványabb, alig 2 magnitúdós lesz. Bár ezt sem lesz könnyű megpillantani, de a Vénusz még közelebbi lekörözhetetlen segítséget nyújt akkor is. Így Vénusztól Vénuszig éppen 33 napunk lesz gyönyörködni a legbelső planétánk, a Merkúr kiváló láthatóságában.

Bemelegítésnek akkor se utolsó a mostani esemény, főleg, hogy sose tudhatjuk, hogy mit hoz az időjárás!

Így néz ki az együttállás április 25-én este 8 órakor. A sárga vonal a horizontot jelöli, látszódik, hogy ekkor a Nap még alig ér a látóhatár alá. Kijelölve a Merkúrt látjuk, tőle balra lefelé a Vénusz világlik. A horizonton W jelöli a nyugati, NW az északkeleti irányt. Forrás: Stellarium

A Vénusz maga a nyár folyamán egyre jobban eltávolodik majd a Naptól, így megfigyelhetősége is egyre egyszerűbb és látványosabb lesz. Sajnos ezen a nyáron az ekliptika, azaz a Naprendszer síkja kedvezőtlen szögben fog állni belső bolygószomszédunk számára, így viszonylag alacsonyan fog virítani egész nyáron, de annál büszkébben!

Távcsőre fel, és vadásszuk le a bolygókat! És ha nem járnánk sikerrel, akkor se csüggedjünk! A mostani együttállás csak a nyitány: május 5-re már a Merkúr is könnyen látható lesz szabad szemmel, és indulhatnak az első részletes távcsöves megfigyelések! Különleges hírvivő bolygónk észleléséhez kívánunk derült eget, és sok sikert!

Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 Borítókép: A Merkúr (balra) és Vénusz (jobbra) tavaly májusi együttállása Hegyi Imre felvételén. Szinte ívpercre pontosan ekkora távolságban lesz a két bolygó most is egymástól, reméljük, hogy a felhőzet most kegyesebb lesz. (2020. 05. 22. 22:35), Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Tetszett a cikkünk? Olvasd el hasonló csillagászati eseményről szóló írásunkat is: A Föld napját ünneplő meteorraj