A Föld napját ünneplő meteorraj

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Április 22. csütörtök – a Föld napja, a Lyridák meteorraj maximuma és mellesleg a Mars maximális deklinációjának eljövetele. Bolygónkról és a Világegyetemben elfoglalt helyünkről meghitt gondolatokat szőhetünk, ha kifekszünk ezen az éjszakán az égbolt alá, hullócsillagokat várva, vagy akár távcsövünkkel a Mars fényét keresve. Lássuk, hogy mit tartogat ez a nap!

Földünk egy rendkívüli bolygó, vigyázzunk rá!
Forrás: https://earthobservatory.nasa.gov/images/565/earth-the-blue-marble

A Föld napja

Április 22-e világünnep – ez a Föld napja, amikor bolygónk védelme és szeretete kerül a figyelem középpontjába. 1970-ben alakult a mozgalom, ami Magyarországra 1990-ben érkezett meg. Ezen a jeles napon egyre több megmozdulás hívja fel a figyelmet a bolygónk sebezhetőségére, és arra, hogy mi mindent tehetünk a megóvásáért – egyesek fákat ültetnek, máshol rajzpályázatokat hirdetnek gyerekeknek, vagy tömeges megmozdulásokat szerveznek (idén ezt is legfeljebb online módon).

A csillagászok talán az átlagosnál jobban átérzik, hogy mennyire különleges a bolygónk – eddig egyetlen hozzá fogható sem találtunk sehol. Ráadásul az összes exobolygó roppant távol van tőlünk, így a mai technológiákkal el sem tudnánk őket emberi időskálán érni. Vigyázzunk tehát erre a pótolhatatlan kincsre!

Lyridák meteorraj

Hogyha nem tántorít el minket a rendkívül hűvösre sikeredett április, akkor mindenképpen megéri kifeküdni a csillagos égbolt alá, ugyanis hullócsillag-riadó van! Az egyik legnevesebb és legrégebb óta ismert meteorraj, a Lyridák éppen csütörtökön fog tetőzni! Bár nem olyan aktív, mint a nagy augusztusi Perseidák meteorraj, de jópár szépséges hullócsillagra számíthatunk.

Honnan származik?

A meteorrajok az üstökösök nyomában alakulnak ki, ugyanis a csóvás vándorok teleszemetelik a pályájukat az apró, kieregetett részecskéikkel, kisebb-nagyobb kődarabjaikkal. Az évnek azon a napján, amikor a bolygónk keresztezi az üstökös egykori útvonalát, ezek a darabok a légkörbe lépve éppen a hullócsillagként ismert felvillanást okozzák. Tehát amikor egy ilyen pályát keresztezünk, több meteorra számíthatunk, mint egy átlagos éjszakán. No persze nem kell meteorrajnak lennie ahhoz, hogy hullócsillagok lássunk – a Naprendszer enélkül is kellően poros ahhoz, hogy éjszakánként több felvillanást is megfigyelhessünk.

A Lyridákért a C/1861 G1 (Thatcher) nevű üstökös felel, mely utoljára 1861-ben járt a belső Naprendszerben, periódusa pedig 415 év.

Ezen az oldalon a Lyridákat kiválasztva azt is láthatjuk, hogy a Naprendszerben hol húzódik ez a törmeléksáv: https://www.meteorshowers.org (Ha nem a Lyridákat mutatja, válasszuk ki a legördülő menüből.)

Mikor láthatjuk?

A Lyridák meteorraj jellemzően egy keskeny idősávban mutat aktivitást – a maximum idején, csütörtökön óránként nagyjából 10, másnap már csak feleennyi hullócsillagot várhatunk.

Ezen az éjszakán a leglátványosabb hullás a hajnali órákban lesz. Ugyanis ekkor a Föld a mozgásiránya felé fordul, és maga rohan bele az ott elterülő kődarabokba. Azért is előnyösebbek most a hajnali órák, mert az este nagy részében a 76%-os Hold virít majd az égbolton, aminek a fénye elnyomja a halványabb meteorokat. Hajnalban már jóval alacsonyabban lesz a holdunk is, így kevésbé zavaró már a fénye, valamint a raj kiindulópontja (radiánsa, lejjebb elmagyarázzuk) is ekkor érkezik magasabbra.

Milyen látványra számíthatunk?

Ebben a rajban többnyire halvány meteorok potyognak, de olykor előfordulnak rendkívül fényes, akár robbanással végződő tűzgömbök is. Gyakran hagynak a Lyridák akár több másodpercig tartó, halványló nyomot is az útjuk során a légkörben.

Egy gyönyörű felvétel a felhőtengerbe hulló Geminidákról. Csernok Gyula a Csóványos tetejéről készítette a képet, 2020.12.14. 1:30-3:30 között.
Figyeljük meg, hogy tényleg egy pont felé tartanak a meteorok nyomai! Forrás: www.csillagaszat.hu

Honnan tudhatjuk, hogy Lyridát láttunk?

Onnan tudatjuk biztosan, hogy egy Lyrida meteorhoz volt szerencsénk, hogy ha végigkövetjük a hullócsillag útját az égbolton, és ezt a nyomvonalat visszafelé meghosszabbítjuk. Ha ez a vonal a Vega csillagtól kissé délkeletre, a Herkules csillagkép felé, a mellékelt ábrán bejelölt pontba visszavezethető, akkor jó eséllyel Lyrida-t láttunk. Ez a pont a meteorraj radiánsa, az összes ezen rajhoz tartozó hullócsillag innen látszik kiindulni. Ennek oka, hogy a meteoroidok egymással párhuzamosan érkeznek az űrből, és ezek a párhuzamosok a végtelenben egy pontban találkozni látszanak, a raj radiánsában. Ugyanaz történik, mintha a vonatsínek felett révedünk el a távolba. Minden rajnak van egy radiánsa, és általában a nevük is innen ered – a Lyridák névadója a Lyra, azaz a Lant csillagkép, ugyanígy az augusztusi Perseidáké a Perzeusz. Ugyan a Lyridák radiánsa a Herkules területére esik, de a feltűnő és fényes Lant csillagkép határhoz nagyon közel.

A Lyridák radiánsának helyzete az égbolton a Herkulesben található, a Lyra, azaz a Lant csillagkép határánál. A kép április 21-én 0:00-kor mutatja a csillagok helyzetét. Forrás: Stellarium

Mars messze északra!

Mindeközben a Mars északra látogat – no de nem azért, hogy jegesmedvéket lásson. Még ha észrevehetetlen mértékben is, most éri el az éves pályája során a legészakibb pontot, 24˚54’-nél, a Bika csillagképben. Ennek azért örülünk, mert az északi féltekéről nézve egy Naprendszerbeli objektumot annál magasabban lehet látni a horizont felett, minél északabbra helyezkedik el.

A Mars mostanság így néz ki – Kereszty Zsolt friss, április 3-ai felvételén szépen megfigyelhetjük a domborzati jelenségeket. A bal és jobb kép különböző szűrőkkel készült, a középső szimuláció.
Időpont: 2021. 04.03. 20:04, Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

A bolygók láthatóságát nem csupán ez befolyásolja, az is nagyban számít, hogy hozzánk képest milyen távol helyezkednek éppen el, vagy mennyire közeli a Nap, aminek ragyogása elnyomja fényüket.

A Mars tavaly ősszel érte el az évtized legkiválóbb láthatóságát, elképesztően erős, narancssárga fénnyel tündökölt az égbolton. Azóta térben távolabb vándorolt már a pályáján, így halványabb, és látszó átmérője is kisebb. Bizony, most már nehezebb felbontani a felszíni részleteit, mint a közelség idején. Azonban mindenképpen egy kiváló alkalom ez a nap búcsút inteni neki, ugyanis a hónap folyamán lassan egyre inkább elnyeli a közeledő Nap fénye.

Sok izgalom vár ránk ezen a csütörtökön! Mindenképpen ragadjuk meg az alkalmat, hogy gyönyörködjünk a bolygónk és Naprendszerünk szépségeiben, hiszen felbecsülhetetlen ajándék ez számunkra. Ha pedig a hajnali meteorozással próbálkozunk, vegyük fel a télikabátot, és inkább nyugágyba feküdjünk, mint a még nedves és hideg földre! Ehhez kívánunk sziporkázó csillagos eget!

Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 Borítókép: Egy meteor a 2018-as Lyridák éjszakáján, Landy-Gyebnár Mónika felvételén. Időpont: 2018.04.21., Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu