50 éve: Az emberiség első kerekei a Holdon. Idehozta: a Falcon.

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Az Apollo-programról általában Neil Armstrong neve jut eszünkbe, de a valóságban a NASA történetének legjelentősebb programja sokkal több érdekességgel és jelentőséggel rendelkezik, mint az Apollo-11 gyors látogatása a Holdon. A program eredményei jóval korábban kezdődtek és még éveken át folytatódtak. A kezdetek kezdetét a szovjet sikerek jelentették, mely sokkolta az amerikai közvéleményt és megszülte az igazi politikai akaratot az űrkutatás …

AZ ESTHAJNALCSILLAG TITKAI – MILYEN GYORSAN FOROG A VÉNUSZ?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A Vénusz amilyen közeli, olyan rejtélyes. Bár a szomszédos bolygót már az ókor embere is ismerte, a mai napig vannak titkai előttünk. Amerikai kutatók a bolygó néhány alapadatának mérése, illetve kiszámítása révén fedtek fel párat ezek közül a titkok közül. A Vénuszt a Föld testvérbolygójának is szokás nevezni, mivel a két égitest mérete, tömege és sűrűsége hasonló. Mégis rengeteg még …

Eljött a Titán légköre egy földi laboratóriumba!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Amióta a tudósok rájöttek, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdján a felszín és a légkör között változatos szerves kémiai reakciók mennek végbe, a Titán felkerült azon égitestek listájára, ahol érdemes lehet az élet nyomai után kutatni. Sőt, a hold légköri folyamatai még a földi evolúció megértéséhez is hasznos információkat nyújthatnak. Egy új, az IBM által vezetett kutatás keretében „elhozták” a Földre …

Forró óriásbolygó keringhet a Vega csillag körül

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Már korábban is szárnyra kaptak olyan hírek, melyek szerint a csillagászok megtalálták a Vega csillag első bolygóját. Az állítólagos bolygó létezését akkor nem tudták bizonyítani, de a szakemberek szerint most minden eddiginél közelebb állunk ahhoz, hogy kijelenthessük: a Vegának van egy bolygója! A tőlünk 25 fényévre lévő Vega a Lant csillagkép légfényesebb csillaga, egyben a hazánkból látható harmadik legfényesebb csillag …

Marsraszállás következik: hamarosan landol a NASA Perseverance marsjárója!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Hamarosan megkezdődik a NASA Mars 2020 Perseverance rover 7 percig tartó, idegtépő ereszkedése a bolygó ritka légkörében. A cikk megjelenésének időpontjában már körülbelül 455 millió kilométert utazott, de még mindig hátra van mintegy 17 millió kilométer a Marsig. A Naphoz viszonyítva elképesztő, közel 78 ezer km/h-s sebességgel száguld az űrben, ez kb. 25 kilométer megtétele másodpercenként. Amint elér a Mars …

Húsz évvel ezelőtt csattant el az űrszonda csókja az Eros-on

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Történetünk 1898. augusztus közepére nyúlik vissza, amikor Carl Gustav Witt a Berlin Csillagvizsgálóban egy fotót készített a Sadalsuudról. A Vízöntő második legfényesebb csillagának neve annyit jelent magyarul, hogy „szerencsék szerencséje”. A névadás igen találó, hiszen a csillagról készült kép örvendetes felfedezéssel szolgált a német csillagásznak. Ugyanezen az estén, Berlintől többszáz kilométerre Auguste Charlios, francia csillagász is ugyanezt az égterületet fényképezte. …

Az űrturizmus rózsaujjú hajnala a szemünk láttára bontakozik ki!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Az új évezred új korszakot hozott az emberes űrutazásban. 2001 áprilisában dübörögve emelkedett fel a kazahsztáni Bajkonur városából egy Soyuz-U rakéta. A Nemzetközi Űrállomás felé tartó űrhajó utasai között volt Dennis Tito, amerikai származású mérnök, aki ezzel a világtörténelem első űrturistájává vált a start után néhány perccel. A hét-nyolc napos luxusutat a Space Adventures nevű cég 20-25 millió dollárért kínálta …

35 éve történt az Uránusz egyetlen meglátogatása

Csillagvizsgáló Svábhegyi

1964 nyarán Gary Flandro igen érdekes dologra lett figyelmes a Naprendszer külső bolygóit tanulmányozva. Mivel ezek a bolygók hatalmas távolságra keringenek a Naptól, így mozgásuk is elég lassú. A Jupiter (a külső Naprendszer legbelső bolygója) 12 év alatt kerüli meg a Napot, míg a Plutonak (az akkor legkülső bolygóként számontartott bolygónak) 248 évre van szüksége ehhez. A lassú mozgás miatt …

Újraéledő holdprogram – mikor utazhatunk újra a Holdra?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Az 1960-as éveket joggal nevezhetjük a Hold évtizedének. A Szovjetunió és Amerika versengésének hála, egymást érték az automata, majd az emberes holdmissziók. 1959. szeptember 13-án a szovjet Luna 2 nevű űrszonda becsapódott a Holdba, így az első ember alkotta tárggyá vált, mely elérte égi kísérőnk felszínét. A becsapódás ugyan szándékos volt, ám ennek okát a landolási technika akkori kidolgozottságának hiányában …