Kilencven éve egy krumpliföldön…

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Az emberek évezredeken át saját szemükkel – majd a 17. század elejétől kezdve már távcsövekkel is – csak a látható fény tartományában figyelhették meg az égbolt csodáit. A földi légkör azonban a rádióhullámok széles tartományában is átlátszó az Univerzumból érkező elektromágneses sugárzás számára. Egy véletlen felfedezés nyomán nyílt meg – történelmi időskálán nem is olyan rég, majdnem kilenc évtizeddel ezelőtt …

Újszülött kvazárok, avagy hogyan gyullad be egy galaxismag?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A rádióégbolt világítótornyai azok az aktív galaxismagok, amelyek közepén egy szupernagy tömegű fekete lyuk anyagot fog be a környezetéből, s ennek hatására nagy teljesítménnyel sugározni kezd. Ez a fajta aktivitás akár évmilliókig is eltarthat. De hogyan kezdődik az egész? Erre a kérdésre keresi a választ egy most folyó nagyszabású égboltfelmérés. Rádiókvazárok A kvazárok távoli galaxisok centrumában találhatók. Ha optikai távcsövekkel …

Elszökhet-e a szupertömegű fekete lyuk a galaxisának magjából? – Igen!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A nagyobb galaxisok centrumában található szupernagy tömegű fekete lyukak élete korántsem eseménytelen. Időnként nem csak anyagot kebelezhetnek be a környezetükből és emiatt hatalmas teljesítménnyel, aktív galaxismagként sugározhatnak. Előfordulhat az is, hogy egy másik, hasonlóan nagy fekete lyuk is végzetes közelségükbe kerül. Az összeolvadás után létrejövő újonnan született óriás pedig akár el is hagyhatja a neki otthont adó csillagváros magját. Galaxisok …

Az elfeledett űrhajós – Michael Collins egyedülálló küldetése

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Michael Collinsra hálátlan, de annál fontosabb feladat hárult. Míg társai, Neil Armstrong és Edwin Aldrin az emberiség egyik legnagyszerűbb tettét hajtották végre, ahogy először ráléptek Holdunk felszínére, Collins a Hold körül keringő parancsnoki modulban várakozott, társaitól és a Földtől is teljesen elszigetelve. Collins feladata mégis létfontosságú volt. Ő irányította ugyanis a holdkomp visszakapcsolódását a parancsnoki egységhez, így munkája társai sikeres …

Az összes műhold egy grafikonon, avagy kié az uralom a Föld felett?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Az emberiség évszázadok óta a csillagok felé tekint válaszok után kutatva. Az útkeresés túlmutat a filozófián, és a Földön lévő égető problémákra is megoldásokat vár. Mindennapjainkban már az űrtechnológia számos előnyét kézzelfogható módon élvezhetjük. A műholdak modern életmódunk kritikus fontosságú elemeivé váltak: kezdve a mezőgazdasággal, a telefonon és interneten keresztül a régészeti kutatásokig mindenhol hasznukat vesszük. Az űr tárva nyitva …

Lehullt a lepel az egyik legveszélyesebb aszteroidáról – az Apophis nem ütközik, de gyönyörű lesz!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A (99942) Apophis kisbolygó évekig visszatérő szereplője volt a színes magazinoknak és a szakmai publikációknak egyaránt. Az egykor a legveszélyesebb aszteroidaként számontartott égitest az újabb megfigyelések révén már jobbára ártalmatlannak lett nyilvánítva, ám a katasztrófával felérő becsapódását nem lehetett teljes bizonyossággal kizárni. Egészen a közelmúltig, a legfrissebb radaros mérések alapján ugyanis minden korábbinál pontosabban ismerjük az Apophis nyolc év múlva …

Hová tűnt a neutroncsillag az SN 1987A szupernóva közepéből?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A szupernóvák, azaz a felrobbanó csillagok az Univerzum legnagyobb energiafelszabadulással járó, egyszersmind legfényesebb objektumai. Mégis, a távoli galaxisokban felrobbanó szupernóvák többnyire mindössze halvány fénypöttyként bukkannak fel az óriástávcsövek felvételein. Az egyetlen modernkori kivételt egy 34 évvel ezelőtti robbanás jelentette, amely mind a mai napig a tudományos érdeklődés középpontjában áll. A szupernóváknak két fő- és számos altípusa ismert, ám akár egy …

Új távolsági rekord a rádiósugárzó kvazároknál

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Március elején bejelentették, hogy megtalálták az eddig ismert legtávolabbi rádiósugárzó aktív galaxismagot. Ez a kvazár az Ősrobbanás után alig 800 millió éves korba enged visszatekintést. Már maga a tény, hogy akkoriban ilyen objektumok egyáltalán léteztek, fejtörést okoz a kutatóknak. Kvazárok a „világ végén” A Világegyetem 13,8 milliárd évvel ezelőtt született, anyaga mostanára változatos formákba rendeződött, a bolygóktól a csillagokon át …

A legextrémebb körülményekre tervezve: Hogyan készülnek a műholdak?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Mi kell ahhoz az akaraton és a pénzen kívül, hogy elkészüljön egy űrszonda, egy rover, vagy egy műhold a valóságban? Hogyan tervezik meg, mire kell figyelni, és milyen tudást igényel egy ilyen eszköz tényleges megépítése? Milyen körülményeket kell kiállniuk az űrbe juttatott eszközeinknek? Cikkünkben első kézből tekintjük át a műholdkészítés kihívásait. Hagyományőrzés avagy “Flight Heritage” Az űriparban mindennél többet ér, …

A rejtélyes napciklusra fény derül

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A nap aktivitása körülbelül 11 éves ritmussal változik, mely többek között a napfoltok számának változásán is nyomon követhető. Egy teljes mágneses periódus 22 évig tart, aminek oka régóta foglalkoztatja a kutatókat. Valószínűleg köze kell, hogy legyen a csillagunk felszín alatti tartományához: A napfelszín alatti 200.000 km mélységig lenyúló terület a Nap konvektív, vagy áramlási zónája. Ezen konvektív zónán belül a …