A Halley-üstökös darabjai most lépnek be légkörünkbe

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Közeledik az év egyik jelentős és népes meteorzápora, május 5-én éjszaka fog tetőzni. A hullócsillag parádé forrása pedig most igen érdekes és legendás: Maga a Halley üstökös pöfékelte ki magából a különösen nagy sebességgel légkörünkbe csapódó porszemcséket. Tekintsük végig a történelem leghíresebb üstökösének kalandozásait, majd azt is, mit érdemes tudni erről a különleges hullócsillag-rajról! Mint annyi történet, a miénk is …

Bolygószámláló – avagy a bolygóvilág határai – III. rész

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Sorozatunk előző részében megvizsgáltuk, hogyan nőtt a bolygók száma 7-ről 15-re. A mindent felforgató Kopernikusztól kezdve, az Uránusz és a Neptunusz felfedezésén keresztül megtudhattuk, mi az a hold és mi a kisbolygó. A mostani epizód során két újabb egzotikus, és határokat feszegető égitest történetét vizsgáljuk meg. A Vulcan tüzes és a Pluto rideg világa után pedig kiderül, hogyan is születik …

Lehullt a lepel az egyik legveszélyesebb aszteroidáról – az Apophis nem ütközik, de gyönyörű lesz!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A (99942) Apophis kisbolygó évekig visszatérő szereplője volt a színes magazinoknak és a szakmai publikációknak egyaránt. Az egykor a legveszélyesebb aszteroidaként számontartott égitest az újabb megfigyelések révén már jobbára ártalmatlannak lett nyilvánítva, ám a katasztrófával felérő becsapódását nem lehetett teljes bizonyossággal kizárni. Egészen a közelmúltig, a legfrissebb radaros mérések alapján ugyanis minden korábbinál pontosabban ismerjük az Apophis nyolc év múlva …

60 éve jártunk először a világűrben – Gagarin úttörő repülése

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Hatvan évvel ezelőtt hajtotta végre legendás repülését Jurij Gagarin, az első ember, aki kijutott az űrbe és megkerülte a Földet a Vosztok 1 fedélzetén. Ehhez a gigászi teljesítményhez, amely hatalmas lökést adott az emberes űrutazásoknak, rengeteg izgalmas lépés vezetett: az első középkori kínai hadirakétáktól kezdve, a legendás V2 csodafegyverén át, Belkáig és Sztrelkáig, az első űrutazást túlélő nőstény űrkutyákig! Cikkünkben …

Bolygószámláló: a planéták kistestvéreinek születése – II. rész

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Sorozatunk első részében megismerkedhettünk az ókori bolygójelöltekkel. Találkozhattunk a Vénusz két arcával, a Föld sosem látott ikertestvérével, az Ellenfölddel, illetve a Nappal és a Holddal, mint planétákkal. Végezetül megállapítottuk, hogy az ókor hét bolygót hagyott maga után (Nap, Hold, Merkúr, Vénusz, Mars, Jupiter és Szaturnusz). Ez az elképzelés még a középkori Európában is széles körben elterjedt volt. Jelen cikkünkben nyomába …

Bolygószámláló: az ókori bolygók száma és a hét napjának nevei – I. rész

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Mindenki ismeri a Pluto történetét. Az égitest nevét egészen 2006. augusztus 24-éig Plútóként kellett írni, ám azóta Plutonak. Mi is történt ekkor? A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) egy új bolygódefiníció elfogadása mellett döntött, melybe a Naprendszer külső vidékén keringő apró égitestek, köztük a Pluto, már nem férhetett bele. Ennek köszönheti tehát a Pluto az új helyesírást, ugyanis a magyar helyesírás …

Hová tűnt a neutroncsillag az SN 1987A szupernóva közepéből?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A szupernóvák, azaz a felrobbanó csillagok az Univerzum legnagyobb energiafelszabadulással járó, egyszersmind legfényesebb objektumai. Mégis, a távoli galaxisokban felrobbanó szupernóvák többnyire mindössze halvány fénypöttyként bukkannak fel az óriástávcsövek felvételein. Az egyetlen modernkori kivételt egy 34 évvel ezelőtti robbanás jelentette, amely mind a mai napig a tudományos érdeklődés középpontjában áll. A szupernóváknak két fő- és számos altípusa ismert, ám akár egy …

2027-TŐL MÁR AZ ŰRBEN IS NYARALHATUNK?

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Luxuslakosztály, étterem és bár, valamint edzőterem is lesz a Voyageren, a világ első profitorientált űrállomásán. A legizgalmasabbnak azonban mégsem ezek ígérkeznek az űrturisták számára, hanem az, hogy megtapasztalhatják milyen a gravitáció a Holdon. Sőt, űrsétát is tehetnek. Új fejezet nyílhat az űrutazások történetében, ha megvalósul az amerikai Orbital Assembly Corporation grandiózus terve. A nagyratörő álmok szerint 2027-re megépítik a világ …

Bővült a bolygók családja!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Nagy nap a csillagászat történelmében 1781. március 13-a. Éppen 240 évvel ezelőtt, ezen az estén, tíz és tizenegy óra között pillantotta meg először Sir William Herschel azt a halvány zöldeskék pontot, melyet ma Uránusznak nevezünk. Újabb és újabb megfigyelések alapján levonta azt a következtetést, hogy az objektum mozog, vagyis nem egy állócsillagról van szó. Nemsokkal később bejelentette az angol Királyi …

35 éve történt az Uránusz egyetlen meglátogatása

Csillagvizsgáló Svábhegyi

1964 nyarán Gary Flandro igen érdekes dologra lett figyelmes a Naprendszer külső bolygóit tanulmányozva. Mivel ezek a bolygók hatalmas távolságra keringenek a Naptól, így mozgásuk is elég lassú. A Jupiter (a külső Naprendszer legbelső bolygója) 12 év alatt kerüli meg a Napot, míg a Plutonak (az akkor legkülső bolygóként számontartott bolygónak) 248 évre van szüksége ehhez. A lassú mozgás miatt …