Polinéz kenu az éjszakai ég alatt.

A tahitiak, a csillagos ég és az Univerzum legendája

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Bolygónk meghódítása körülbelül hetvenezer évvel ezelőtt megkezdődött, mikor először elhagytuk Afrikát. A teljes folyamat azonban mindössze nyolcszáz évvel ezelőtt zárult le, mikor az első maori törzsek megérkeztek Új-Zélandra. Ezzel minden jelentősebb sziget és kontinens lakottá vált, az Antarktisz kivételével. A Csendes-óceán szigetvilága a legkésőbb meghódított terület a Földön. Míg a régészeti bizonyítékok alapján Amerika legalább tizenháromezer éve lakott, az itteni …

Rövid nyári éjszakák hosszú meséi: csillaglegendák a nyári égen

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Sorozatunk első és második részében a Nagy Nyári Háromszög csillagképeit és Héraklész életének történetét ismerhettük meg. A nyár két jellegzetes déli csillagképe a Nyilas (Sagittarius) és a Skorpió. Bár Magyarországról soha nem emelkednek magasra, fényes csillagaik révén mégis könnyen megtalálhatóak. A Nyilasról már szót ejtettünk Héraklész negyedik próbája során, amikor véletlenül megölt egy kentaurt, Kheirónt. Ez a csillagkép az egyike …

Rövid nyári éjszakák hosszú meséi: csillaglegendák a nyári égen

Csillagvizsgáló Svábhegyi

II.rész Sorozatunk első részében az úgynevezett Nagy Nyári Háromszög csillagképeinek, valamint a köztük elhelyezkedő két kisebb konstellációnak történeteivel ismerkedhettünk meg. Most a velük szomszédos területek felé vesszük az irányt. A Lant (Lyra) szomszédságában terül el Héraklész daliás alakja, melynek római megfelelője volt Herkules, aki után a csillagkép a nevét kapta. A legendás harcos igen összetett személyiség, számos jó és több …

Rövid nyári éjszakák hosszú meséi: csillaglegendák a nyári égen

Csillagvizsgáló Svábhegyi

I.rész Az évszakok hatalmas kereke újra fordul, így lassan beköszöntenek a meleg, de rövid éjszakák. Az amatőrcsillagász ilyenkor egyszerre örül és szomorkodik. Örül, mert a felhők egyre többször adják át a helyüket a milliónyi csillagnak, és mert az észlelés is egyszerűbb pulóverben, esetleg egy vékony dzsekivel a forró augusztusban, mint a csontig hatoló hidegben. Ugyanakkor kissé szomorú is, hiszen nyáron …

A tündöklő Hajnalcsillag

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Az Esthajnalcsillag a Hold után az éjszaka legfényesebb égiteste. Mint ilyen, a történelem előtti időktől fogva szerves része a néphagyományoknak. Az ókori társadalmak rendkívüli jelentőséget tulajdonítottak neki. Egyiptomban Ozirisszel, a bronzkori Közel-Keleten Istárral, az aztékok Quetzalcoatllal (magyarul Tollaskígyó) és a görögök Aphroditéval (a latin Vénusz) azonosították, míg a Jelenések könyvében Jézus a Hajnalcsillagnak mondja magát. Mielőtt részletesen megismerkednénk ezekkel az …

Bolygószomszédaink a legendák világában

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Sokunk már egészen korán megtanulja Naprendszerünk bolygóit felsorolni. Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz és – megszokásból – Plútó, hangzik az ismert sor. Bolygóink mai neveiket nem a modern korban kapták, hanem az ókor késői szakaszában. Ez alól kivételt képeznek azok a bolygók, melyek túlságosan halványak ahhoz, hogy szabad szemmel meglássuk. Az Uránusz és a Neptunusz az a …

Csillaglesők a Nílus deltájából

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Ha egy mai ember felnéz a csillagos égre, többnyire űrhajók, fekete lyukak, csillagködök és végtelen fényévek jutnak az eszébe. Az ókori ember máshogy viszonyult az éghez. A régi emberek rengeteg időt töltöttek a szabad ég alatt, ráadásul fényszennyezettség híján olyan ég alatt, melyet ma csak a legkiváltságosabbak tapasztalhatnak meg. Égismeretük rendkívül alapos volt, hisz olyan létfontosságú eseményeket jelezhettek előre a …