Mi látható a csillagvizsgálóban?

A Svábhegyi Csillagvizsgáló a Svábhegy tetején, a Normafától 300 m-re fekszik, erdős környezetben.
A 8 holdas ősfás területen, gyönyörű parkban találhatók a kutatóintézet épületei és kupolái:

Látogatható épületek:

Image

Budapest-kupola

Ikonikus távcsőkupola romantikus környezetben

Az 1928-ban átadott, 10 m átmérőjű kupolaóriás rejti hazánk jelenleg második legnagyobb távcsövét. A műemlék védettségű kupola klasszicista stílusa építészetileg is kiemelkedő.

A kupola szerkezete:

Az épület 3 szintes. Legalul a pinceszint található, ahova vékony csigalépcsőn juthatunk le. A tér közepén a távcső hatalmas monolit alapja található, mely a rezgésmentesség miatt az egész épülettől független. A magasföldszintre a főbejáraton át léphetünk. Az előtérben egy méretes és különleges műszer, a blink-komparátor található. Az analóg korszak során a komparátorba az ég ugyanazon területét ábrázoló nagy fotólemezeket lehetett berakni. A két, eltérő időben készült fotót a komparátor optikailag egymásra vetíti. Ha fotópáron egy apró, jelentéktelen, egyébként megtalálhatatlan kisbolygó elmozdul, ezt a komparátor azonnal látványosan, térből kiugróan jeleníti meg. Az előtérből kutató és vezérlőszobák nyílnak a korfolyosón. A magasföldszintről lépcsőn az észlelőtérbe jutunk. Középen a távcsőkolosszus lenyűgöző látványa fogad. A faácsolatú kupola belül míves faborítással burkolt, kívülről időjárásálló rézlemezek borítják. A kupolát motor forgatja körbe, a kupolarés azonban ma is a klasszikus körfonatú kötéllel, kézi erővel nyitható.

Budapest tükrös távcsőóriása

A főműszer egy 60 cm tükörátmérőjű Zeiss-Heyde távcső.

A nagy kutatóobszervatóriumok távcsöveibe belenézni szabad szemmel nem lehet. A távcső végén a detektor van, ami a kutatások miatt nem leszerelehtő. A Svábhegyi Csillagvizsgáló főműszerét viszont úgy alakítottuk ki, hogy minden érdeklődő bele tudjon nézni, és saját szemével csodálhassa meg az égitestek szépségét a távcsőóriáson át!

A távcső fénymenete:

A Heyde távcsőnek két fénymenet szerelése van: Az 5 méter hosszú távcsőtubus végén az utolsó panel a segédtükörrel együtt cserélhető. Ferde sík segédtükör esetén Newton fénymenetű a távcső, belenézni a távcsőtubus tetejénél lehet. Ez nem egyszerű feladat, zenitben észleléskor 5-6 méter magasra kell mászni. Ennek érdekében a távcső alatti 8 méter átmérőjű emelőpadló hatalmas láncokkal és motorokkal felemelhető. A Newton szerelés előnye, hogy nagy látómezőt biztosít, nagyobb égterület fotózható vele. Ha a távcső elején a sík segédtükröt hiperbolára cseréljük, a távcső Cassegrain fénymenetű lesz. Ekkor a tükör a fényt a távcső végébe veri vissza, a kifúrt főtükrön át a távcsőtubus végénél lesz a betekintés. Ez sokkal kényelmesebb és elegánsabb megfigyelés tesz lehetővé, viszont az így kapott 15 méteres fókusztávolság nagyon nagy nagyítást, és kis látómezőt eredményez (600/15000). A távcső biztonsági okokból az utóbbi, Cassegrain szerelésben üzemel.

Hazánk legnagyobb lencsés távcsöve

A főműszer oldalára rögzítették a 30 cm lencseátmérőjű, 4,5 m fókuszú (300/4500) Zeiss akromatikus lencsés távcsövet.

A lencsés távcsövek a tükröseknél élesebb, kontrasztosabb képet adnak. Ez a távcső így hazánkban egyedülálló esztétikai élményt nyújt akár 1000x nagyításon a Szaturnusz gyűrűiről, a Jupiter felhősávjairól, vagy a Hold vulkáni dómjairól.

A főműszerhez másik lencsés távcsőként a 25 cm átmérőjű, 3,75 méteres fókuszú (250/3750) Konkoly-féle refraktor csatlakozik. A műszer Konkoly Thege Miklós legendás ógyallai csillagvizsgálójának legnagyobb lencsés távcsöve volt!

Naplángok a legnagyobb hidrogén-alfa naptávcsőben

Következő távcsőkülönlegességünk egy 15 cm-es hidrogén-alfa naptávcső, hazánk legnagyobb hidrogén-alfa naptávcsöve.

Az amerikai Lunt152PT (152/750) egy különleges interferencia szűrőrendszert használ arra, hogy a Napot mélyvörösben, a hidrogén elem alfa emissziós hullámhosszán (656,28 nanométer) mutassa meg.

A távcsővel a naplégkör csodálatos világa tárul elénk, szökőkút, szúróláng, csipke, híd és lángfüggöny alakú naplángok (protuberanciák) játéka, melyek kitörnek és visszahullanak a Napba. Napfelszín előtt kígyózó, hernyószerű filamentek, aktív területeken világító plázsok lenyűgöző látványa.

Ultraibolya naplégkör a kalcium-K távcsőben

Egyedülálló bemutató távcső hazánkban a kalcium-K naptávcső, mely a hidrogén-alfa távcsőhöz hasonlóan működik. A távcsővel a közeli ultraibolya tartományban (393 nm) figyelhetjük meg a halvány sötétlila Napot.

A betekintéshez sötét észlelőtakaró szükséges. A távcső a naplégkör alsóbb rétegének jelenségeit, a fáklyákat, plázsokat és a szupergranulációt mutatja meg.

Névadó:

A Svábhegyi Csillagvizsgáló 1921-es alapításakor a főváros 8 holdas (40 000 m2) terület ajándékozásával támogatta a magyar csillagászat újjáéledését. Budapest Székesfőváros Közgyűlése 1924. novemberi határozata alapján ezen kupola építését 100 000 aranykoronával támogatta. Ezen támogatás tiszteletére nevezzük a legnagyobb kupolát Budapest-kupolának.

A nagykupola távcsöveibe való bepillantás nappal és éjjel is életreszóló élményt jelent mindenkinek!

A bemutató közben a látott képet kamerával monitorokra is kivetítjük, hogy mindenki ismerkedhessen a távcsőben várható látvánnyal.

Image

Tass Antal-meridiánház

Különleges délkör-műszer a letolható tetejű épületben

A meridiánházban található speciális műszer a pontos idő mérésére szolgált. Az 1922-ben átadott épületben a Magyar Háromszögelési Intézettől kapott passzázsműszerrel indult meg az időjelző szolgálat. A letolható tetejű, pontosan kelet–nyugati tájolású épületben a csillagok átvonulását figyelték délkörön (meridiánon). Innen szolgáltatták a pontos időt a MÁV számára.

Klebelsberg-előadóterem

A meridiánházban található a Klebelsberg-előadóterem, melyben 3D mozirendszer, és a mikroszkópos laboratórium található.

Névadók:

A meridiánház Tass Antal, az intézet első igazgatójának nevét viseli. Tass, aki 1899 óta az Ógyallai Csillagvizsgáló munkatársa, később aligazgatója volt, nagyon sokat tett az ógyallai csillagvizsgáló műszereinek Budapestre menekítéséért és az új Svábhegyi Intézet felépítéséért, működésének elindításáért.

Az előadóterem gróf Klebelsberg Kunó nevét viseli. A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet Klebelsberg Kunó kultuszminiszter áldozatkész támogató munkája nyomán épülhetett fel. Az 1922-ben hivatalba lépett Klebelsberg fogta össze a szervezési és finanszírozási munkák oroszlánrészét.

Image

Podmaniczky-kupola

Összehajtogatott távcső kormánykerékkel vezetve

Az 5 méter átmérőjű kupola műszere egy 15 cm-es lencseátmérőjű, 2 méter 25 centiméteres fókusztávolságú (150/2250) Zeiss AS lencsés távcső, mely különleges, ún. coudé-szerelésű.

A távcső összehajtogatott fénymenetű: a frontlencse által fókuszált fényt két nagy segédtükörrel periszkópszerűen megtörik, és a fényút vége a távcső tengelykeresztjének egyik tengelyében fut végig.

A coudé fénymenet nagy előnye, hogy a távcsőbe, bárhova is állítjuk, mindig ugyanonnan, ugyanarról a helyről kell belenézi: a fölfelé álló rektaszcenziós tengely végében. Ez persze izgalmassá teszi a megfigyelést, mert sokszor a megfigyelt égitestnek háttal nézünk a távcsőbe!

Az objektumok keresését az óramű pontossággal összerakott Zeiss mechanika teszi elegánssá és élvezetessé: nagy karokat, fogantyúkat kell tekerni a távcső állításához, mintha autóvolánnál ülnénk. Az objektív briliáns, kontrasztos, kristálytiszta leképezésű, élvezet belenézni.

Névadó:

Ebben a kupolában állt négy évtizeden át a kiskartali csillagvizsgáló 19 cm-es Merz–Cook-refraktora, amit báró Podmaniczky Géza és neje, Dégenfeld Schomberg Berta adományozott a csillagvizsgálónak. A kupolát 1928 májusában adták át.

Kutatóépületek:

Image

Főépület

Háromszintes, neoklasszicista stílusban épült kutatóépület erkélyekkel és sík tetőterasszal.

A Konkoly Thege Miklós út felé néző régi főbejárat mellett található Pásztor János női alakot ábrázoló „Sic itur ad astra” (Így juttok a csillagokig) c. szobra.

Az épület jelenleg 130 csillagász kutatónak és technikusnak biztosít munkahelyszínt.

Image

Amőba

Műszaki laboratóriumokat tartalmazó kutatóépület.

Nevét nehezen meghatározható amőboid alakjáról kapta. Az idők során a növekvő kutatói igénynek megfelelően folyamatos hozzáépítésekkel bővült, így kapta meg mai amőba alakját.

Image

Heyde-kupola

A Svábhegyi Csillagvizsgáló Intézet első kupolája 1922-ben kezdte meg működését.

Itt kapott új helyet az Ógyalláról átmenekített 20 cm lencseátmérőjű, Heyde gyártmányú refraktor. Ez a távcső került 1947-ben a gellérthegyi Uránia Bemutató Csillagvizsgálóba, ahol százezrek figyelhették meg vele a csillagos ég és az égitestek szépségét.

Az 5 m átmérőjű kupolát a fák az évek során körbenőtték, így jelenleg használaton kívül van, távcső sincsen benne. Távcsővel való felszerelésére megtettük az előkészületeket.