Rövid nyári éjszakák hosszú meséi: csillaglegendák a nyári égen

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Sorozatunk első és második részében a Nagy Nyári Háromszög csillagképeit és Héraklész életének történetét ismerhettük meg.

A nyár két jellegzetes déli csillagképe a Nyilas (Sagittarius) és a Skorpió. Bár Magyarországról soha nem emelkednek magasra, fényes csillagaik révén mégis könnyen megtalálhatóak. A Nyilasról már szót ejtettünk Héraklész negyedik próbája során, amikor véletlenül megölt egy kentaurt, Kheirónt. Ez a csillagkép az egyike a legtöbb változáson átesetteknek. Pályafutását sokakkal együtt Babilóniában kezdte, mint Nergal megtestesítője. Nergal az alvilág királya, de felesége, Ereskigal – főleg a korábbi időszakban – még nála is fontosabb szerepet játszott. Ereskigal a főszereplője az Istár alvilágjárása című babiloni eposznak, melyről részeletesebben írtunk ebben a cikkben. A babiloni ’Nergal és Ereskigal’ című eposz meséli el Nergal trónra jutásának történetét. Az istenek lakomát ülnek, ahol csak Ereskigal nem jelenik meg. Az égiek követet is küldenek hozzá, Ereskigal azonban csupán miniszterét küldi fel az alvilágból. Miniszterét, Namtart illendően fogadják az istenek, azonban Nergal elmulasztja a hírmondó köszöntését. Ereskigal ezt meghallva éktelen haragra gerjed, és kerestetni kezdi a szemtelen istent. Nergal tudja mekkora hibát követett el és félelmében Éahoz fordul segítségért (fontos babiloni isten, egyike a vezető isten-triádnak). Éa tizennégy szellemet ad mellé segítőtársnak. Nergal ekkor a legjobb védekezés, a támadás taktikáját követve megostromolja seregével az Alvilágot. Ereskigal átengedi a támadó Nergalt a poklok mind a hét kapuján, nem tudva, hogy az sereggel érkezik. Nergal minden kapuhoz két démont állít segítőtársai közül, így megszállva a teljes Alvilágot. Mikor Ereskigal elé érkezik, megragadja az Alvilág úrnőjét, de az így szól:

Feltehetőleg Ereskigalt ábrázoló szobor az óbabiloni időszakból.

„Édes bátyám, ne még! Ne ölj meg!

Valamit mondanék! …

Elengedi Nergal az úrnőt –

Az meg sírva-zokogva szólal:

Férjem te és asszonyod én!

Szíved szívemen mindétiglen!

Trónod a trónóm mellett álljon!

Uralkodj széles e világon!”

(Rákos Sándor fordítása)

Nergal elfogadva az ajánlatot az Alvilág királya lesz. A történet tökéletes befejezése, hogy a pár nem csak boldogan él, míg meg nem hal, de még csak meg sem hal, hiszen az Alvilág királyi párjáról beszélünk.

Az égen azonban nem a Nyilas csillagkép az egyetlen kentaur. A hazánkból nem látható hatalmas Kentaur csillagkép is az. Kheirónt vele is szokás azonosítani. Ebben az esetben a Nyilas csillagkép Pán görög isten gyereke, Krotusz, a szatír lesz (Eratoszthenész szerint). Pán a sötét erdők istene, nevéből ered a páni félelem kifejezés és a pánsíp is, melyet ő talált fel. A babiloniak Nergalt oroszlán testtel, szárnyakkal és emberi fejjel ábrázolták. Míg a termékeny félhold történeteiben az ilyen hibrid lények egészen megszokottak voltak, a görögöknél csak elvétve fordultak elő. Mikor Hellász lakosai keletről átvették a Nergalt ábrázoló csillagképet, az általuk ismert szinte egyetlen keverék fajjal azonosították, a kentaurral. A kentaur vérszomjas és kegyetlen faj volt, szinte egyetlen bölcs és jóindulatú tagja volt csak, Kheirón. Kheirón fontos háttérszereplője a görög mitológiának, számos hérosz tanítómestere révén. Tragikus sorsáról Héraklész kapcsán már szóltunk, halála után Zeusz az égre helyezte őt bölcsességéért. 

A kép bal oldalán látható a teáskanna becenevű terület, mely a Nyilas csillagkép nagy részét takarja. Jobb oldalt látható a Skorpió. Ezek a csillagképek a Nagy Nyári Háromszögtől dél felé helyezkednek el. Forrás: earthsky.org

A Skorpió (Scorpius) csillagkép az Orion ellenfele. A híres vadászról korábban részeletesen írtunk. A Skorpió csillagképe egykor jóval nagyobb volt, magába foglalta a teljes Mérleg csillagképet. Ezt őrzi a Mérleg három legfényesebb csillagának arab eredetű neve. Zubenelgenubi, vagyis déli olló, Zubeneschamali, vagyis északi olló, és Zubenelhakrabi, vagyis a skorpió ollója: mindezek a csillagnevek a Mérleg múltjára utalnak.

A szárnyas huszároknak nevezett elit lovasság harc közben. Forrás: about-history.com

A nyári ég egy kisebb és halványabb csillagképe a Pajzs (Scutum). Története sem nyúlik vissza a régi évezredekbe. A csillagképeiről híres lengyel csillagász, Johannes Hevelius alkotta meg. A csillagkép eredeti neve Scutum Sobiescianum volt, vagyis Sobieski pajzsa. III. János (Sobieski János) lengyel királynak (uralkodási ideje: 1674-1696) a csillagász Bécs felszabadításáért állított emléket. A Lett-Litván Unió feje nem várta be a lett felmentő sereget, és úgy sietett a törökök által ostromlott Bécs alá. Nehézlovasságával hatalmas pusztítást okozott a túlerőben lévő ellenség soraiban. A példátlan győzelem a következő években Magyarország török uralom alóli felszabadulásához is vezetett. E hatalmas történelmi tettnek állított emléket Johannes Hevelius.

Érdekes, hogy a Pajzs megmaradhatott a hivatalos csillagképek listájában, ugyanis számos további királyról is elneveztek égi alakzatokat, de ez az egyetlen érte csak meg a jelent. Ma már egyszerűen pajzs a csillagkép neve a Sobieski pajzsa helyett. A Pajzs a Bereniké haja csillagkép kivételével az egyetlen, mely egy biztosan létező személy után kapta nevét. II. Bereniké egy egyiptomi uralkodónő volt, akinek a férje egy veszélyes hadjáratból élve keveredett ki. Felesége hálából felajánlotta büszkeségét, gyönyörű fekete haját Artemisznek, ami reggelre eltűnt, és az égen jelent meg.

A nyári ég hatalmas csillagképei a Kígyó (Serpens) és a Kígyótartó (Ophiucus). A Kígyó az egyetlen csillagkép, amely két egymástól elkülönülő részből áll. A Kígyó feje (Serpens Caput) és a Kígyó farka (Seprens Cauda) csillagképrészeket a közéjük ékelődő Kígyótartó választja ketté.

Egy változat szerint maga Apollón tartja a kezében a kígyót. Apollón ugyanis a jóslás mesterségének is fontos istene volt, legfontosabb jóshelye pedig a már többször említett Delphoi jósda volt.
Mint láthattuk, a csillagképek számtalan eredettörténettel rendelkeznek. Ez a páros sem kivétel a már-már szabály alól.

A Föld köldökének tartott helyen egy szörnyűséges kígyó élt egykor, Püthon. Az akkor mindössze öt napos Apollón megölte a kígyót, majd rádöntött egy hegyet. A haldokló szörny lehelete a sziklák közül a mai napig előtör Delphoiban, ez a füst adva a jóslás képességét a hely papnőinek. Ezek után a Delphoii jósda a görög kulturális világ központjaként szolgált több mint ezer éven keresztül. Egy-egy jóslata birodalmak sorsát döntötte el. Hérodotosz szerint a lüd király azon kérdésre, hogy megtámadja-e a perzsákat, azt a választ kapta, hogy ha támad, nagy birodalom dől meg. A király várakozása ellenére saját királysága, a Lüd Birodalom bukott meg a perzsa helyett. Ez a Perzsa Birodalom terjeszkedéséhez, majd a görög-perzsa háborúkhoz vezetett.

A Püthon holteste felett alapított Delphoi ma. Forrás: Greeka.com

Természetesen a Delphoi jósda nem csak kétértelmű jóslatokkal szolgált. Mikor egy görög király ki szerette volna deríteni, hogy melyik jósda a legmegbízhatóbb, követeket küldött az ismert világ minden jósdájába egy kérdéssel. Egy adott időpontban meg kellett mondani, hogy az igen messze időző király mivel foglalatoskodik éppen. A jósdák többsége elbukott a lehetetlen teszten, azonban Delphoi papnői megmondták az igazságot, hogy a király éppen teknőspáncélban főzött birkahúst. A választ meghallva soha nem ment más jósdákba a lenyűgözött király.

Laokoónt és fiait elnyeli a tengeri kígyó. A Krisztus előtti második századi Rodoszban készült szoborcsoport ma Vatikánban tekinthető meg.

Más mítoszokban megfordul a helyzet, és nem a Kígyótartó győzi le a Kígyót, hanem a Kígyó ragadja el a Kígyótartót. Laokoón, Poszeidón trójai papja köszön vissza ebben a történetben. A trójai háború végén Odüsszeusz briliáns tervvel állt elő. A történetet mindenki ismeri, megszületett a trójai faló. A trójaiak közül nem mindenki nézte jó szemmel az ajándék faló városba vitelét. Laokoón fel is szólalt a végzetes percben, vesztére azonban a tengerparton állt eközben. Az istenek már elhatározták a város bukását, ezért egy vízikígyót küldtek, hogy ölje meg a szerencsétlen papot, hogy az ne figyelmeztethesse a város lakóit.

A rómaiak is megalkották saját mítoszukat a csillagképpáros köré. Eszerint Aszklépioszt láthatjuk, aki egy kígyó segítségével megtanulta a halál legyőzésének módját. Jupiter azonban villámjával megölte az orvost, hogy megakadályozza az emberiség halhatatlanná válását.

Ezzel végére is értünk a nyári csillagképek hosszú sorának. Először megismerkedhettünk a Hattyúval, a Sassal és a Lanttal, melyek három fényes csillaga alkotja a Nagy Nyári Háromszöget. Köztük helyezkedett el a két kis csillagkép, a Kis Róka és a Nyíl. Ezután a halhatatlan Héraklész véget nem érő kalandjait ismertük meg. Majd sorra került a tőlünk mindig alacsonyan látszó Nyilas és Skorpió. Utolsó előttiként következett a modern Pajzs csillakép. Végül a Kígyó és a Kígyótartó zárta a sort.

A Nagy Nyári Háromszög legdélibb csillagképéből, a Sasból (Aquila) kiindulva már beazonosítható a nyári ég sok más csillagképe is. A Skorpióban található vörösen fénylő, így könnyen azonosítható fényes csillag, az Antares is sokat segít a tájékozódásban. Forrás: https://in-the-sky.org/ data/constellation.php?id=78

A nyár vége még nem érkezett el, így kora este magunk is felkereshetjük ezeket a legendás csillagképeket, elmerengve a görög vagy babiloni mondavilág gazdag hagyományú hatalmas hősein.

Szerző: Soós Benjámin, Tudományos segédmunkatárs, CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet