Rövid nyári éjszakák hosszú meséi: csillaglegendák a nyári égen

Csillagvizsgáló Svábhegyi

II.rész

Az előző cikkben bemutatott, igen fényes Nagy Nyári Háromszöget megkeresve mi magunk is könnyedén megtalálhatjuk a Herkules csillagképet. A képen is jelölt, Herkules testét alkotó jellegzetes négyszög a legkönnyebben beazonosítható. A kép a Stellarium program segítségével készült.

Sorozatunk első részében az úgynevezett Nagy Nyári Háromszög csillagképeinek, valamint a köztük elhelyezkedő két kisebb konstellációnak történeteivel ismerkedhettünk meg. Most a velük szomszédos területek felé vesszük az irányt. A Lant (Lyra) szomszédságában terül el Héraklész daliás alakja, melynek római megfelelője volt Herkules, aki után a csillagkép a nevét kapta.

A legendás harcos igen összetett személyiség, számos jó és több rossz tulajdonsággal is rendelkezik. Legnagyobb erénye a kitartás, mellyel bűneiért vezekelni képes, a legnagyobb szenvedések során is mindig fogát összeszorítva küzd. Mint a görög héroszok többsége, azonban ő sem mentes hibáktól. Hirtelen haragja és az ilyenkor fellángoló kegyetlen vérszomja újra és újra tönkreteszik a már-már révbe ért életét.

Héraklész központi alakja a görög mitológiának. Szinte minden mitológiakörben megjelenik, afféle összekötő kapcsot alkot közöttük. A félistenek legnagyobb nemzedékébe tartozik, így egyidős Thészeusszal, valamint a változatok többsége szerint tagja az Argonautáknak, emellett részt vesz a kalüdoni vadkanvadászaton is…

  Héraklész szintén Zeusz egyik szerelmi kalandjának gyümölcse, így a főisten egész életében támogatta és segítette szeretett fiát, végül pedig halhatatlanságot adományozott neki. Azonban Zeusz szeretete a görög mitológiában sok esetben Héra gyűlöletét is jelentette. Zeusz felesége ugyanis minden esetben szeretett keresztbe tenni férje félrelépéséből származó gyerekeknek.

Anyja Alkméné, halandó, akit Zeusz saját férje képében csábított el. Anyja révén Héraklész is halandónak született, a hallhatatlanság elnyeréséért sokat kellett szenvednie. Zeusz ezt megelőzendő alvó feleségének, Hérának mellére tette a kisgyermeket, hogy az elnyerhesse ilyen módon a halhatatlanságot. A felébredő Héra azonban dühösen tépte le magáról a gyermeket. Kifröccsenő teje ma is látható az égen a Tejút formájában.

A kis Héraklész kalandjai itt nem értek véget. Még bölcsőben volt, mikor Héra két kígyót küldött, hogy megölje. A kis vasgyúró azonban megfojtotta a rárontó kígyókat. Héra nem hagyta annyiban a dolgot és bosszút esküdött, hogy megkeseríti a férje félrelépését bizonyító gyermek életét.

Héraklész a thébai király, Amphitrüon udvarában nevelkedett, aki a legjobb tanítókat fogadta fel mellé. A fegyverforgatást a halandó Kasztórtól tanulta, az ökölvívást a halhatatlan Polluxtól (Kasztór és Pollux ikertestvérek voltak, történetüknek egy téli csillagkép, az Ikrek-Gemini állít emléket). Zenélni pedig a sorozat első részében fontos szerepet játszó Orpheusz testvére, Linosz tanította. Héraklész nem volt tehetséges zenész, ezért a hirtelen haragú hős egyetlen ütéssel megölte tanárát. Nevelőapja, meglátva erejét, elüldözte félelmében. A száműzött fiú ekkor szembesült először fékezhetetlen dühével, mely ellen egész életében küzdött.

A hős 18 éves koráig élt a hegyekben, majd elhatározta, hogy feleség után néz. Vándorlása során érkezett Thébai alá, amit végül egyszemélyben védett meg egy rájuk támadó seregtől. Kreón király saját lányát adta hálából a város megmentőjéhez, akitől három gyermeke született.

Herkules megöli családját. Római mozaik

Héra nem nyugodhatott, és újabb bosszút eszelt ki. Őrületet bocsátott Héraklészre, aki megölte két gyermekét, és testvérének három gyermekét is. Ekkor Héra beteljesítette bosszúját, és visszaadta az eszét a hősnek. Héraklész, tettét meglátva összeomlott, és szégyenében elhagyta feleségét, valamint a várost. Kétségbeesésében Delphoiba ment, hogy magától Apollóntól kérjen tanácsot. Itt azt a választ kapta, hogy álljon Eurüsztheusz, mükénéi király szolgálatába tizenkét évre, mialatt tíz feladatot kell elvégeznie. Ha befejezte a szolgálatot, megszabadul bűnétől, és a halhatatlanságot is elnyerheti.

A tíz próbából végül tizenkettő lett, mert kettőt a király nem fogadott el. Innen ered a tizenkétpróbás kifejezésünk is. A próbák során egyik szörnyet győzte le a másik után.

Első próbája során a sebezhetetlen nemeai oroszlánt fojtotta meg. Ennek állít emléket az Oroszlán csillagkép (tavasszal látható).

Héraklész és Hidra. A görög vázán rák is látható Héraklész lábai között.

Második próba során ölte meg Hidrát, a kilencfejű szörnyeteget, és a Héra által küldött rákot. A hatalmas rákot könnyen legyőzte, de amikor levágta Hidra egy fejét, rögtön kettő nőtt helyette. Erre azt a cselt eszelte ki, hogy a levágott nyak friss húsába azonnal belenyomott egy égő fadarabot, kiégetve azt. Így megakadályozta az új fejek kinövését. A kifolyó vér igen csak mérgező volt, így Héraklésznek a csata hevében erre is ügyelnie kellett. A győzelem után íjvesszőit a méregbe mártva karcolásra is halált okozó fegyvert szerzett magának. Végül mindkét ellenfele felkerült az égre az Északi vízikígyó (Hydra) és a Rák (Cancer) csillagképek formájában.

A harmadik próba során Artemisz istennő szarvasát kellett élve csapdába ejteni. A szarvas csodálatosan gyors volt, így Héraklész egy teljes éven át üldözte. A dühöngő istennőt bőséges áldozatot bemutatva sikerült kiengesztelni.  

Héraklész harcol a kentaurok ellen. A váza a kriszus előtti hatodik századból származik, jelenleg a British Museumban található.

A negyedik próba során egy vadkant vett üldözőbe. A pontos részletek változnak, de Héraklész egy barátjánál, Pholosznál szállt meg, aki kentaur volt. Héraklész a falatozás közben bort kért, azonban a házban csak egyetlen amfora akadt, de az Dionüszosz isten ajándéka volt a kentaurok számára. Héraklész erősködésére végül felnyitották a bort, de a környéket hamar beterítette a különleges bor illata. A többi kentaur ekkor a szent ereklye védelmére kelt. A forróvérű hős ekkor őrjöngve rontott rájuk. Mérgezett nyilával vaktában kezdett lövöldözni, így akaratlanul eltalálta egy kedves barátját, Kheirónt. Kheirón szintén a kentaurok vad népéhez tartozott, de bölcsességéről és gyógyító tudományáról volt híres. Ő volt számos görög hősnek a nevelője, így Patroklosznak, Akhilleusznak, apjának Péleusznak, az Argont vezető Iaszónnak, és a később az orvoslás istenévé váló Aszklépiosznak is. A Hidra vérébe mártott nyílvessző borzalmas kínokat okozott Kheirón számára, de hallhatatlansága miatt nem tudott meghalni. Így a halál után vágyakozva és fájdalomtól üvöltve vonult vissza barlangjába a jószívű, de szerencsétlen sorsú kentaur. Szenvedései alól csak később kapott feloldást. Héraklész emellett vendéglátójának halálát okozta eszeveszett harca során. A hős megtörve, tettétől viszolyogva indult tovább, hogy negyedik próbáját is teljesítse.

Az ötödik próba során Augeiasz istállóját kellett kitakarítania egyetlen nap alatt, mely olyan büdös volt, hogy egész Peloponnészosz bűzlött tőle. Héraklész egy folyót téritett el a munka elvégzéséhez, bérül pedig a csorda tizedét kérte. Eurüsztheusz nem fogadta el ezt a munkát a bér miatt, így ez a próba nem lett rész a tíznek.

 

Gustave Moreua (1826-1898) Herkules a sztümphaloszi tónál című festménye

A hatodik során győzte le a sztümphaloszi húsevő madarakat. Réz karmaik és tollaik, melyeket ki tudtak lőni, rettegésben tarották az egész környéket. Héraklész csellel lenyilazta őket. Bizonyos változatban a Hattyú, a Sas és a Lant (ebben a mondakörben keselyű) csillagképek ennek állítanak emléket. Apollóniosz Rhodiosz szerint azonban a madarakat csupán elüldözte a hős, így az argonauták számára később igen nagy kellemetlenséget okoztak a vérszomjas madarak.

A hetedik próba során Minósz király elszökött vad bikáját kellett elkapnia. Néhány változat szerint ez a bika az volt, amelyik Európét elrabolta Zeusz számára. Abban egybecsengenek a vélemények, hogy Minótaurosz apjáról van szó. A Bika csillagkép ennek a bikának állít emléket sokak szerint.

A nyolcadik próba során Diomédész trák király emberevő lovait kellett Mükénéibe vinnie (ez a király nem azonos az Iliászban szereplő Diomédésszel, aki Argosz királya).

A kilencedik próba során az amazonok királynőjének övét szerezte meg, megölve a királynőt. Mellékesen a trójai királylányt is megmentette, de mégis haragban vált el tőlük, megesküdve, hogy feldúlja majd Tróját. Ezt az utolsó próba után meg is tette (Trójának ez a pusztulása sem azonos az Iliászban megénekelttel).

A tizedik próba során majdnem a világ végére kellett ellátogatnia. A róla elnevezett Héraklész oszlopain átkelve (Gibraltári szoros) egy szigeten partra szállt, ahonnan egy kétfejű kutya által védett marhacsordát hozott haza. Ezzel véget is értek volna a próbák, de Eurüsztheusz kettőt nem fogadott el, így még két próba várt hősünkre.

A tizenegyedik próba során az ismert világ másik végére jutott el először, a Kaukázusba. Ekkor szabadította ki Prométheuszt, ahogy az előző cikkben részeletesen olvashattunk róla. Itt annyit érdemes még hozzátenni, hogy Prométheusz csak akkor szabadulhatott meg, ha egy hallhatatlan vállalja, hogy örökre leszáll a Tartaroszba (a görög Alvilág legrettegettebb szakadéka, ahol az istenek ellenségei szenvednek). Az áldozatot a szenvedő Kheirón vállalta el, hogy megszabaduljon kínjaitól. A Tartaroszt kellemesebbnek találta a mérgező nyíl által okozott kínoknál. Héraklész feladata azonban a heszperiszek aranyalmáinak megszerzése volt, amelyet egy százfejű és halhatatlan sárkány, Ladón őrzött. A hálás Prométheusz tanácsára Atlaszhoz ment el Héraklész, hogy segítségét kérje. Atlasz Prométheusz testvére volt, aki egy korábbi büntetése miatt az eget tartotta a vállán. Atlasz, a titán a mai Atlasz hegység területen tartotta az eget, így Héraklész igen nagy utat tett meg a Kaukázusból. Atlasz elvállalta a feladatot, ha Héraklész addig tartja az égboltot a vállán. Héraklész belement az alkuba, és vállára vette az eget. A titán elhozta az almákat, de nem akarta a szörnyű súlyt visszavenni. Héraklész nagyot sóhajtott és vállalta, hogy ezentúl ő tartja az eget, csak a titán egy pillanatra segítse meg, amíg egy párnát tesz a vállához. A titán nem vette észre a csapdát, és Héraklész abban a pillanatban

Héraklész felajánlja segítségét Atlasznak. José Manuel Félix Magdalena (1941-) munkája.

Útja során egy serleget kapott Héliosztól. A csodaserleg ma is részét képezi a csillagképeinknek, a Serleg (Crater) tavaszi csillagképének formájában. Ladónnak a sárkány (Draco) csillagkép állít emléket, akit bizonyos változatokban nem Atlasz, hanem Héraklész maga győz le. Ezért is látható az égen, hogy a Herkules csillagkép a tekergő Sárkány fején tapos.
kereket oldott az aranyalmákkal, ahogy a becsapott óriás vállára vette az eget.

Héraklész 12 próbáját ábrázoló római mozaik

Az utolsó próba során Héraklésznek az Alvilágba kellett leszállnia Kerberoszért. A mitológiai lény egy háromfejű szörnyeteg, amely az Alvilág kapuját őrzi. Hádész beleegyezik, hogy felhozhassa Kerberoszt a Halottak Birodalmából, amennyiben puszta kézzel győzi le. Héraklész megragadja két fejét és fojtogatni kezdi. Addig-addig szorítja, míg már a harmadik fej is könyörögni kezd. Ekkor felhozza az Alvilágból a szörnyet, sőt közben barátját, Thészeuszt is.

A szolgaságból éppen csak felszabaduló hősre Héra megint őrületet bocsátott. Ennek során megint gyilkosságot követett el. Újra Delphoiba ment jóslatért, de ott nem akartak jósolni neki. Kétségbeesésében nem csak a papnőnek esett neki, de az azt megvédelmező Apollónnak is. Végül Zeusz szétválasztotta a küzdő feleket, és Héraklész újra rabszolga lett három évre.

Ismét szabadulva beteljesítette fogadalmát, és felégette Tróját, valamint megölte a királyt, Laomedónt. Ekkor lett király Priamosz, aki a Trójai háború során is uralkodni fog még, fiai között meg olyan hősök lesznek, mint a sisakrázó Hektor és Alexandrosz Párisz.

Később Héraklész alapította meg az olimpiát is. Egyszerre két számot is megnyert, amivel ő lett az első paradoxonidész, vagyis olyan játékos, aki egy napon két olimpiai játékot is megnyert. Emellett kiirtotta Nesztór (az Iliász idős és bölcs hadvezére) teljes családját, bevette Spártát, legyőzött egy bika alakú folyamistent, akinek a szarvából készült a közmondásos bőségszaru. Órákig lehetne még sorolni Héraklész hőstetteit és hadjáratait.

A Hercules csillagkép térképe. A baloldalon látható a Lant, melynek legfényesebb csillaga a Nagy Nyári Háromszög tagja. Forrás: www.constellation-guide.com

 A hős végül tragikusan fejezte be földi életét. Egy esküvője során hitvese mérget tett ruhájára, ami olyan kínokat okozott neki, hogy azt kérte, inkább élve égessék el. Az égő máglyától megmentve Zeusz az égbe emelte, és halhatatlanná tette szeretett fiát. Itt megbékélt rosszakarójával, Hérával is, és annak lányát, Hébét vette el. A kitartó, de sokszor kegyetlen és hirtelenharagú hős emlékét a Herkules csillagkép őrzi.

[A cikk borítóképén a nyári Tejút látható. Mikor meg akarjuk keresni a fent és az előző részben bemutatott csillagképeket, használjuk a kép bal oldalán lévő három fényes csillag alkotta Nagy Nyári Háromszöget. Kép forrása: https://www.universetoday.com]

Szerző: Soós Benjámin, Tudományos segédmunkatárs, CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet