Napfogyatkozás vasárnap reggel

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A vasárnapi napfogyatkozás útvonala. Forrás: NASA

Június 21-én vasárnap, magyar idő szerint hajnali háromnegyed hatkor a Hold árnyéka a Földre vetül, napfogyatkozást okozva ezzel. A másodpercenként akár másfél kilométert is megtevő árnyékfolt magyar idő szerint majd fél tizenkettőkor lép le a Föld felszínéről a mélysötét világűrbe. Pechünkre azonban a fogyatkozás elsősorban Afrikából és Ázsia déli részéből lesz látható. Azonban a Nagyatád–Kiskunlacháza–Üllő–Visonta vonaltól délkeletre lakók számára látható lesz, ahogyan a Hold beleharap a Nap korongjába a délelőtti órákban!

Azonban SEMMILYEN ESETBEN SE NÉZZÜNK A NAPBA SZABAD SZEMMEL! A Nap nem csak látható fényben sugároz, hanem például UV-ben is. Az UV fényt nem látjuk, mégis a szembe jutva annak jelentős károsodását idézheti elő. A kormozott üveg és a napszemüveg sem jelent megoldást, ugyanis ezek sok esetben csak a látható fényt szűrik ki részlegesen, az UV-t nem. A pupilla kitágul a kevés fény miatt, emiatt még több UV juthat a szemünkbe, annak nagyobb károsodását előidézve. Ezt elkerülendő speciális szemüveggel szabad a napfogyatkozást nézni. Védőfóliával ellátott, papírkeretes szemüvegekkel, amelyeken fel van tüntetve a gyártó cég és az engedélyező szervezet neve, már bátran vizsgálódhatunk. A védőszemüveget üzletben vásárolhatjuk, és a jelenség teljes ideje alatt tartsuk a szemünkön, ha figyelemmel akarjuk kísérni a napfogyatkozást. A legalább DIN 14-es hegesztőüvegek szintén megfelelő védelmet jelentenek.

Mint említettük a Hold árnyéka éppen csak súrolja hazánkat, így a legnagyobb fázis is mindössze 0,73 % lesz Battonyától délre. Emiatt semmilyen sötétesdést nem fogunk érzékelni. Valamivel szerencsésebbek erdélyi olvasóink, Brassónál már 3 %-os fogyatkozást figyelhetnek majd meg.

Amennyiben szeretnénk magunk is megfigyelni a jelenséget, akkor ezen a linken megnézhetjük, hogyan mit fogunk látni városunkból derült idő esetén. Az alábbi képen a Szegedből látható maximum adatait és kinézetét láthatjuk. Mint a képen olvashatjuk a fogyatkozás maximuma Szegeden délelőtt 7:40-kor fog bekövetkezni. Ez az ország többi részén is érvényes pár perc bizonytalansággal. A fogyatkozás körülbelül tíz perccel hamarabb kezdődik és ugyanannyi idővel később végződik. Saját városára mindenki pontos időpontokat találhat a fenti linken.

A Nap, a Föld és a Hold viszonylagos elhelyezkedése egy napfogyatkozás során

Mi is a napfogyatkozás? Ahogyan már utaltunk rá, a napfogyatkozás során a Földről tekintve a Hold a Nap elé kerül. A Hold azonban, kis mérete és nagy távolsága miatt, egyidejűleg csak a Föld kis területén képes teljes napfogyatkozást előidézni. Sok esetben azonban még erre sem képes. Ez a különlegesség a Hold enyhén megnyúlt ellipszis pályájából fakad. Időnként közelebb merészkedik, időnként távolabb húzódik tőlünk. Amikor az anyabolygójától távolabb helyezkedik el a napfogyatkozás idején, akkor „csak” a Nap közepét tudja kitakarni, a mi nagy örömünkre. Ugyanis ilyenkor a napkorongból egy „napgyűrű” lesz, csodálatos témát szolgáltatva fotósainknak. A jelenlegi napfogyatkozás is ilyen típusú lesz!

Csodálatos gyűrűs napfogyatkozás. Forrás: National Geographic

A napfogyatkozások, azonban nem csak gyönyörű jelenségek, de fontos tudománytörténeti jelentőséggel is bírnak. Az első ilyen példa természetesen a Nap vizsgálata. A Nap légkörének felső rétegét koronának hívjuk. Alap esetben ezt rendkívül nehéz tanulmányozni, mivel a Nap alsóbb rétegei túlvilágítják ezt a rendkívül ritka és halvány külső tartományt, mely a földi légkör fényszórása miatt szinte teljesen láthatatlan marad. Napfogyatkozás során azonban felfedi titkait, hiszen a Hold nem elegendően nagy, hogy a koronát is kitakarja, csak a belsőbb, igen fényes napkorongot fedi el.

Először nem is gondolnánk, hogy az általános relativitáselmélet igazolásában is fontos szerepet játszott egy napfogyatkozás. Az első világháború után mindössze fél évvel bekövetkező napfogyatkozást Sir Arthur Stanley Eddington figyelte meg Principe szigetéről, valamint Andrew Claude de la Cherois Crommelin francia csillagász Brazíliából követte nyomon a jelenséget. Kettőjük mérései igazolták először kísérleti úton Einstein relativitáselméletét.

A mérés lényege a következő volt. Az einsteini általános relativitás azt jósolta, hogy nagy tömegek mellett a fény elhajlik (ez már a newtoni klasszikus fizikából is következik, azonban az jóval kisebb elhajlást jelez előre). A Nap elég nagy tömeggel rendelkezik, hogy már észrevehetően elhajlítsa a mellette látszó csillagok fényét, azonban ha a Nap látszik, akkor a csillagok nem. Ezt a problémát oldja meg a napfogyatkozás! A Nap fent van az égen, viszont látszanak a csillagok. Ha napfogyatkozás során is és éjszaka is pontosan megmérjük a csillagok látszólagos helyét az égen, akkor a kettőt összehasonlítva igazolhatjuk Einstein igazát, vagy tévedését, vagyis hogy elhajlott-e a fény. A mérési eredmények alapján Eddington igazolta Einstein igazát, aki ezzel világhírre tett szert. A német származású tudós azelőtt angol nyelvterületen nem kapott nagy nyilvánosságot, a háborús feszültségek miatt. Eddington meggyőződéses pacifista volt, így mérésének elvégzésében az is inspirálta, hogy ezen a módon egy német tudós elmélete terjedhet el Angliában, ezzel is erősítve a nemzetközi kapcsolatokat.

Albert Einstein és Eddington

Érdekes megjegyezni, hogy a napfogyatkozások nem csak fontos csillagászati eredményekkel szolgáltak, de a történészek szívében is központi helyet foglalnak el. A napfogyatkozások mindig hatalmas hatást váltottak ki az emberből, így az ókorból is számos feljegyzés maradt fent róla. Ez rendkívül szerencsés, mivel sok nép nem használt abszolút naptárat, vagyis a királyok trónra lépéséhez képest adták meg egy-egy esemény időpontját. Más esetben pedig használtak abszolút naptárat, viszont annak kezdőpontját nem tudtuk sokáig azonosítani, ahogy erre később példát is láthatunk. Azonban amennyiben egy napfogyatkozást is feljegyeznek saját időszámításuk szerint, akkor a kezdőpont, vagy az adott király trónra lépésének időpontja is megtudható. Ennek oka, hogy ma már nagy pontossággal kiszámolhatók a múlt és a jövő nap- és holdfogyatkozásai.

Ez történt II Sarukkín asszír király esetében is. Több királylista, valamint hivatalnokok listáit összehasonlítva tudhattuk, hogy trónra lépése után 42 évvel napfogyatkozás volt. Beazonosítva a napfogyatkozást kr. e. 721 adódott a trónra lépésének időpontjára. Ezt a dátumot ismerve lépésről lépésre minden új-asszír király uralkodásának időpontja kiszámítható, annak segítségével pedig más népek királyainak uralkodási időpontja is.

Hérodotosz szobra. Forrás: History.com

Ugyanezzel a módszerrel sikerült egy Hérodotosz által leírt csata napra pontos időpontjának megállapítása is. A csata a méd Küaxarész és a lüd Alüattész király hadai között dúlt, mikor a „a nappal éjjé változott”. A félelmetes jelenség mindkét fél soraiban rémületet keltett, ezzel a csata végét okozva. A két fél pedig békét kötve vált el egymástól. Ami azonban igazán érdekes, hogy Hérodotosz elmondta, hogy mindez a 48. olimpia 4. évében történt. Ezzel pedig egyszerűen kiszámíthatóvá vált az első olimpia időpontja is, hiszen ez a napfogyatkozás is kiszámítható mai módszerekkel. Az első olimpiát időszámításunk előtt 776-ban rendezték. Ez nem csak sporttörténeti érdekesség, de a történészek is sok hasznát veszik, ugyanis a görögök sok esetben adták meg az események időpontját az olimpiákhoz képest. Nem csak a Krisztus előtti évezredben történt események azonosításában segíthetnek a csillagászok a történészeknek. A magyar honfoglalás időpontját is ezzel a módszerrel sikerült meghatározni. Bölcs Leó bizánci császár idejében „a nappal éjjé vált” a fővárosban, Konstantinápolyban. A krónikákból tudjuk, hogy ezután négy évvel érkezett meg Árpád és főserege a Kárpát-medencébe. A napfogyatkozást beazonosítva megtudhatjuk, hogy a magyar honfoglalás 895-ben történt. A honfoglalás időpontját is egy napfogyatkozás segítségével határozhattuk meg.

A honfoglalás időpontját is egy napfogyatkozás segítségével határozhattuk meg. Munkácsy Mihály Honfoglalás című festménye. Kép Forrása: Wikipédia

Érdekes anekdoták is maradtak fent a napfogyatkozásokról. A napfogyatkozás, melyet Hérodotosz feljegyzett nem mindenkit ért olyan váratlanul, mint a két küzdő sereget. Néhányszáz kilométerrel arrébb a milétoszi Thálész előre figyelmeztette polgártársait a napfogyatkozásra. Többek között e tettéért került be később a hét görög bölcs sorába.

A napfogyatkozások előre jelzésére vonatkozó tudását azonban Thálész is csak tanulta. Tudomásunk van róla, hogy a babiloni papok már az időszámításunk előtti nyolcadik században képesek voltak előre jelezni a napfogyatkozást, Thálész tőlük tanulhatta mesterségét utazásai során.

Periklészről szól a következő történet. A nagy görög államférfi éppen kihajózni készült, amikor napfogyatkozás következett be. Egyik katonája nem is mert a hajó fedélzetére lépni, baljós előjelnek tekintve az éjszaka nappali eljövetelét. Periklész ezt megtudva a köpenyével takarta el a napot a katona elöl, majd megkérdezte, hogy most is fél-e. A nemleges válaszra kifejtette, hogy a Napfogyatkozáskor is ugyanez történik, csupán a Hold takarja el a Napot a köpeny helyett. Periklész így egy katonával többel hajózhatott ki.

Ugyan vasárnap sokunk nem figyelheti meg a napfogyatkozást vagy csak a Hold és a Nap finom csókját láthatja, de szerencsére az internet korában mi is láthatunk majd rengeteg képet a csodálatos, de kicsit hátborzongató eseményről. 

Szerző: Soós Benjamin, Tudományos segédmunkatárs / Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló