Mi mozog az égen?

2020 március 30
| Szerző: Világos Blanka
Gyakran, ha a csillagos égbolton megpillantunk egy mozgó fénypontot, elmerengünk azon, hogy vajon mit is láthattunk. Nem csoda, hiszen egyáltalán nem egyértelmű, hogy m...

Gyakran, ha a csillagos égbolton megpillantunk egy mozgó fénypontot, elmerengünk azon, hogy vajon mit is láthattunk. Nem csoda, hiszen egyáltalán nem egyértelmű, hogy mi okozhatta!

Vajon… nem, sajnos ki kell ábrándítsam az olvasóközönséget - valószínűleg nem földönkívülieket láthattunk az imént.

Alább egy kis segítséget szeretnék nyújtani ahhoz, hogy eldönthessük, hogy mi is volt az, aminek éppen szemtanúja lehettünk. A leglátványosabb mozgó objektumok az égen a hullócsillagok, más néven meteorok.

Ezek gyorsan végigfutnak az égen, többnyire 1-2 másodperc alatt átsuhannak a csillagok között. Sebességük, fényességük és színük roppant változatos - az alig látható, fehéres csíkoktól a hatalmas fényű, szétrobbanó színes fénygömbökig a hullócsillagok világában semmi sem elképzelhetetlen. A  fényjelenséget egy, a Föld légkörébe belépő kozmikus törmelékdarab okozza.

Általában ez csupán egy-egy porszem, a fényesebb és látványosabb események okozója azonban már a kavics méretétől akár a több méter átmérőig bármi lehet. Tűzgömbnek nevezzük azokat a meteorokat, amelyek a Vénusznál, azaz az esthajnalcsillagnál fényesebben ragyognak. Ezeket viszonylag nagy kődarabok okozzák, amik olykor darabokra szakadnak a légkörbe lépés közben, így egy látványos robbanást figyelhetünk meg a felfénylés közben.

A fényjelenség fizikája hasonló a lámpákban található fénycsövek világításának elvéhez.

Amikor a porszem hatalmas sebességgel belép a légkörbe, az kölcsönhat a levegőmolekulákkal és ionizálják egymást, tehát az elektronok leszakadnak a molekulákról. Mikor azok visszaugranak a helyükre, a molekulára jellemző színű sugárzást bocsátanak ki. Így a meteor színe alapján megmondhatjuk, hogy milyen anyag volt benne többségben.

Például a sárgás szín a vasra, míg a kékeszöld a rézre jellemző. Ezzel a kis trükkel igencsak le tudjuk nyűgözni egy sátrazós kirándulás során a tábortűz mellett társainkat, ha éppen egy fényes meteort lát a társaság.

A csillagászok néha hajlamosak lovagolni a nevezéktanon és ez itt sincs másképp: meteor névvel illetjük magát a fényjelenséget, meteoritnak hívjuk a kődarabot, ami esetleg leérkezik a földre, meteoroidnak pedig az űrben lévő kődarabot, ami a fényjelenséget okozza. A meteoroidok túlnyomó többségben elégnek a légkörben, ritkán ér el egy kis darabja a talajra - így ezek általában ártatlanok.

Ám időnként egy-egy nagyobb kődarab is eltalálhatja a légkört. Annak az esélye, hogy az utcán sétálva a fejünkre esik egy meteorit, igencsak csekély, de egy nagyobb légköri robbanás lökéshulláma akár ablakokat is betörhet.

Ilyen volt például a 2013-as cseljabinszki meteor is, ami a légkörbe lépéskor kb. 20 méter átmérőjű lehetett. Vagy kérdezzük csak meg a dinó… nem jó ötlet, nehéz lenne. Nekik is egy hatalmas becsapódás vetett véget.

A dinoszauroszok is egy hatalmas méretű kődarab becsapódásától haltak ki. Valószínűleg nagyon szép hullócsillagot láthattak az utolsó óráikban. Forrás: https://www.pinterest.com/pin/126452702023185977/
A dinoszauroszok is egy hatalmas méretű kődarab becsapódásától haltak ki. Valószínűleg nagyon szép hullócsillagot láthattak az utolsó óráikban. Forrás: https://www.pinterest.com/pin/126452702023185977/
Hosszú expozíciós idejű felvétel a Perseidák meteorrajról. Szépen látszik, hogy a fénycsíkok valóban egy pontból látszanak kiindulni (habár alul van egy kakukktojás, aki nem a rajhoz tartozik). Forrás: https://www.reddit.com/r/ExposurePorn/comments/4y8wef/perseids_meteor_shower_trillium_lake_oregon_2736/
Hosszú expozíciós idejű felvétel a Perseidák meteorrajról. Szépen látszik, hogy a fénycsíkok valóban egy pontból látszanak kiindulni (habár alul van egy kakukktojás, aki nem a rajhoz tartozik). Forrás: https://www.reddit.com/r/ExposurePorn/comments/4y8wef/perseids_meteor_shower_trillium_lake_oregon_2736/

 Néha a meteorok rajban érkeznek, ekkor várhatóan többszörösére növekszik az aktivitásuk. Ez akkor történik, ha egy üstökös pályája mentén az üstökös által szétszórt anyagot keresztezi éppen a Föld keringése során. Az üstökös pályáját ismerjük, és képesek vagyunk megmondani, hogy mikor fog a Föld áthaladni ezen a porsávon.

Ekkor akár 100 felvillanást is láthatunk óránként!

A legismertebb raj az augusztus elején tetőző Perseidák raj. Nevét a Perzeusz csillagképről kapta, hiszen a meteorok ebből az irányból látszanak kiindulni. (Az, hogy a meteorrajokat egy pontból látjuk érkezni, ugyanúgy a perspektivitásnak köszönhető, mint hogy a vasúti síneket egy pontba látjuk befutni - a meteorokat okozó porszemcsék is egymással párhuzamosan érkeznek a végtelenből, mint a sínek.)

Ettől függetlenül az év bármely napján láthatunk meteorokat, még ha kisebb eséllyel is, hiszen a Naprendszerben ritkán porszívóznak és itt-ott mindig összefuthatunk legalább egy-két szemcsével. Általánosságában hajnalban több esemény látszik, mert ekkor a Föld a Nap körüli keringésének irányába néz, így a lustán lebegő porszemcséket "szemből elüti".

A műholdak is mozgó fénypontként jelennek meg az égbolton, de jóval komótosabb tempóban haladnak el a csillagok előtt.

Ők végig ugyanolyan fényességgel, viszonylag lassan és egyenletesen haladnak.

Kifejezetten feltűnő a Nemzetközi Űrállomás, ami kb. 4 perc alatt vonul végig nyugatról kelet felé. Igen fényes, főleg ha pont a fejünk felett halad át. Sőt, távcsővel követve még a napelemtábláit is megfigyelhetjük! 

Egy amatőrcsillagász felvétele a Starlink műholdak vonulásáról. A videó elején a bal oldali, legfényesebb folt egy bolygó, ami felett a villogó, vonuló pont egy repülő. Tőle jobbra húznak el libasorban a Starlink műholdak. Ha sok, ilyen egy vonal mentén mozgó fényes pöttyöt látunk, akkor biztosan erről van szó. Forrás: Fejes Zsolt - https://www.facebook.com/amcsill
Egy amatőrcsillagász felvétele a Starlink műholdak vonulásáról. A videó elején a bal oldali, legfényesebb folt egy bolygó, ami felett a villogó, vonuló pont egy repülő. Tőle jobbra húznak el libasorban a Starlink műholdak. Ha sok, ilyen egy vonal mentén mozgó fényes pöttyöt látunk, akkor biztosan erről van szó. Forrás: Fejes Zsolt - https://www.facebook.com/amcsill

Egy viszonylag új jelenség az égbolton a SpaceX által felküldött Starlink műholdak együttese - ezek szorosan egymás után, libasorban vonulnak át olykor az égbolt egy szakaszán. Ez igencsak látványos tud lenni (habár aki nem hallott még róluk, könnyen elkönyvelheti magában a földönkívüliek elérkeztét), de a csillagászokat nagyon zavarja.

Eddig mindösszesen körülbelül 200 van fent belőlük, de 42 ezret terveznek a világszintű szélessávú internetszolgáltatáshoz. Ezzel csak az a gond, hogy már most sok csillagászati felvételen zavaró, mikor áthaladnak, mert egészen fényesek és keresztezik a vizsgált égitestet. Ha felkerül az összes tervezett műhold, állandóan láthatjuk majd őket százával a csillagos égbolton vonulni.

Így nem csak a csillagászati kutatás, de az éjszakai égbolt látványa is veszélybe kerülhet.

Az alábbi videón egy amatőrcsillagász felvétele a Starlink műholdak vonulásáról. A videó elején a bal oldali, legfényesebb folt egy bolygó, ami felett a villogó, vonuló pont egy repülő.

Tőle jobbra húznak el libasorban a Starlink műholdak. Ha sok, ilyen egy vonal mentén mozgó fényes pöttyöt látunk, akkor biztosan erről van szó.[embed linkText="Egy amatőrcsillagász felvétele a Starlink műholdak vonulásáról. A videó elején a bal oldali, legfényesebb folt egy bolygó, ami felett a villogó, vonuló pont egy repülő. Tőle jobbra húznak el libasorban a Starlink műholdak.

Ha sok, ilyen egy vonal mentén mozgó fényes pöttyöt látunk, akkor biztosan erről van szó."]http://www.youtube.com/watch?v=xbvZc_Ou6lk[/embed]

 Ha egy fénypont a lassú haladáson felül villog is, biztos, hogy repülőgéphez van szerencsénk. Néha, főleg repülőtér közelében a horizonton fényes, álló pontként tűnhet fel egy gép. Ez akkor fordul elő, amikor alacsony magasságban közelednek a reflektorukat használva és éppen a mi irányunkban tartanak.

Ekkor úgy tűnhet, hogy egy helyben állnak, de ez csak egy érzéki csalódás, hiszen pont a látóirányunkban, velünk szemben mozdulnak el. Ekkor, ha kicsit elkanyarodnak, újra láthatjuk villogni. Ez a jelenség ritkán fordul elő, de akkor igen megtévesztő lehet. 

Tehát jó eséllyel egy hullócsillaghoz, műholdhoz vagy repülőgéphez van szerencsénk, ha az égbolton elcsípünk egy mozgó fénypontot.

Kell némi szerencse hozzá, hogy éppen megpillantsunk egy ilyen eseményt, de az esélyeinket nagyban megnövelhetjük, ha minél több időt töltünk a csillagos égbolt alatt! Egy rövid, mókás úticsomag a tájékozódáshoz:

 

Szerző: Világos Blanka / Tudományos segédmunkatárs,

CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet