Messier-maraton: sportos csillagászok versenye

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A gyönyörű, madárcsiripeléssel fűszerezett kora tavaszi napsütés megihleti az embert… Bár most az egész ország a járványügyi készültség lázában ég, ha fizikailag nem is tehetjük meg, legalább gondolatban kalandozzunk el a csillagok birodalmában! Hiszen a március az amatőrcsillagászok körében a Messier-maraton hónapja!

Nade mit is takarhat ez a furcsa megnevezés? Ez a maraton neve ellenére nem valamiféle sportesemény. Lényege, hogy egyetlen éjszaka alatt minél több Messier-objektumot kapjunk távcsővel lencsevégre!

És mi is az a Messier-objektum? Charles Messier francia csillagász az 1770-es évek elején igencsak bosszús hangulatba került és ennek eredményeképp született meg a nevét őrző katalógus. Messier üstökösvadász volt – az újonnan érkező, távoli üstökösök megjelenését figyelte távcsövével a megszokott csillagos égbolton. Az üstökösök elmosódott, halvány fényfoltként jelennek meg a csillagok között. (Nagy távolságban az üstökös csóvája általában észrevehetetlen.) Azonban bizonyos égitestek – az ún. mélyég-objektumok – egy része kistávcsővel szintén egy hasonló ködös pacának tűnik. Az egyetlen megkülönböztető tulajdonsága ilyen műszerrel nézve az üstökösöknek a mélyég-objektumoktól, hogy az üstökösök napról napra kissé odébb mozdulnak a távoli csillagokhoz képest, míg a távoli ködök, csillaghalmazok mozdulatlanul állnak az égen. A nevezett úriember többször is beleesett abba a hibába, hogy megörült egy új üstökösnek, majd kiderült, hogy az valójában csak egy álló fényfolt. Éppen ezért készített egy 110 objektumból álló katalógust, ami alapján később egyből meg tudta határozni, hogy új égi vándorral van-e dolga, vagy egy már korábban látott ködösséggel. Ezeket az objektumokat M1-től M110-ig sorszámozzuk, habár soknak külön neve is van, pl. az M42 az Orion-köd. De legalább most már értjük, hogy mi történik, ha a körülöttünk lévő csillagászok különféle M betűkkel és számokkal dobálóznak!

A Messier-objektumokról készült felvételekből összeállított mozaik.
Forrás: https://commons.wikimedia.org/wiki/File:All_messier_objects.jpg

Néha a csillagászok értetlenül állnak a katalógus kiválasztott elemei előtt, ugyanis bizonyos tagjai jóval észrevétlenebbek, mint egyes igen feltűnő, a listából hiányzó objektumok. Vannak olyan mélyég-objektumok, amik szabad szemmel láthatóak, mégse kerültek be a listába – ilyen például a Perzeusz és Kassziopeia csillagkép között elhelyezkedő Ikerhalmaz. Sőt, néhány objektumot nem lehetett pontosan beazonosítani Messier feljegyzései alapján. A legmókásabb közülük talán az M40, ami egy kettőscsillag, tehát nem több, mint két, egymáshoz közeli csillag. Johannes Hevelius tanácsára vizsgálta a környéket, aki jelezte, hogy található ott egy ködösség. Messier a kisebb műszerével ezt nem látta, de azért belefoglalta ezt a kettőscsillagot a katalógusába.

Reményi Réka felvétele a csodálatos Ikerhalmazról, ami, annak ellenére, hogy szabad szemmel is ködösségként sejlik, nem került bele a Messier-katalógusba.
Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

A Messier-40 jelzésű kettőscsillag, ami előtt jogosan állhatunk értetlenül, hogy miért került bele a katalógusba. Forrás: https://www.messier-objects.com/messier-40-winnecke-4/

Szerencsére, francia csillagász révén Messier épp a Magyarországról is látható égboltterületen katalogizálta ezeket az objektumokat, így mindegyiket meg tudjuk figyelni a saját távcsövünkkel valamikor az év folyamán. Azonban március végén oszlanak el éppen olyan módon ezek az objektumok az égen, hogy a lehető legtávolabb helyezkedjenek el a Naptól. Ez azért fontos, mert (a felhőkön és a teliholdon kívül) az egyetlen tényező, ami miatt nem tudunk megfigyelni egy halvány ködösséget, az az, ha a Naphoz túl közel, a szürkületi vagy pirkadati égen keressük, ekkor ugyanis nagyon könnyen elvész a fényes égi háttérben.

Így sem egyszerű a dolgunk: a rendelkezésre álló 11 sötét óra azt jelenti, hogy átlagosan 6 percenként kell beállítanunk egy objektumot a távcsőbe! Ez a valóságban egyáltalán nem egyenletes tempót és kihívást igényel: a maraton elején és végén kell igencsak iparkodni. Napnyugta után a szürkületben kell keresni a ködösségeket, amikben percről percre egyre lejjebb süllyednek az objektumok. Az egyre vastagabb légréteg egyre inkább elnyeli az egyébként is nehezen megpillantható, halvány fényfoltokat. Hasonló a helyzet napkelte előtt is – ekkor az érkező pirkadat fénye korlátozza azt, hogy magasan leshessük meg a lista Naphoz közel tartózkodó objektumait. Egy gömbhalmaz a Bak csillagképben, az M30, ebben az időszakban sajnos olyan közel látható a Naphoz, hogy már csak a teljesen fényes, nappali égen tudnánk beállítani, ekkor viszont nyilván nem láthatjuk. Ezt csak délebbi szélességekről van esélyünk elcsípni. Azonban bizonyos helyeken, például a Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia iráni csapatának válogatóján egy kibővített listát észlelnek a diákok – ők egy éjszaka alatt akár 200-300 objektumot is beállítanak a távcsőbe! Szóval igazán nem lehetetlen a Messier-objektumok leészlelése egy éjszaka alatt, ne csüggedjünk el!

Életkép a legközelebbi hivatalos Messier-maratonról Szerbiában, melynek rendezésében a Bajai Obszervatórium is rendszeresen részt vesz. Forrás: vobanista.com/en/events/messier-marathon-2019/

A maratonra igen komoly versenyeket is rendeznek külföldön, ahol bírák ellenőrzik, hogy valóban a megfelelő objektum áll a távcsőben. Ám nem muszáj a kihívás teljesítéséhez másokkal ellenőriztetni a helyességünket. Saját becsületszóra és önmagunk megmérettetésére is megpróbálkozhatunk a versennyel – csupán hivatalos igazolás nem lesz a birtokunkban. De ha úgyis a saját szórakoztatásunkra és határaink feszegetésére használjuk, ez lényegtelen. Úgy a legnagyobb a kihívás, ha nem is használunk a tájékozódást segítő csillagtérképet, csupán a saját kútfőnk és tapasztalatunk alapján állítjuk be az objektumokat. De még ha használunk is segédeszközt, akkor is megsüvegelendő a teljesítmény, főleg, ha az objektumok nagy részét be tudjuk állítani (a hazai rekord 109, saját nemhivatalos tavalyi eredményem 107)!

Az idei év járványhelyzettől vészterhes időszakában óva intünk mindenkit a közös maratonozástól! A városlakók is jobban teszik, ha most nem közlekednek ki az ég alá. Aki most nem próbálkozhat a fizikai megmérettetéssel, tegyen virtuális maratont, akár saját észleléseit, akár a világhálón található fotókat végignézve. Ezzel nem csak a gyönyörködést és visszaemlékezést, de az objektumokkal kapcsolatos elméleti tudásunkat is elmélyíthetjük! Aki azonban vidéken és kertesházban lakik, idén is biztonsággal megpróbálhatja megfutni otthonról a Messier maratont. Nagyon kérünk mindenkit, hogy különösen alaposan öltözzön ehhez fel, a legapróbb megfázás is nagyon kellemetlen lenne most! És zárszónak még egy jótanács: ne hagyjuk túl távol a csillagtérképet a távcsőtől, mert a végén még rossz nyelvek szerint az okulár és a térkép közötti futkározás lesz nekünk az igazi maraton!

Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet