Marsraszállás következik: hamarosan landol a NASA Perseverance marsjárója!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Hamarosan megkezdődik a NASA Mars 2020 Perseverance rover 7 percig tartó, idegtépő ereszkedése a bolygó ritka légkörében. A cikk megjelenésének időpontjában már körülbelül 455 millió kilométert utazott, de még mindig hátra van mintegy 17 millió kilométer a Marsig. A Naphoz viszonyítva elképesztő, közel 78 ezer km/h-s sebességgel száguld az űrben, ez kb. 25 kilométer megtétele másodpercenként. Amint elér a Mars légkörének tetejéhez, igazán eseménydús 7 perces ereszkedés kezdődik – benne a Nap felszíni hőmérsékletével azonos forrósággal, szuperszonikus ejtőernyő-nyitással és az első, teljesen önálló marsi leszállással.

A kozmikus sebességgel száguldó űrszonda a szervízmodulról való leválás után belép a ritka felsőlégkörbe, és négy percen át lassul le olyan sebességre, hogy az ejtőernyőt ki lehessen nyitni. A forróságtól és a nyomástól a belépőegység alján levő hővédőpajzs védi meg. Az ejtőernyő kinyílása után a pajzs leválik, majd az intelligens radaros navigációs rendszer működésbe lép. A marsjárót ezután egy rakétafúvókákkal ellátott leszállóegység szállítja a marsi talaj közelébe, ahonnan kötelekkel engedi le óvatosan a marsfelszínig. A leszállóegység szállítómadara végül tovaszáll, a rover pedig elkezdheti küldetését a marsi talajon.

A NASA Perseverance rover leszállási fázisának fő lépései. A rover 2021. február 18-án 7 percen keresztül ereszkedik majd lefelé a Mars légkörében. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

A remélhetőleg sikeres leszállás után pedig megkezdheti munkáját a valaha űrbe küldött legnagyobb, legnehezebb, legletisztultabb és legfejlettebb hatkerekű robotgeológus. A marsjáró az ősi élet nyomait kutja majd a Jezero-kráter anyagában, illetve összegyűjti a majd egyszer a Földre visszaérkező mintákat.

A NASA szakadatlan lelkesedéssel kutatja a Marsot, amióta 1965 júliusában a Mariner 4 űrszonda először közel jutott a bolygóhoz. Ezt azóta még két megközelítés, hét sikeres keringőegység és nyolc leszállóegység követte. A Perseverance marsjárót az előző küldetések tapasztalatával alaposan felvértezve építették. Így nem csak bővíteni fogja a már megszerzett tudásunkat a bolygóról, de az emberiség legizgalmasabb kérdéseire is választ keres: vajon hogyan alakulhatott ki az élet a Földön – vagy akár más bolygókon.

A Mars Reconnaissance Orbiter Context Camera felvételei, pontosan összeillesztve, rajta a Mars 2020 Perseverance marsjáró várható útjával a Jezero-kráterben. A megjelölt úton számos olyan ősi környezetet vizsgál majd, amelyek egykor az élet számára alkalmasak lehettek. (Forrás: NASA/JPL-Caltech )

A Jezero-kráter tökéletes helyszín az ősi mikrobiális élet nyomainak kereséséhez. Évmilliárdokkal ezelőtt a mostanra csontszáraz, 45 km széles medence egy vízzel teli tómeder volt, amibe egy aktívan formálódó folyódelta öntötte hol tiszta, hol marsi iszappal dúsan felkavart vizét. A Perseverance mintagyűjtő rendszerének hála a kőzetek és regolit (kőzettörmelék és por) vizsgálatával alapvető kérdéseket válaszolhatunk meg a Földön kívül létező életről. Két további, az Európai Űrügynökséggel (ESA) közösen fejlesztett misszió is a NASA tervezőasztalán hever már, amelyek a Perseverance által gyűjtött mintákat a Földre is vissza fogják juttatni. A földi laboratóriumokban jóval részletesebben meg tudjuk vizsgálni a mintákat, hiszen a szükséges berendezések sok esetben jóval nagyobbak és bonyolultabbak annál, hogy a Marsra tudjuk vinni őket.

A Perseverance fejlett tudományos műszerei nem csak a fosszilis mikrobiális élet nyomainak keresésében fognak jeleskedni, de a Mars ősi, mai és jövőbeli geológiájáról is rengeteg újdonsággal szolgálnak majd. A NASA Caltech felelős kutatócsoportja már annak a “problémának” a megoldásán dolgozik, hogyan tudnak majd ilyen elképesztő mennyiségű, fantasztikus mérési adatot kezelni és feldolgozni.

Közel 470 millió kilométeres útja után a NASA Perseverance marsjárója 2021. február 18-án landol a Jezero-kráterben. A bolygó felszínének eléréshez azonban még az utazás idegtépő utolsó fázisát, a belépési, ereszkedési és leszállási fázist (EDL) is sikerrel kell teljesítenie. A fenti videóban erről láthatunk egy összefoglaló animációt. (Forrás: NASA/JPL-Caltech

Teszteljük a jövő technológiáját a Marson

Bár a Perseverance hét tudományos berendezésének java része a bolygó geológiájának és asztrobiológiai vonatkozásainak kutatására készült, a küldetéssel számos olyan technológia is utazik, ami már a jövő marsi felfedezéseire készül. Az egyik ilyen a MOXIE (Mars Oxygen In-Situ Resource Utilization Experiment), egy autó akkumulátor méretű eszköz a roveren, ami a marsi légköri szén-dioxidból fog oxigént készíteni. Ha a módszer működik, akkor a jövőben nagy mennyiségű oxigént is elő lehetne így állítani, amire például a rakéták üzemanyagához, vagy, természetesen, a légzéshez is szükségünk lenne.

A képre kattintva végigkövethetjük ennek az interaktív animációnak a segítségével, hogy pontosan hogyan is fog zajlani a marsi landolás. Nézzük végig, mi mindent fog a Perseverance marsjárót szállító űreszköz tapasztalni, illetve hogyan marad a szükséges pályán a sok nehezítő körülmény ellenére 2021. február 18-án. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

A Terrain-Relative Navigation navigációs rendszer segít a rovernek elkerülni a baleseteket, míg a MEDLI2 (Mars Entry, Descent, and Landing Instrumentation 2) szenzorok különféle érdekes adatokat gyűjtenek a marsi atmoszféráról ereszkedés közben. Ez a két rendszer együttesen segít majd a jövő emberes küldetéseit úgy megtervezni, hogy minél biztonságosabban, és minél több hasznos holmit magunkkal cipelve tudjunk leszállni.

Egy másik, kísérleti céllal utazó eszköz az Ingenuity Mars Helicopter, ami a rover hasához csatolva utazik. A küldetés 30-dik és 90-dik napja között fogja a kis helikopter megkísérelni az első repülési tesztet egy másik bolygó felszínén. Ha az első próba sikeres, akkor az Ingenuity összesen négyszer fog még felszállni; a repülések közben gyűjtött adatokkal pedig a következő generációs marsi helikopterek tervezését fogja segíteni.

Készülünk a Vörös Bolygóra

Illusztráció, ahogyan a NASA Perseverance rovere a Mars 45 km széles Jezero-kráterében, egy ősi marsi tó medrén halad keresztül. (Forrás: NASA/JPL-Caltech)

Ahogyan mindenkinek a Földön, a Mars 2020 kutatócsoport tagjainak is jelentősen meg kellett változtatni a munkamódszerüket a Covid-19 járvány alatt. A csapat java része online kapcsolódott be, de voltak olyan munkák, amelyeket mindenképpen személyesen kellett elvégezni. Az egyik ilyen egy háromnapos tréning volt a múlt héten, amikor a szakemberek részletesen átvették ismét a teljes leszállási fázist.

A Marson nehéz leszállni, ezt sose felejtsük el. A Perseverance csapata azonban árgus szemmel figyel majd, amint a rover eléri a légkört, és készen állnak bármire. Álljunk készen hát mi is, és kapcsolódjunk be a leszállás élő közvetítésébe február 18-án, magyar idő szerint este 9 órakor és szurkoljunk együtt a Perseverance sikeres leszállásáért! A Svábhegyi Csillagvizsgáló csapata is alig várja a landolást, csillagászaink élő közvetítéssel és szakkomentárral kísérik majd a leszállás szívdobogtató perceit.

További infomációkért kövesd Facebook eseményeinket! 

Szerző: Pál Bernadett, Tudományos segédmunkatárs / Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

Az eredeti angol nyelvű cikk:
https://www.jpl.nasa.gov/news/nasas-perseverance-rover-22-days-from-mars-landing