Márciusi égi jelenségek

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Végre itt a tavasz! Csiripelnek a madarak, melegszik az idő, hosszabbodnak a nappalok és süt a nap! A gyönyörű derült ég pedig megfigyelésre hívogat, és azt az égiek is tudják: Márciusban olyan sok minden történik a fejünk fölött, hogy alig győzzük majd mindet megfigyelni. Távcsövet elő, kabátot fel és irány az éjszakai égbolt!

Ne Vesta-gessük el az estéket!

A hónap eleje a kisbolygók szerelmeseinek kedvez. Nem csak azért, mert a Piszkéstetői Obszervatórium önti magából az új felfedezéseket, hanem mert a Vesta kisbolygó oppozíciója vár ránk. Március 4-én kerül szembenállásba a Nappal a kisbolygó-öv második legnagyobb égiteste. Látszó fényessége a 6,1 magnitúdót is eléri, így ha sasszemű csillagászok vagyunk, tiszta falusi égen szabad szemmel is megpillanthatjuk. Persze tudni kell, hol keressük, az Oroszlán csillagkép melyik csillaga mellett ólálkodik. Ebben segít az alábbi térkép:

A térkép a θ Leo környezetét mutatja. Látómező: 12°; Határmagnitúdó: 9,5 FORRÁS: https://in-the-sky.org/findercharts2.php?id=A4

Vörös kakas a baromfiudvarban

Március 4-én szép égi együttállásnak lehetünk szemtanúi, amikor a Mars 2,6°-ra megközelíti az M45 jelzésű Fiastyúk nyílthalmazt. A Mars nem túl gyors mozgásának hála több estén át is szépen megfigyelhető a vörös bolygó baromfiudvar melletti sétája. Kézitávcsövünkkel felvértezve egyetlen látómezőbe kerülhet a vörös bolygó és a sok kis csibe. Ezt követően a Mars tovább közelít az Aldebaranhoz, a Bika csillagkép vérben forgó szeméhez, ami egy vörös óriáscsillaghoz hűen erőteljes narancssárga színű. Így látványos vörös duót alkot majd a hadisten és a Bika szeme a hónap második felében.

A Mars és a Fiastyúk 2019-es együttállása. FOTÓ: LANDY-GYEBNÁR MÓNIKA, eszlelesek.hu

Hajnalmadarak kézenfogva: a Jupiter és a Merkúr

A kicsi Merkúr és a nagy Jupiter forró táncot lejt a hajnali égen március 5-én. A hónap talán legnehezebben megfigyelhető eseménye, ahogy a Merkúr 19,5’-es közelségbe kerül a Jupiterhez, a telihold látszólagos átmérőjénél is közelebb. A nehézséget az adja, hogy bár 27°-os kitérésben vannak a Naptól, szinte egy időben kelnek így, ha meg akarjuk pillantani őket, versenyt kell futnunk a Nap első sugaraival. A sikeres vadászathoz fél órával napkelte előtt, 5:45-kor nézzünk KDK irányba, lehetőleg egy binokulárral, teljesen szabad horizontú helyről, akár háztetőről. A -2,0 magnitúdós Jupiter ekkor 3 fok magasan lebeg majd a horizont felett, tőle balra fölfelé a 0,2 magnitúdós Merkúrt is megpillanthatjuk.

A Merkúr, a Jupiter és a Szaturnusz márius 5-éna hajnali szürkületben. Forrás: Stellarium

Földönkívüli holdfogyatkozások: bújócskáznak a Medici csillagok

Márciustól könnyen megfigyelhető az év egyik legizgalmasabb eseménysorozata, a Jupiter körül keringő Galilei-holdak kölcsönös fedési jelenségei. A holdak fedései és fogyatkozásai olyankor történhetnek meg, amikor a Föld és a Nap épp a Jupiter holdjainak keringési síkjába esik. Ha épp a bolygó egyenlítője néz felénk, előfordulhat, hogy két holdat pontosan egy vonalban látunk, így eltakarják egymást, ilyenkor beszélhetünk kölcsönös fedésről. Az is megeshet, hogy egy hold árnyékot vet egy másikra, és a hátsó eltűnik az első árnyékában: ez a fogyatkozás. A Jupiter kísérőinek ezt a parádéját hat évente figyelhetjük meg, amikor a bolygó pályájának arra a pontjára ér, ahol épp az egyenlítője néz felénk. Magyarországról ezeket a jelenségeket 2021 márciustól szeptemberig tudjuk megfigyelni. A holdak fogyatkozás bekövetkező fényességcsökkenését, elhalványodását már kistávcsővel is könnyen láthatjuk, de javasoljuk, hogy minél nagyobb távcsővel, minél nagyobb nagyítással kísérletezzünk. Nagy műszerrel, 4-500x nagyításon ugyanis a hátsó bolygókorongra lépő árnyékfoltot, és annak végigvonulását is megfigyelhetjük. Mivel az év első felében a Jupiter a Nap közelében tartózkodik, néhány hónapot még várni kell arra, hogy az éjszakai égen is láthassuk a fedéseket és a fogyatkozásokat. Most még hajnalban kell próbálkoznunk.

A látványosabbnak ígérkező márciusi Jupiter-hold jelenségeket az MCSE segítségével alábbi táblázatba gyűjtöttük.

Dátum Kezdete (CET) Vége (CET) Jelenség
március 9. 5:52:33 6:29:29 Az Io elfedi a Callistot
március 15. 5:37:52 5:47:27 Az Io elfedi a Ganymedest
március 16. 5:55:07 6:01:37 Az Io az Europa árnyékába kerül
március 16. 7:11:08 7:12:25 Az Europa elfedi az Iot, érinti korongját a nappali égen.
március 18. 6:07:11 6:12:53 A Callsito teljesen elfedi az Iot a nappali égen.
március 28. 6:37:14 6:40:29 Az Io elfedi az Europát a nappali égen

Hosszú hétvége, vékony holdsarló

A március 13-i hosszú hétvégén dörzsölhetik tenyerüket az amatőrcsillagászok, mivel újhold lesz, jó lehetőségünk van egy tavaszi Messier-maratonra. Erről az eseményről még részletesebben beszámolunk. 14-én szombaton érdemes napnyugta után a nyugati égalját vizsgálni, mert esélyünk lesz egy rendkívül vékony 30 óra 59 perces holdsarlót megpillantani. (Ennyi idővel leszünk újhold után.)

4 32 óra 51 perces holdsarló 2013. 04. 11-én Dunakesziről. FOTÓ: Soponyai György

A Bika, a tyúk, a Mars és a Hold

Akár egy borzalmas csillagász vicc kezdete is lehetne ez az alcím, ám helyette március egyik leglátványosabb szabadszemes együttállásának résztvevőit soroltuk fel. Március 19-én szinte egy vonalba kerül a Bika vörösen izzó szeme, az Aldebaran, a dagadó Hold sarlója és bolygószomszédunk a Mars. Mindezt nem csak mi, hanem a tőlük körülbelül 10°-ra található Fiastyúk is érdeklődve szemléli. Igazi vizuális csemege szabad szemmel, és binokuláris kézitávcsővel!

Az Aldebaran, a Hold, a Mars és a Pleiadok 13,8°-os látómezővel. Forrás: Stellarium

 

A Nap a legutóbbi, szeptember 22-i nap-éj egyenlőségkor épp egy aktív területtel lepett meg minket, ami a képen bal felül látható. Forrás: SOHO/NASA

Csiripelnek a csillagászok, bimbóznak a távcsövek

Március 20-ával itt a tavaszi nap-éj egyenlőség, így még több időnk jut a nappali égbolt izgalmait vizsgálni távcsöveinkkel! A nap-éj egyenlőség napján megpróbálkozhatunk a Jupiter távcsővégre kapásával, de keresőnk célkeresztjébe foghatjuk a Holdat is, sőt a szinte teljesen teli Vénusszal is próbálkozhatnak az igazán nagy kihívást keresők. Persze a nap központi eleme a Nap, így megfelelő védőfelszereléssel akár egy-két foltot is elcsíphetünk egyre aktívabb központi csillagunk felszínén. Reméljük idén már látványosan előkecmereg a napfoltminimum üres napkorongú gödréből.

 

 

Telivénusz

Március 26-án a Vénusz eléri felső együttállását, éppen a Nap túl oldalán látjuk majd. A telivénusz átmérője a legkisebb, mindössze 9,7”, míg fényessége -3,9 magnitúdó. Érdekes, hogy a bolygó nem bújik be pontosan a Nap mögé, elongációja 1,4 fokos lesz. Tehát a Nap peremétől bő egy fokkal vonul majd el, a Naptól délre.

A belső Naprendszer március 26-án. Látszik, hogy a Föld és a Vénusz a Nap két átellenes oldalán helyezkedik el. Forrás: Solar System Scope

A kék bolygó

Március hónapot a Föld órájával búcsúztatjuk. Egy nappal az óraátállítás előtt, március 27-én 20:30 és 21:30 között lekapcsolódnak a városok díszkivilágításai, ezzel felhívva a figyelmet a klímaváltozás elleni küzdelemre. Kapcsoljuk le mi is otthonaink lámpáit és használjuk ki ez az órát arra, hogy az égbolt fényeire pillantva elgondolkozunk, mit tudunk mi tenni azért, hogy megőrizzük az egyetlen élhető bolygónkat, hogy unokáink is élvezhessék azt az évezredes látványt, amit a csillagok nyújtanak az őket kémlelő embernek!

Földkelte, 1968. december 24. Apollo 8, William Anders

Szerző: Szabó O. Norton / Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

Hasonló, érdekes tartalmak a témában: Három este közelsége

Ha pedig nem csak az eget kémlelnéd, hanem izgalmas előadásokat is örömmel néznél lelkes bemutató csillagászaink előadásában, kövesd a hamarosan második évaddal jelentkező GALAXIS ÚTIKALAUZ sorozatunkat!!!! 

📸 Borítókép: Forrás: Stellarium