Itt a tavaszi napéjegyenlőség, és minden amit érdemes tudni róla!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Ezzel pedig, március 20-án, kezdetét veszi a csillagászati tavasz!

Mit is takar ez az esemény? A napéjegyenlőség két csillagászatilag fontos pillanatát jelenti az évnek. Azokat az alkalmakat nevezzük így, mikor a napkorong középpontja a Földről nézve pontosan a földi egyenlítő fölött található. Ez a két pillanat általában március 21-én és szeptember 23-án következik be, azonban – elsősorban a négy évenkénti szökőnapok miatt – ez két-három napot is csúszhat a naptárunkban. A márciusi eseményt az északi féltekén tavaszi, a szeptemberit pedig őszi napéjegyenlőségnek nevezzük. A déli féltekén azonban pont fordítva van: a márciusi az őszi, a szeptemberi pedig a tavaszi napéjegyenlőség. Ha nyárkedvelő emberek vagyunk, a tavaszi napéjegyenlőségnek mindenképpen örülnünk kell!

Ha lakóhelyünkön körbenézünk a látóhatáron, és megfigyeljük a napkelték és a napnyugták tereptárgyakhoz viszonyított helyét, akkor felfigyelhetünk arra, hogy az hétről hétre változik.  A napkelte és napnyugta helyének vándorlását már korán felismerték az emberek, és mi magunk is könnyen megbizonyosodhatunk róla! Csupán jegyezzük meg, rajzoljuk fel egy adott napon, hogy melyik ház mögött kel vagy nyugszik a Nap, majd tegyük meg ugyanezt pár héttel később, és mi magunk is észrevehetjük a különbséget. A nap két szélső pont között mozog a látóhatáron. Télen, a téli napforduló időpontjában délkeleten kel és délnyugaton nyugszik, magí nyáron, a nyári napfordulókor északkeleten kel és északnyugaton nyugszik. A tavaszi és őszi napéjegyenlőség napján a Nap fél úton kel a két szélső pont között: éppen keleten kel és pontosan nyugaton nyugszik. Ezen a napon a nappal és az éjszaka is ugyanolyan hosszú lesz, éppen 12-12 órás. És ez az a nap, amikor a Nap áthalad az egyenlítő felett.

Mi is áll a látszólag különböző három jelenség mögött? Ha a Föld mozgását jobban megvizsgáljuk, akkor könnyen megérthetővé válik a kapcsolat közöttük.

Ha alaposabban megnézzük a fenti képet – mely a Föld Naphoz viszonyított helyzetét mutatja a két napfordulón és a két napéjegyenlőségkor – akkor észrevehetjük, hogy a nappali és az éjszakai oldal határa pontosan a sarkokon halad át, míg a napfordulókor ez egyáltalán nem mondható el (december 21/22 és június 20/21). Mivel a napéjegyenlőségkor a sarkokról nézve a horizonton látszódik a Nap, így az egyenlítőn pontosan a fejünk fölött lesz látható. Vagyis a Nap éppen az egyenlítő felett található.

A következő kép pontosan ebben a helyzetben mutatja a Földet. Mivel a Nap pontosan az egyenlítő fölött látható, emiatt az éjszaka és a nappal is ugyanolyan hosszúságú lesz. Az északi féltekén a tavaszi napéjegyenlőséget követően a félteke egyre jobban a Nap felé billen. Emiatt hosszabbak lesznek a nappalok, meredekebb szögben is érkezik a napfény, így melegebb lesz, és beköszönt a tavasz majd a nyár. Eközben délen egyre rövidebbek lesznek a nappalok, és egyre alacsonyabban látszik a Nap, így az ősz, majd a tél beálltával lehűl az idő.

 

 

 

Mikor az északi félteke a Nap felé billen, akkor máshol is látjuk felkelni a napot, mint amikor sokkal laposabban látunk rá.  A nyári napfordulón, mikor a legjobban látunk rá, akkor láthatjuk a legészakabbra felkelni (ÉK) és lemenni (ÉNY). Így az égen hosszú utat tesz meg szekerével, hosszú nappalokkal megajándékozva minket. A téli napfordulón, amikor legkevésbé látunk rá,

A nap pályája a látóhatár felett a téli napforduló, a napéjegyenlőség és a nyári napforduló során. Forrás: energiacentrum.hu

akkor látjuk legdélebbre felkelni (DK) és lemenni (DNY). Mivel ilyenkor kisebb utat tesz meg az égen a Nap, így a nappal is rövid lesz.Ez a sarkokon olyan extrém  helyzethez vezet, hogy nyáron a Nap alá sem bukik az égről, így fél éves nappalt hoz létre. Télen pedig fel sem kel fél évig, fél évre sötétségbe burkolva a pólust. A legrövidebb és a leghosszabb nappal között félúton pedig napéjegyenlőség lesz.

Így megtaláltuk az összefüggést a három első ránézésre független esemény között, melyet oly sok kultúrában ünnepeltek és ünnepelnek meg. Sok naptár rögzíti az év kezdetét a tavaszi napéjegyenlőséghez (ilyen naptárak a babiloni, perzsa és az indiai). Más kultúrák fontos ünnepeiket tették ekkora, ezek jellemzően vetési vagy termékenységi ünnepek, ugyanis ilyenkor kezdhették el a földművelő népek a nyárra való felkészülést. Ezen kívül az egyik legfontosabb európai ünnepet, a Húsvétot is mind a mai napig a napéjegyenlőséghez viszonyítva számolják. A Húsvét a tavaszi napéjegyenlőség utáni első telihold utáni vasárnapra esik. Ez az okozója, hogy ez az ünnep mozgó ünnep, nem adott napjára esik az évnek, holdfázistól függően március 22 és április 25-e között tartható meg.

Minden kedves Olvasónknak napsütéses tavaszt, és egyre hosszabbodó nappalokat kívánunk!

 

Szerző: Soós Benjámin, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet

 

Borítókép: NASA