Holdkorong mögött a Bika szeme

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Vasárnap, március 29-én, nem sokkal naplemente után, ha lehetőségünk van rá vizsgáljuk az eget az erkélyről, teraszről vagy a gangról, menjünk a szabad ég alá – szigorúan betartva a kijárási korlátozást – , hiszen egy pompás és jól látható csillagfedésnek lehetünk szemtanúi! A Hold az esti órákban elvonul a Bika csillagkép szarvának kezdetét alkotó Hyadok csillaghalmaz Ain (ε-Tauri) nevű csillaga előtt, mely a csillaghalmazban a Bika jobb szarva mentét rajzolja ki. A csillagfedésre ráadásul optimális holdfázis mellett és kényelmes esti időpontban kerül sor, kár lenne lemaradni róla!

De mi is a csillagfedés? Az égbolton való útja során a Hold időről-időre eltakar fényesebb és kevésbe fényes csillagokat. Ezeket az eseményeket nevezzük csillagfedésnek. A csillag a Hold nyugati pereme mentén fokozatosan megközelíti a Holdat, majd egy pillanat alatt eltűnik a Hold pereme mögött. Legfeljebb egy bő óra múlva pedig hasonlóan pillanatszerűen előbukkan égi kísérőnk keleti pereme mellett.

A csillag eltünési és megjelenési pontja. Forrás: http://www.astrospace.co.uk/Astrospace/monthly-sky/monthlynightsky.html

A jelenséget szakszóval okkultációnak nevezzük. A kifejezés a latin occultationis szóból ered, melynek jelentése titkos. Érdekesség, hogy ez a szó az okkulttal rokonságot mutat, hisz az eredetileg a titkos tanokra vonatkozott. A Hold okkultáció azonban semmilyen titkos, előre jósolhatatlan vagy misztikus jelenséggel nem bír. A csillagászok viszont előszeretettel használták a Holdpálya minél pontosabb meghatározására, sőt, az úgynevezett súrló fedéseket a holdperem domborzatának, hegyeinek-völgyeinek feltérképezésére is.

Mint a fenti képen is látható, vasárnap a Hold még az első negyed előtt jár a fedés idején, dagadó holdsarló fázisban lesz. Így a belépés a holdsarló fényes részétől kicsit távolabb, a sötét perem mentén fog bekövetkezni. Nem kell azonban attól félnünk, hogy nyomtalanul vész el a semmiben az Ain csillaga! A Hold éjszakai, sötét oldalát ugyanis ebben a holdfázisban még jól láthatóan megvilágítja a Föld fénye, így a fényes sarló mellett észre fogjuk venni a megvilágítatlan oldal derengését is, a hamuszürke fényt. Ez határozottan segítségünkre lesz a belépés megfigyelésénél! Távcsővel, nagyobb (~100x-os) nagyításon nézve a halványszürkén derengő sötét oldal mellett káprázatosan fog látszani az Ain csillag, és a belépést egyáltalán nem zavarja majd a Hold fénye. Az Ain tiszta égről kis kézitávcsővel, sőt akár szabad szemmel is jól fog látszódni a Hold mellett, a belépés pillanatáig kényelmesen követhetjük majd. Nagyobb távcsővel a holdperemet megközelítő, majd egy tizedmásodperc alatt elhalványuló csillag pompásan megfigyelhető lesz, pontos időmérést is végezhetünk. A kilépés észlelése valamennyivel nehezebb lesz. Egyrészt nem látjuk előre, hogy pontosan hol fog kibukkanni a csillag, másrészt a Hold világos oldalának fénye zavarni fogja valamennyire a megfigyelést. Használjuk a térképet, ott várva a csillagot ahol a térképen jelezve előbukkan a Langrenus kráter közelében, és használjunk nagyobb nagyítást a megfigyeléshez!

A csillag, Budapestről megfigyelve, 20 óra 44 perckor lép be a holdkorong mögé, hogy kicsit több mint egy óra múlva – 21 óra 48 perckor – kilépjen mögüle. Ezek az időpontok településről településre változnak. Az alábbi táblázat a belépés és a kilépés idejét mutatja a nagyobb városok esetében. 

Település

 

Belépés ideje

 h                 m                 s

Kilépés ideje

 h                 m                 s                

 Budapest 20                44               41 21                48                 0
Debrecen 20                48               42 21                52               43
Győr 20                42               30 21                46               11
Kaposvár 20                43               54 21                42               59
Kecskemét 20                46               19 21                47               49
Miskolc 20                46              52 21                52              27
Nyíregyháza 20                48              26 21                53              47
Paks 20                45              19 21                45              36
Pécs 20                44              57 21                43                0
Salgótarján 20                45              24 21                50              46
Sopron 20                40              56 21                44              26
Szeged 20                47              49 21                46              48
Székesfehérvár 20                44                3 21                46              17
Szekszárd 20                45              22 21                44              32
Szombathely 20                41              19 21                43              24
Tatabánya 20                42              59 21                46              20
Veszprém 20                43              23 21                45              13
Zalaegerszeg 20                41              58 21                42              47

Az elfedett csillag 3.5 magnitúdós, ami egy közepes, akár a városból is szabad szemmel kivehető csillagot takar. A csillag neve Epsilon Tauri, vagy Ain. A nevének jelentése egyszerűen megfejthető, ugyanis a Taurus (magyarul: bika) csillagkép ötödik legfényesebb csillagjáról beszélünk (A Tauri a Taurus szó latin birtokos esete, az epszilon pedig a görög abc ötödik betűje). A csillagászok sok esetben több nevet is adnak egy adott csillagnak. Nincs ez máshogy az Epsilon Tauri esetében sem. Másik neve az Ain, mely tradicionális névnek tekinthető, és az arab szem szóból ered. A névadás oka, hogy a csillag a Bika csillagkép szeme környékén látható. Az Ain egy vörös óriás, mely tömege majdnem háromszorosa a mi Napunkénak, valamint százszor fényesebb is annál. Erős sugaraitól a távolság megvéd minket, hiszen a fénynek is majdnem 150 évet kell utaznia, mire elér szemünkbe vagy távcsőnkbe.

Érdekesség, hogy egy, a vörös óriás körül keringő, hatalmas bolygóról is tudomásunk van. A bolygó tömege nem mérhető egyetlen Naprendszerbeli bolygóhoz sem. A Naprendszerünkben a Jupiter tömege két és félszerese az összes többi bolygó tömegének. A Jupiter tömege azonban még mindig csak 13%-a az Ain körül keringő bolygóóriásnak. A bolygó először az Epsilon Tauri b nevet kapta. 2015-ben azonban átnevezték a Japán mitológiai Napistennő után. Amateru istennő egy másik isten bal szeméből született. A csillagászok ezt éppen megfelelőnek találták a Bika szeme körül keringő bolygó számára!

Használjuk ki mindenképpen ezt a jó időpontban, jó holdfázisban, és szép égi környezetben megfigyelhető csillagfedést! Ha tehetjük menjünk ki az ég alá, lehetőleg anélkül, hogy elhagynánk a lakhelyünk,  és kézitávcsővelm figyeljük meg este a nyugati égen a Bika szarvai között barangoló Hold látványos csillagfedését! Ne felejtsünk el legalább 10 perccel a jelenség előtt kimenni az ég alá, és időben felkészülni! Ha egy perccel is lemaradunk, kimaradunk, a Hold nem fog megállni a kedvünkért!

A megfigyelés szempontjából kedvező, hogy a fedés kora este következik be, így a másnap korán kelők is minden gond nélkül tanúi lehetnek a koratavaszi jelenségnek.

 

Szerző: Soós Benjamin
Tudományos segédmunkatárs, CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet