Holdfogyatkozás november 19-én, amit láthatunk is, meg nem is

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Ez a cikk végül is egy olyan jelenségről szól, amit Magyarországról sajnos nem is láthatunk majd. A Kedves Olvasó jogosan teheti fel a kérdést: „Miért is olvassam el ezt a cikket, hiszen úgysem láthatom, amiről szól”. Nos, a csillagászatban ez egy jogos dolog: ami azt illeti, a Hold túlsó oldalát sem látta szabad szemmel túl sok ember, az erről szóló ismeretterjesztő cikkeknek mégis van létjogosultsága, hiszen a példán keresztül egyéb, bonyolultabb összefüggéseket mutathatunk be. Ami azt illeti, a darwini evolúcióról olvasók sem valószínű, hogy láttak már életükben galápagosi pintyeket, az erről való olvasás mégis fontos és hasznos. Az érvelés alkalmazható a november 19-i holdfogyatkozásra is.

De ne csüggedjünk el: az internet korában ami az ablakból nem látható, az a képernyőről igen, és azért az ablakból is láthatunk majd Holdat, igaz nem vörös fogyót, hanem fehér telit!

A holdfogyatkozások meglepően gyakori dolgok. Bár elméletben a napfogyatkozások gyakoribbak, de tulajdonképpen mégsem. A kulcs abban rejlik, hogy noha számszerűleg több a napfogyatkozás, a holdfogyatkozások könnyebben és több helyről megfigyelhetőek.
Egy úgynevezett szárosz ciklus (18 év, 11 nap és 8 óra) alatt több napfogyatkozás áll be, mint holdfogyatkozás. A Hold azonban jóval kisebb, mint a Föld: égi kísérőnk árnyéka a Földre vetülve egyszerűen kicsi, így csak a Föld kisebb területein látható. A Föld kövér árnyéka teljes egészében képes beteríteni a Holdat. Jól illusztrálják ezt az alábbi képek:

Bélyeg az 1999. augusztus 11-i napfogyatkozásról, mely hazánkból is látszott: a sötét csík azt a vonalat ábrázolja, ahonnan látni lehetett a jelenséget. Látható, hogy bolygónk egészéhez képest igen kicsi sávról van szó. Forrás: https://en.mandadb.hu/dokumentum/392036/194717.jpg

Térkép a mostani 2021. november 19-i holdfogyatkozásról. A fehér rész azt a területet mutatja, ahonnan a jelenség megfigyelhető volt: gyakorlatilag a fél világ, meg még egy kicsi. Forrás: Eclipse Predictions by Fred Espenak, www.EclipseWise.com

Napfogyatkozás során a Hold árnyéka vetül a Földre, holdfogyatkozás során a Föld árnyéka vetül a Holdra. A különbség azonban nem csak az árnyékkúpok méretében érhető tetten.

Napfogyatkozás és holdfogyatkozás. Forrás: https://bolyongo-elet.blog.hu/2021/06/09/gyurus_napfogyatkozas_a_lathataron

A Föld lassan elforog a tengelye körül, így egy holdfogyatkozás nem csak onnan látszik, ahol a Hold éppen a látóhatár felett van, hanem kicsit keletre és nyugatra is, hiszen amíg tart a fogyatkozás, addig is forog a Föld Így vannak helyek, ahol pár perccel ezelőtt a Hold még a horizont felett volt, s csak azóta bukott a láthatár alá, és fordítva, ha várunk pár percet, lesznek helyek, ahol a Hold a látóhatár fölé ér. Összességében tehát a Föld több mint feléről megfigyelhető egy holdfogyatkozás, amit így gyakoribbnak érzékelünk.

További érdekesség, hogy minden holdfogyatkozás egy kicsit más.

 

A Föld légköre által szórt vöröses fényben elmerülő Hold. Forrás: https://www.wikiwand.com/hu/Holdfogyatkoz%C3%A1s

Hogy miért? Nos, a Hold a Földtől átlagosan 384 000 kilométerre kering. A Föld koromfekete árnyéka bőven elérne a Holdig, van azonban egy aprócska „probléma”: a Földet éltető légkör veszi körül. A Föld légköre pedig megtöri és eltéríti, szórja a napfényt, az árnyékkúp így gyorsabban zsugorodik, mint légköri szóródás nélkül tenné. Ráadásul a légkörön áthaladó fény szóródik: Ahogy az éget kéknek látjuk, mert a rövid hullámhosszú kék szétszóródik benne, és a lemenő Napot vörösnek, mert a vörös kevésbé szóródik, így a fogyatkozó holdra eljutó légkörön át szórt fény is szép vörösesre szűrt lesz. Így láthatunk sárgás, narancssárgás, vöröses, vagy barnás fényben úszó Holdat, a holdfogyatkozások színpompás jelenségét.

A szórt/tört fény színe és jellege a földi légkör aktuális állapotától függ: ezért más minden holdfogyatkozás. Például a vulkánok által a légkörbe juttatott hamu, vagy a felhőzöttség mértéke is befolyásolhatja a szórt fény jellegét. Mivel a középkorban néhány szerzetes már feljegyezte a holdfogyatkozások milyenségét, ezért ezeket a felbecsülhetetlen értékű forrásokat például a múlt klímájának meghatározására is használhatjuk.

A november 18-19-i holdfogyatkozás Észak- és Közép-Amerikából, Dél-Amerika északkeleti csücskéből, Új-Zéland északi szigetéről, Japán nagyrészéről, Kína északkeleti és Oroszország keleti csücskéből lesz látható. Magyarországról 19-én „csak” a teliholdat láthatjuk majd, a holdfogyatkozást sajnos lekéssük. A fogyatkozás közepe magyar idő szerint 10:02-kor következik be, ekkor a Hold javában a látóhatár alatt terpeszkedik majd. De ne bánkódjunk! Az eseményt több weboldal is élőben közvetíti majd, s egy ilyen élőzést a Svábhegyi Csillagvizsgáló Facebook-oldala is meg fog majd osztani. Egy ígéretes forrást itt is közzéteszünk.

Érdemes lesz bekapcsolódni!

Ha pedig még többre vagyunk kíváncsiak a mostani holdfogyatkozás kapcsán, örömmel ajánljuk Kaposvári Zoltán Fogyatkozások weboldalán a mostani eseményre vonatkozó részt.

Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló