"Jé, ez a korlát egyre jegesebb..." (2014. december 1.)

Hat éve történt a Csillagászati Intézet történetének mindmáig egyetlen evakuációja

Csillagvizsgáló Svábhegyi

2014. december 1., hétfő. Szürke reggelnek indult, szomorú késő őszi hangulattal. Valamikor tíz óra körül vették észre a Csillagászati Intézet munkatársai, hogy jé, kissé kezd jegesedni minden…

A hőmérséklet valahol 0 fok alatt kicsivel beállt, az eső pedig csak esett, esett. A Csillagászati Intézet akkori műszaki vezetője, Mező György vetette fel 11 óra körül: “kollégák, itt baj lesz!”. Ábrahám Péter, a CSFK főigazgatója és egyben az intézet igazgatója egyetértett, a titkárságot irányító személyzet, a normafai telephelyen tartózkodó további vezető kutató mind látta, hogy igen rendkívüli helyzet kezd kialakulni.

Mező György – kiváló lélekjelenléttel – az események élére állva 11:30 körül vetette fel a vezetésnek: az intézetet ki kell azonnal üríteni, hiszen a jegesedés folytatódik, ki tudja, hogyan juthatunk haza, ha megvárjuk a munkaidő délutáni végét. A döntés is hamar megszületett: az 1926-ban átadott főépület történetében először elrendeltük az időjárási vészhelyzetre tekintettel a teljes kiürítést és a telephely azonnali elhagyását minden ott tartózkodó munkatárs számára. Kimentek köremailek, hogy aznap már senki ne jöjjön fel, Mező György pedig személyesen ment végig az intézet összes irodáján, hogy összeszedje az embereket egy koordinált, csoportos elindulásra a 21A jelzésű busz normafai végállomásához.

12:20 körül szálltunk fel jelen sorok írójának emlékei szerint az utoljára leinduló autóbuszra, amit fölfelé már azért sem követett egyetlen egy sem, mert a rendőrség Svábhegyen, a fogaskerekű állomásán lezárta a fölfelé vezető utat – és ez így is maradt legalább két napig.

A 2014. december 1-3. közötti ónoseső-katasztrófa akkor a teljes sajtót bejárta. A budai hegyekben fák százai dőltek ki a sok centiméteres vastagságúra hízott jégréteg súlya alatt. Még a környéken lakókat sem engedte fel a Katasztrófavédelem, mivel több kilogrammos jégdarabok hullottak véletlenszerűen a fákról, a közlekedési útvonalak jégtelenítése pedig lehetetlen volt. A páratlan időjárási helyzet nyomai mindmáig felfedezhetők a Svábhegyi Csillagvizsgáló kertjében is. Az alábbi fotók 2014. december 3-án, szerdán készültek, két nappal az intézeti evakuáció után, amikor Mező György társaságában egy közbeszerzési határidő szorításában kénytelenek voltunk ketten fellátogatni az intézet ténylegesen is katasztrófasújtott telephelyére.

Lélegzetelállító és egyben végtelenül elszomorító volt szembesülni a természeti csapás mértékével. A jég súlya alatt kettétört, vagy akár gyökerestül kifordult teljes fák, leszakadt ágak, kidőlt(!) bokrok – ilyet még egyikünk sem látott korábban, de azóta sem. Valahol azonban szerencsénk volt: ugyan legalább 6-8 fa kidőlt tövestül, egyik sem okozott valódi kárt, mivel szerencsés módon nem az épületekre dőltek, hanem éppen elfelé.

Mára ezek az emlékek már csak “kisszínes” morzsák az intézet történetében. Remélhetőleg a következő hasonló élményig legalább újabb 90 évet kell várnunk…

Borítókép: “Jé, ez a korlát egyre jegesebb…” (2014. december 1.)

Kép és szöveg: Kiss László
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló