ExoClock amatőröknek is!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Az exobolygók kutatása minden kétséget kizáróan napjaink csillagászati slágertémája. Miért is ne lenne, hiszen akárcsak a régmúlt nagy felfedezőit az ismeretlen kontinensek, minket is ámulatba ejt a lehetőség, hogy valahol az univerzumban létezhet egy Földhöz hasonló bolygó, melyen kialakulhatott az élet…

Napjaink technológiai fejlődése lehetővé tette ezen planéták részletesebb vizsgálatát. Na de “Mi köze egy űrtávcsőnek és bolygókutató programnak a hátsókertemhez?” kérdezhetnénk. A válasz az amatőrcsillagászok számára korábban elképzelhetetlen, új technikai lehetőségekben rejlik, melyek egyre többek számára állnak ma már rendelkezésre. Az amatőrcsillagászak ezen a területen óriási segítséget nyújthatnak az űrkutatással foglalkozó szakembereknek. Az ESA felismerte ezt, és ha már felismerte, meg is lovagolja. Ha lelkes amatőr vagy, aki keresi a lehetőséget, hogyan tudna tudományt csinálni, nos megtaláltad! Az új programban épp rád van szükség! Lássuk, hogyan?

Az ESA Ariel űrtávcsöve (arielmission.space).

Az Európai Űrügynökség 2029-ben felbocsájtandó Ariel űrtávcsövéhez kapcsolódóan felmerült, hogy amatőrcsillagászok segítségét kérjék az adatok pontosításához. Az Ariel űrtávcső mintegy ezer ismert exobolygó légkörét fogja kutatni, különös tekintettel a spektrumukra és a kémiai összetételükre. A sikeres mérésekhez nagymértékben hozzájárul, ha minél pontosabb képük van a kutatóknak az adott csillagról. Az új projekt, az ExoClock feladata, hogy nyomon kövesse a gazdacsillagot és a fedési exobolygókat. Triviálisnak tűnik, mégis rendkívül fontos, hogy a csillagászok számára minél pontosabb adatok álljanak rendelkezésre az objektumok efemeriszeire, pozícióira és sebességeire vonatkozóan.

Itt jönnek képbe az amatőrcsillagászok. Kis és közepes távcsövekkel egyenlőre nem divat exobolygók után kutatni az égen, pedig a képességeik megvannak hozzá. Azért itt ne egy 50/540-es kisrefraktorra gondoljunk, de már 15-20 centiméter átmérővel is csodákat lehet tenni! A magyar kezdeményezésű HATnet exobolygó kutató program – mely számtalan planétát fedezett fel – sem óriástávcsövekből áll, ez tehát ne kedvetlenítsen el senkit!

Nem kell asztofizikusnak lenni, ha szeretnénk részt venni a munkában. Az ExoClock csapata speciális eszközöket, leírásokat és eljárásokat bocsájt az érdeklődő amatőrök rendelkezésére, melyek segítségével, egy távcsővel, valamint egy CCD kamerával felvértezve máris szerepet vállalhat egy igazi űrmisszióban!

Az Ariel űrszonda a Föld L2 (Lagrange 2) pontjából fogja vizsgálni a fedési exobolygókat (arielmission.space).

Hogyan induljunk neki?

Bárki, aki rendelkezik az égbolt követésére alkalmas távcsővel és csillagászati CCD-vel, részt vehet a programban. Regisztrálnunk kell az ExoClock honlapján, megadnunk a műszerünk és az észlelőhelyünk adatait, majd mindezek után személyre szabott ajánlásokat kapunk az általunk megfigyelhető csillagokról a felszerelésünk és pozíciónk függvényében. A projekt honlapja a következő linken található: https://www.exoclock.space/.  Érdemes alaposan körülnézni az oldalon. Sok amatőr kötelezte el magát a kezdeményezés mellett, az ő méréseik is hozzáférhetőek a weblapon. Végigböngészhetjük, hogy ki, mikor, mit és milyen műszerrel észlelt. Meglepődve tapasztalhatjuk, hogy nem csak a 30+ centimétereseké a világ, ha exobolygókról van szó, bőven akadnak kisebb műszerrel észlelők is. Itt is igaz a régi mondás, minden távcsőnek megvan a saját ege és exobolygója!

 Az sem probléma, ha semmilyen korábbi tapasztalatunk sincs a fedési exobolygókkal kapcsolatban, sok segítséget kaphatunk a átvonulások megfigyeléséhez és rögzítéséhez az alábbi oldalon: https://exoworldsspies.com/observers.

A WASP-19b exobolygó fénygörbéjén jól látható a fedés során tapasztalható elhalványodás a csillag fényében. A bolygó kerinési ideje 19 óra, valamivel nehezebb és jóval nagyobb, mint a Jupiter (forrás: eso.org).

A sikeres észlelést követően a HOPS nevű, kifejezetten exoplanéták átvonulásainak kiértékelésére szolgáló szoftver segítségével nyerhetjük ki a felvételünk adatait. A szoftver telepítésére és használatára vonatkozó instrukciókat az alábbi linken találjuk: https://exoworldsspies.com/software

Az egyik megfigyelésre kijelölt exobolygó a HAT-P-4b, melyet Kovács Géza (Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont) fedezett fel 2007-ben. Érdemes egy pillantást vetni a projekt oldalára: https://www.exoclock.space/database/planets/HAT-P-4b/. A lap alján megtalálhatóak az eddigi észlelések, ezekre kattintva előtűnnek a redukált adatok, melyekből szépen kirajzolódik a bolygó által okozott elhalványodás a csillag fénygörbéjén, melyet ide kattintva tekinthetünk meg. 

Ezúton szeretnék minden lelkes amatőrcsillagászt bátorítani a projektben való részvételre! Ha van időd és felszerelésed, kár volna kihagyni ezt a remek lehetőséget, hogy valódi tudományos kutatásban vehess részt! A program hazai koordinátora Szabó Róbert intézetigazgató, érdemes hozzá fordulni bővebb felvilágosításért (szabo.robert@csfk.org, CSFK, Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet)

Az ExoClock-program honlapja: https://www.exoclock.space/

Az Ariel űrprogram a Twitteren: @ArielTelescope

Kutatásra fel!

Szerző: Talabér Gergely, Amatőrcsillagász, tudományos újságíró
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló