Egy arany-, egy ezüst- és két bronzérmet szereztünk a kolumbiai Csillagászati Diákolimpián

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Arany, ezüst és bronz is járt a magyar csapat tagjainak az idei Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpián (IOAA). A magyar válogatott 48 ország több száz diákjával versenyben egy héten keresztül izgalmas asztrofizikai, égi mechanikai és kozmológiai feladatokat oldott meg. A zárónapon összesen 38 arany-, 66 ezüst- és 69 bronzérmet osztottak ki a fiatal csillagászok között.

Magyarország 2011 óta, pontosan 10 éve vesz részt az IOAA-n, mely a legmagasabb rangú, középiskolásoknak szóló nemzetközi vetélkedő a csillagászat és az asztrofizika területén. 2006-óta rendezik meg azzal a céllal, hogy népszerűsítsék ezeket a tudományterületeket a fiatalok körében, valamint, hogy elősegítsék a nemzetközi szakmai kapcsolatok kialakulását már gimnázium alatt is.


“Különösen büszkék vagyunk az idén elért teljesítményre, hiszen a magyar olimpia történetében először hoztunk el aranyérmet, és ez fantasztikus dolog” – méltatta a diákokat Udvardi Imre, az IOAA nemzetközi igazgatótanácsának magyarországi képviselője, felkészítő tanár.

Az olimpián aranyérmes lett Varga Vázsony, ezüstérmet szerzett Mátéfy Ádám és bronzéremmel jutalmazták Takács Dórát és Novák Zalánt. Külön dicséretet kapott Farkas Gergő és Kertész Balázs.

“A versenyen való részvétel remek ajánlólevél a világ legjobb egyetemeire. A nyertesek között ott vannak a következő évek feltörekvő csillagász nemzedékének tagjai, akikről a hírekben és tudományos eredmények kapcsán hallani fogunk” – mondta Kiss László, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója.

Az idei év nehézsége volt, hogy a pandémia miatt a diákok nem utazhattak a versenyt megrendező kolumbiai Bogotába, minden feladatot itthonról, online kellett megoldaniuk. A magyar csapat egy héten keresztül a Könyves Kálmán Gimnáziumban gyűlt össze egy több irányból bekamerázott teremben, amit a nemzetközi felügyelők és a hazai megfigyelők is szemmel tartottak. „A megmérettetés az adatfeldolgozási fordulóval indult. Az ezt követő napokon az észlelési és elméleti fordulók következtek. A csillagászati kérdések, adatelemzés, például bolygó-, rakéta- vagy műholdmozgás kiszámítása és égboltismeret is része a teszteknek. Ezután jött a csapatverseny, végül a planetáriumi fordulóval záródott az olimpia” – számolt be Kalup Csilla, a magyar delegáció egyik csapatvezetője és felkészítője.

A verseny szervezését évek óta tucatnyi magyar csillagász és egyetemi hallgató végzi, amihez az ország számtalan csillagvizsgálójában és tudományos látogatóközpontjában felkészítő képzés, valamint fizika tanárok által vezetett iskolai szakkörök is kapcsolódnak. A főszervező Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont mindent megtett, hogy a kimaradt utazást pótolva haza hozza a latin-amerikai hangulatot: a záróbankettet egy autentikus dél-amerikai étteremben tartották és az eseményt megtisztelte Kolumbia konzulja Carmenza Jaramillo is, aki személyesen gratulált a szép eredményekhez és ajándékokkal is kedveskedett a diákoknak. Jövőre Ukrajna, 2023-ban pedig Lengyelország rendezi majd az olimpiát.

Idén rekordszámú, összesen 91 jelentkezés érkezett az Athletica Galactica-ra, korábbi nevén a Kárpát-medencei Középiskolai Csillagászati és Asztrofizikai Versenyre. A háromfordulós verseny döntősei közül a legjobbak bekerülhetnek a 2022-es Nemzetközi Csillagászati és Asztrofizikai Diákolimpia húsz fős felkészítő csapatába.