Csütörtök esti móka – a Hold 3 csillagot elfed, kisbolygó oppozíció és együttállás!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Január 13-án, csütörtökön este igazán érdemes lesz kilátogatni az égbolt alá: háromféle, egymástól teljesen független jelenséget is megfigyelhetünk! A Hold kitakar majd két fényesebb csillagot, valamint egyet súrolva érint majd pereme. Mindezek mellett a szürkületben a tél leglátványosabb esti kitérésében villog a Merkúr, és most a Szaturnusz mellé társul! A kisbolygók rajongói sem maradnak közben hoppon: a (7) Iris kisbolygó ezen az estén ér az évben a legközelebb a Földhöz, így most érdemes megfigyelni!

A Hold csillagfedései
A Hold ezen az éjszakán a Bika csillagképben baktat: 84%-os, dagadó korongja be fogja ragyogni az égboltot. Egy éjszaka során három olyan csillagot is el fog ütni, amik tiszta, derült ég alól akár szabad szemmel is látszódnak (természetesen nem a telehold vakító fénye mellett).

Ezeket a halványabb csillagfedéseket távcsővel lehet majd megfigyelni, de azzal kiválóan. Izgulhatunk, hogy pontosan mikor tűnik el a csillag a Hold sötét peremén, vagy a kilépés időpontja pontosan mikor és hol fog bekövetkezni.

Az alábbi három fedésre számíthatunk majd. A felsorolásban az időpontok csak közelítőek, ugyanis az ország különböző pontjairól néhány perccel korábban vagy később történhet a fedés, sőt, a megfigyelés is jóval kevésbé lesz stresszes, ha időben a helyszínre érünk!

● 51 Tau: Elsőként az 51 Tau csillagot fedi el a Hold. Ez egy 5,6 magnitúdós kettőscsillag. Az alábbi képen láthatjuk, hogy egészen a Hold északi sarkköre mögött megy át, az északi sarkhoz közel, az árnyékos oldalon lép be, majd ezzel szemben távolodik majd el a Holdtól a csillag.
A belépés 16:58-kor kezdődik, még szürkületi égen, a kilépés 17:43-kor várható.
● Kappa 2 Tau: A Kappa 2 Tau egy kicsivel fényesebb, 5,3 magnitúdós csillag. Az 51 Tauhoz nagyon hasonló vonalán halad át a Holdnak.
A belépés 21:33-kor történik, a kilépés pedig 22:39-kor.
● Kappa 1 Tau: Szorosan a Kappa 2 Tau mellett található ez a csillag, és fényesebb is nála, 4,2 magnitúdó. Ezt a csillagot a Hold éppen csak súrolni fogja az északi pólusán, a Kappa 2 Tau be- és kilépése közötti időpontban.

Az 51 Tau fedése – balra a belépés 2021. 01.13-án 16:58-kor, jobbra a kilépés 17:43-kor. Forrás: Stellarium

A Kappa 2 Tau fedése – bal oldalt a belépés pillanata 21:33-kor, jobb oldalt a kilépés 22:39-kor. Forrás: Stellarium

A Hold súrló fedése a Kappa 1 Tau nevű, 4,2 magnitúdós csillaggal, 22:10-kor. Ez a fedés a Kappa 2 Tau be- és kilépése közt fog megtörténni. Forrás: Stellarium

A Merkúr-Szaturnusz együttállás
A Merkúr a tél legjobb kitérését éppen ezekben a napokban, január 10-e körül éri el. Bővebben írtunk erről a láthatóságról itt. Ráadásul a Szaturnusz közelségében következik ez most be! Napnyugta után egyből érdemes őket keresni tiszta nyugati horizont mellett, és siessünk, mert fél 6-ra már le is nyugszanak! A Merkúr 0,2 magnitúdós, a Szaturnusz pedig 0,7 magnitúdós lesz, egyik sem túl fényes, így egy binokulár is segítségünkre lehet megtalálásukban.

A Merkúr-Szaturnusz páros a naplementében, 2021. 01. 13-án, 17:00-kor. Ekkor a nap már 7 fokkal a horizont alatt tartózkodik, a Merkúr azonban még 6,5 fokkal a láthatár felett mosolyog. Forrás: Stellarium

Az Iris oppozíciója
A (7) Iris kisbolygó az egyik legfényesebb az aszteroidák közül, már amikor közel van a Földhöz – nem is véletlen, hogy a kisbolygók közül a hetedikként fedezték fel. Oppozíciójának azt nevezzük, mikor a kisbolygó a Földről nézve éppen a Nappal átellenes oldalon látszódik. Ez gyakran nagyon közel van, legfeljebb pár nap különbséggel tér el attól a ponttól, amikor a legkisebb a távolság a kisbolygó és a Föld között, amikor is a legfényesebbnek mutatkozik az objektum, és a legjobban látható. Lényeg ami lényeg: kisbolygót észlelni oppozíció környékén érdemes! Az Irist az Ikrek csillagkép (Gemini) sarkában keressük a 7,7 magnitúdós kisbolygót, a lambda Gemini csillagtól nyugatra.

Keresőtérkép a (7) Iris kisbolygóhoz a január folyamán. Forrás: https://in-the-sky.org/findercharts.php

Nem csupán azért éri meg oppozíciókor vizsgálni a kisbolygókat, mert ekkor a legfényesebbek. Mivel közel vannak a Földhöz, látszólag a távoli csillagokhoz képest egészen gyorsan mozdulnak el. A kisbolygók távcsőben éppen olyan látványt mutatnak, mint a csillagok – pontszerűek. A legtöbb észlelő csupán az különbözteti meg őket a csillagoktól, hogy azokhoz képest a kisbolygó óráról órára, napról napra odébb vándorol, ahogy kering a Naprendszerben. Tehát kisbolygók megfigyelését érdemes több napon, heten keresztül végezni, egymáshoz közeli estéken vissza-visszatérni és ugyanazon csillagháttér előtt rögzíteni az aktuális helyzetét. Nagyon izgalmas látni, hogy milyen gyorsan suhannak a csillagokhoz képest!

Mindenképp érdemes hát csütörtök este kimenni a csillagos égbolt alá, és megcsodálni ezeket a szép jelenségeket. Az együttállást leszámítva azonban mindenképpen szükségünk lesz egy távcsőre. De aki kimerészkedik, azt bizonyára nem érheti csalódás!

Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló