Az esti égbolt legfényesebb bolygói különleges bolygósorakozóval köszöntenek minket december elején!
A találkozó legszebb napján, december 10-én egyetlen hosszú vonalba áll majd szemünk előtt a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a dagadó holdsarló.
Ráadásul a jelenség megfigyeléséhez távcsőre sem lesz szükségünk, sőt az együttállás szabad szemmel mutatja majd meg igazi szépségét. De a december 10-i esemény csak a főattrakció, mikulás napjától kezdve egészen szilveszterig szebbnél szebb együttállásokban gyönyörködhetünk az esti égbolt. Vizsgáljuk meg alaposabban, hogyan is öltöznek ünnepi díszbe decemberben az égiek, és hogyan részesülhetünk mi is karácsonyköszöntő műsorukban!
Naprendszerünk 8 bolygója elég pontosan egy síkban, a Föld keringési síkjával megegyező síkban kering. Égboltunkon azt a vonalat, ami kirajzolja ezt a síkot, ekliptikának nevezzük. Az ekliptika mentén helyezkedik el a 12 állatövi csillagkép (pontosabban 13, erről még lesz szó), és e mentén vándorolnak végig a bolygók Nap körüli keringésük során. Decemberi bolygósorakozónk is az ekliptika mentén történik: 15-20 fokos távolságban szépen egy vonalba sorakozik a Vénusz, a Szaturnusz, a Jupiter és a félhold.
Vegyük szemügyre egyenként az égitesteket:
A Nap és a Merkúr:
Napnyugtakor Napunk kezdi a sort, a kakukktojás Kígyótartó csillagképben. Ennek a hatalmas csillagképnek a lába éppen beékelődik a Skorpió és a Nyilas jól ismert állatövi csillagképei közé, így lesz belőle a 13. állatövi csillagkép.
A Nap mellett a Merkúr nyitná az együttállást. Mivel azonban a 99%-os fázisú telimerkúr épp csak 6 fokra jár a Naptól, biztosan nem fogjuk tudni szabad szemmel észrevenni.
Az Esthajnalcsilag:
Csüggedni azonban nem érdemes, az együttállás első szabadszemes tagja, az Esthajnalcsillag olyan fényes lesz, hogy akár a napnyugta pillanatában is láthatjuk már szabad szemmel. A szerelem istennőjéről elnevezett Vénusz a Nyilas csillagképben jár, a Naptól 36 fokos távolságra. Ereje teljében tündököl!
December 7-én éri el a legnagyobb, -4,7 magnitúdós fényességét a jelenlegi, 10 hónapig tartó esti láthatósága során.
A Vénusz belső bolygóként a Holdhoz hasonló fázisokat mutat, azzal a különbséggel, hogy míg a telivénusz távol jár a Földtől és nagyon picinek látszik (10 ívmásodperces), addig a vékony vénuszsarló földközelben van, és hatalamsra nő távcsöveinkben (60 ívmásodperces). A Vénusz jelenleg rohamléptekkel közeledik január 8-i alsó együttállásához, amikor a cérnavékony vénuszsarló a legközelebb kerül a Földhöz.
Ennek megfelelően már most is egy vékony kiflire hasonlít, fázisa 20%-os, mérete pedig termetes, 45 ívmásodperc átmérőjű. A Vénusz a jelenleg látható legnagyobb méretű bolygóként már egy kézitávcsőben is sarló alakú, de ha meg szeretnénk ezt pillantani, a naplemente után kell gyorsan távcsővégre kapjuk. Később ugyanis olyan fényes lesz, hogy kézitávcsőben csak egy vakító fényfolt marad, melynek szemkápráztató fényességében feloldódik majd a bolygó alakja.
A méltóságteljes Szaturnusz:
Együttállásunk következő, egyben leghalványabb tagja Szaturnusz. Kronosz isten naracssárgás csillag formájában bukkan elénk, már a sötétedés beálltával. A lassan Nap mögé igyekvő bolygó a Bak csillagképben rója égi útját, jelenleg 0,7 magnitúdós csillagként ragyog.
A megfigyelhető bolygók közül a legkisebb, 16 ívmásodrepces korongjának megpillantásához 20-30x nagyítású távcső szükséges. Gyűrűje viszont az egyik legcsodálatosabb alakzat az egész égbolton, ha van távcsövünk, mindenképp érdemes gyönyörködni benne!
A bolygókirály Jupiter:
A bolygóegyüttállás legszélső tagja a Jupiter. A főisten, nevéhez méltóan, minden csillagnál fényesebben ragyog egünkön, egyedül a Vénusz utasítja őt maga mögé. A -2,2 magnitúdós planéta a Vízöntő szélén jár, lassan közeledik a Naphoz, így már nincs ereje teljében. Mérete 37 ívmásodperces, és azért még magasan jár az égen, így távcsővel kiválóan megfigyelhető.
Egy legalább 10x-es nagyítású kézitávcsőben a körülötte keringő Galilei-holdak is felbukkannak, bal oldalán az Io és az Europa, jobb oldalán a Callisto és a Ganymedes tartózkodik éppen. Nagyobb nagyításon a bolygó egyenlítői felhősávjai, és ezek bájos felhőörvényi, fodrai is szemeink elé tárulnak.
A hatalmas Hold:
A bolygósorakozót végül a Hold zárja, első negyed előtti, hízott sarló fázisú, a Vízöntő csillagkép alsó részén halad.
Egy kézitávcsővel már szépen megfigyelhetjük rajta a sötét holdi tengereket, sőt, néhány krátert is a fény-árnyék határon. A megvilágítatlan oldal derengése, a titokzatos hamuszürke fény már elég halvány, de távcsővel ez is látszik. Legalább 100x-os nagyítás mellett részletek sokasága bukkan fel a hold peremén!
Északon a hatalmas Aristoteles és Eudoxus kráterek teraszos falai, mellettük a Mare Serenitatis északi hegyláncának krokodilbőrszerű rücskös dombsága látszik majd. A Serenitatis déli oldala alatt a sötét aljú Julius Caesar, és a Rima Ariadaeus vékony holdbéli rianása, a déli terravidéken pedig a Theophilus-Cyrillus-Catharina szenzációs kráterhármasa vár ránk. A fény-árnyék határon lebegve pedig a Maurolycus óriáskráter vad peremhegyei kelnek éppen.
Hogyan is figyeljük meg:
Az együttállás naplemente után fokozatosan bontakozik ki szemünk előtt.
A 15:54-kor alábukó Nap után a félhold, és a Vénusz bolygó is azonnal feltűnik, az együttállás vonalának két végét jelölve ki előttünk.
16:20 körül már a Jupiter is biztosan megfigyelhető, majd 16:40 körül a Szaturnusz is kezd előbukkanni az alkonyodó égen.
Az együttállás teljes grandiózusságában 17:00-kor látszik majd, ezután a tovább sötétdő égen a Vénusz már egyre lejjebb bukik. 17:20-kor már szinte teljes sötétségben csodálhatjuk őket, a Bak és Vízöntő csillagképek csillagainak kíséretében. A Vénusz ekkor 8 fokkal lesz a látóhatár fölött, vakítófehér színe kezd sárgássá válni. Ha kitakarásmentes a délkeleti látóhatárunk, érdemes 18:10-ig is követni az eseményeket, a két fokkal a horizont fölött járó, halványodó Vénusz megkapó sárgás-narancsos színeket ölt. Az egymástól 15-20 fokra járó égitestek csak szabad szemmel figyelhetők meg együtt, ahogy egy hatalmas kozmikus vonalat rajzolnak fel egünkre.
Persze érdemes egyenként is távcsővégre kapni őket, csodálatos látvány lesz mind a 4 égitest eltérő világa.
Decemberi együttállások sora:
Ne higgyük azonban, hogy egy nap csak az élet: az együttállás előző, és következő napokon is megfigyelhető, csak más sorrendben:
- December 6-án indul a felvonulás, a cérnavékony, két napos holdsarló még a Vénusz előtt látható. A sorrendünk így: Hold-Vénusz-Szaturnusz-Jupiter.
- December 7-én a háromnapos holdsarló a Vénusz és a Szaturnusz közé settenkedik. Csodálatos látvány a vékony kifli, megvilágítatlan oldala a hamuszürke fénytől dereng, a két bolygó pedig szépen körbezárja. Mai napi sorrendünk: Vénusz-Hold-Szaturnusz-Jupiter.
- December 8-án a dagadó, már 4 napos holdsarló felkúszik a Szaturnusz és a Jupiter közé. A hamuszürke fény még mindig látványos szabad szemmel, a megvilágítatlan oldalon. A sorrend ismét változik: Vénusz-Szaturnusz-Hold-Jupiter
- December 9-én, egy nappal a bolygósorakozó előtt pedig az öt napos holdsarló már túlhaladja a Jupitert, öt fokra lesz balra lefelé tőle. A végleges sorrend mostmár kialakul: Vénusz-Szaturnusz-Hold-Jupiter
- December 10-e: A bolygósorakozó legszebb és legmértanibb napja!
- December 11-én a félhold még mindig szépen látható, de már messzebb távolodik a kitartó bolygóhármastól.
Sőt, a különleges bolygóegyüttállás egész december folyamán kitart, és hó végén egy új jelölt is csatlakozik a sorba!
A Merkúr december 29-én 5 fokkal lesz a Vénusz alatt, szilveszter napjára pedig feláll a Vénusz-Merkúr-Szaturnusz-Jupiter együttállás!
Újévi hab lesz a pezsgőspohár tetején, hogy január 5-én a vékony holdsarló is csatlakozik a társasághoz pompás, de mostmár tényleg évadzáró együttállást produkálva.
A Vénusz-Merkúr-Szaturnusz-holdsarló-Jupiter ötösfogatot már kicsit nehezebb lesz észrevenni, a Vénusz ugyanis már drámaian közel jár a Naphoz, és a Szaturnusz és Jupiter is közeledtek hozzá.
Míg végül január 8-án alsó együttállásba kerül az 1%-os Vénuszsarló, és eltűnik az esti égről, hogy a hajnali égen kezdje meg újabb, 10 hónapos láthatóságát…
A december hónap az ünnepek hava az égen is, mikulástól szilveszterig gyönyörködhetünk a három bolygó játékában az esti alkonyi égbolton.
Akár munkából hazajövet, vagy már az ünnepekre készülődve.
Hangolódjunk mi is a karácsonyra, a narancssárgás esti égbolt bolygókkal feldíszített látványában gyönyörködve!
Szerző: Dr. Kiss Áron Keve / Ügyvezető, Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló