Csillagászati jelenségek a karácsonyfa alá

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A karácsony a szeretet és a bejgli ünnepe. Sok minden kerül a fa alá és ezúttal az égre is. A szenteste és az első ünnep is tartogat látnivalót azoknak, akik az ünneplés közben is szakítanának egy kis időt a csillagos égre, vagy épp szeretnék kipróbálni a frissen kapott távcsövüket. Nekik gyűjtöttünk össze egy csokorra való égi jelenséget.

December 24. Szenteste
A (32) Pomona kisbolygó oppozícióban

December 24-én szenteste mi lehetne jobb ajándék a kisbolygók világa után érdeklődőknek, mint egy oppozíció? Lemozoghatjuk a karácsonyi vacsorát a távcső és az állvány cipelésével, utána megihatunk egy pohár gőzölgő teát a csillagok alatt. 19:59-kor vár minket a (32) Pomona, a gyümölcsfák római istennője! Az aszteroida mintegy 81 kilométer átmérőjű, sziklás égitest, nagyjából 4 év és két hónap alatt kerüli meg a Napot.

A (32) Pomona kisbolygó szenteste (stellarium.org).

A kisbolygót az Orion csillagképben keressük, nagyjából másfél-két arasznyival a horizont felett. Mindenképp érdemes legalább kistávcsövet használnunk, mivel az égitest 11 magnitúdós fényességével meglehetősen halványnak ígérkezik. A 69 Ori segíthet útbaigazítani, mely szabad szemes csillag az Orion kézfejénél. A kisbolygó mindössze 17.8 ívpercre van a csillagtól észak-északnyugati irányban.

December 25. Első ünnep
16:30 Merkúr-Vénusz-Szaturnusz-Jupiter együttállás

Karácsony első ünnepén napnyugta után 16:30-kor gyönyörű együttállásnak lehetünk tanúi. Négy bolygó sorakozik katonásan a délnyugati horizont felett. Az Első a Merkúr, mely a Napot követve épp lenyugszik a láthatáron. Következő a Vénusz, ami -4.6 magnitúdójával az égbolt jelenleg legfényesebb objektuma, káprázatosan ragyog. De sietnünk kell, öt után már nagyon alacsonyan jár, hamarosan ő is eltűnik. Harmadikként a Szaturnusz következik, a leghalványabb bolygó a négy közül, eltéveszteni mégsem lehet, mivel épp az előző és a következő égitest, a Vénusz és a Jupiter között találjuk félúton. A sort a bolygók királya, a fényesen tündöklő Jupiter zárja.

Négyes bolygó együttállása késő délután (stellarium.org).

A kitartóbbak felkereshetik az Uránuszt is. Szabad szemmel nem lesz könnyű, épp az láthatóság határán táncol majd a bolygó 5.7-es fényességével. Sötét égre lesz szükség, ha szeretnénk műszer nélkül megpillantani, ugyanakkor egy binokulárral már gyerekjáték felkeresni. Legmagasabb égi pozícióját 56 fokon este 20:00 óra tájban éri el a déli-délkeleti horizont felett. A Cet csillagkép feje és a Kos válla között találjuk nagyjából félúton, ha elfelezzük a két csillagkép alfáját (legfényesebb csillagát) összekötő egyenest.

18:02 – (40) Harmonia találkozója egy csillaggal
Ugyanaznap, kicsit később a Harmonia kisbolygó közelít meg egy szabad szemmel ugyan már nem látható (6.6 magnitúdós), mégis érdekes csillagot, a 15 Cet-et. A K1 színképtípusú óriáscsillag tőlünk mintegy 834 fényévre található, mely magyarázza halványságát a méretéhez és a fénykibocsájtásához képest. Érdekessége, hogy kettőscsillag, kísérője 25.7 ívmásodpercre található, sajnos nagyon halvány, vizuálisan csak nagyobb (25 cm feletti) távcsövekkel figyelhetjük meg a 13.5 magnitúdós csillagot.

A (40) Harmonia kisbolygó (stellarium.org).

A kisbolygó is szemérmes lesz, 107 kilométeres átmérője ellenére mindössze 11.2 magnitúdós fényességet ér el aznap este, ezért észleléséhez mindenképpen kistávcső ajánlott, binokulárral kevés esélyünk lesz megpillantani, gyakorlatilag nulla.

23:17 – (7) Iris kisbolygó találkozója egy másik csillaggal
Aznap este egy újabb oppozíció, a (7) Iris mosolyog ránk. Végre egy fényes kisbolygó! A 8.1 magnitúdó már elég ragyogó ahhoz, hogy akár kézben tartott binokulárral is megfigyelhessük. Ráadásul nagyon könnyű megtalálni, mert egy halvány, de szabad szemmel is látható csillag, az 1 Cnc (Cancer) mellett, attól északra találjuk alig 10 ívpercre. Ha a csillag megvan, meg lesz a kisbolygó is!

A (7) Iris kisbolygó szenteste (stellarium.org).

0:07 Hold súrló fedése a ZC1569 csillaggal
Éjfél után pár perccel (0:07) a Hold hívja fel magára a figyelmünket, egészen pontosan egy csillag (leánykori nevén HD93273), amit eltakar. Vagy nem, vagy csak félig. Nehéz megmondani, a súrló fedések már csak ilyenek. A csillag tőlünk 412 fényévre található, színe fehéres kékes, a Szíriuszhoz és a Vegához hasonlít, fényessége 6.9 magnitúdó. A Hold déli déli pólusát súrolja, távcsővel megfigyelve láthatjuk, ahogy a csillag el-eltűnik, majd újra felbukkan égi kísérőnk felszíni egyenetlenségei mögött.

A Hold és a ZC1569 (stellarium.org).

Szerző: Talabér Gergely, Amatőrcsillagász/ Tudományos újságíró
CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló