Bűntény: pénteken ellopják a Jupiter holdjait!!!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A Jupiter holdjai csodálatosan mutatnak már a kisebb távcsövekben is. Négy legnagyobb holdját, a Galilei-holdakat láthatjuk mi is, akár már egy kézitávcsővel. A holdakat Galileo Galilei fedezte fel az 1600-as években, elsőként törve meg azt a képet, hogy minden a Föld körül kering. De mi történik, ha eltűnnek ezek a holdak? Ilyet láthatunk majd 2021. október 29-én, pénteken este is, amikor a három hold közül csak egyetlen egy, az Europa díszeleg majd a bolygókirály mellett! A többiek sorra különböző módokon bújnak el a bolygó előtt, mögött, vagy annak árnyékában.

A négy Galilei-hold a Voyager űrszonda felvételén. Felülről lefelé: Io, Europa, Ganymedes és Callisto. Forrás: NASA, Wikimedia

A négy Galilei-hold, az Io, Europa, Ganymedes és Callisto folyamatosan egy síkban keringenek a Jupiter körül. Távcsővel szemlélve a Jupiter jobb és bal oldalán, egy egyeneses mentén mozognak a holdak, közeledve vagy távolodva a bolygótól. A holdakat, hacsak nem használunk extrém nagy nagyítást, csupán egy csillagszerű pontként láthatjuk, amint óráról órára odébb mozdulnak anyabolygójuk körül. Látványra nagyon hasonlóak, kezdőként csak akkor tudjuk meg, hogy melyik pont melyik világhoz tartozik, ha előzetesen tájékozódunk a holdak egymáshoz képesti helyzetéről, például egy planetáriumprogram (Stellarium, SkySafari, bolygók esetén WinJUPOS) vagy a Csillagászati Évkönyv segítségével. A dörzsölt Jupiterészlelő 200x-os nagyításon már kitalálja, hogy melyik hold melyik, az árnyalatnyi szín-és fényességkülönbségekből, sőt, a legnagyobb Ganymedes és a legkisebb Europa korongméretének különbsége is feltűnik nagy nagyításon. De ehhez persze sok gyakorlat kell…

 

 

Mit tehet egy szegény Galilei-hold egy átlagos napon?

Általában? Visszaveri a Nap fényét, ezért látjuk világítani. De vannak különleges alkalmak, amikor valami miatt mégse láthatjuk anyabolygója miatt:

  • Ha a hold belép a bolygókorong elé. Ilyenkor ugyan láthatnánk a hold napos oldalát, a bolygó fényének ragyogásában mégis elvész az apró holdkorong az avatatlan szem elől. Ezt nevezzük átvonulásnak.
  • Amikor a hold a korong előtt van, ezt megelőzően vagy utána kevéssel a hold árnyéka is megjelenhet a bolygó felhősávjain – attól függően, hogy milyen szögből süti a Nap az égitestet. Ez egy látványos, fekete, apró körfolt lesz a Jupiteren, ez az árnyékátvonulás.
  • A holdak a bolygókorong mögé is beléphetnek. Amikor ki- vagy belépnek, a bolygó szélén hirtelen jelennek meg, de annak ragyogása miatt ügyesnek kell lenni, hogy az el- vagy előtűnés pillanatát megpillanthassuk. Ezt nevezzük fedésnek.
  • Néha nem maga a bolygó, hanem annak árnyéka takarja ki a holdat – ezt nevezzük fogyatkozás Látszólag a bolygótól távolabb, a Nappal átellenes oldalon sötétség borul a Jupiter mögé, és ha ezt eléri egy hold, pár perc alatt fokozatosan elhalványul és eltűnik szemünk elől a fekete égi háttéren. Valójában folyamatosan egyre jobban elfogy, mint egy közismert, földi holdfogyatkozás során, de kis nagyításokon ebből csak a folyamatos fényességcsökkenést észlelhetjük.

Ezen négyféle fogyatkozási és fedési jelenség közül most pénteken mindegyiket megfigyelhetjük, ez bizony igen ritka esemény! Lássuk hát időbeli sorrendben a holdak táncát:

Io
A legkisebb és legközelebbi, vulkanikusan igencsak aktív és érett parmezánsajtra emlékeztető holdacska ezen az éjszakán a Jupiter előtt játssza le színdarabját: bevonul, árnyékával együtt köszön, majd el is köszön róla.

A bolygókorong elé a hold október 29-én 21:48-kor lép be, árnyéka egy szűk másfél órával később, 23:05-kor ugrat fel a felhők tetejére. Az Io majd 00:05-kor lép ki a Jupiter elől, de árnyéka még 01:20-ig ott hagyja nyomát a felhőzeten. Azonban utóbbi végét már nem láthatjuk, hiszen a bolygót 0:10 körül végképp elnyeli a horizont.

A fenti animáción: Gerák Ferenc saját kamerájával készített egy animációt a Ganymedes (fent, fekete pont) és az Io (lejjebb, később lép be) átvonulásáról. Az animáció a felénél visszafordítja az időt. Igencsak szemléletes ábrázolás!
Időpont: 2016.03.16.; Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Europa
Az Europa jeges hold, melynek jégkérge egy hatalmas óceánt takar.

Az egyetlen Galilei-hold, amelyik az éjszaka során zavartalanul fénylik majd a bolygó mellett, messze a nyugati oldalon. A Callisto eltűnésével, 23:25 után az egyetlen megfigyelhető Galilei-hold lesz!

Az Europa messze a többi holdtól helyezkedik majd el, a Jupiter túloldalán.
Az animáció 10.29-én 21:00-kor mutatja a holdak helyzetét. Észak felül van, a távcsőben a bolygó ehhez képest fejjel-lefelé látszik majd. Forrás: WinJUPOS

Ganymedes
A Naprendszer legnagyobb holdját is meg tudja ám tréfálni bolygója: éppen előbukkan a Jupiter korongja mögül, majd egy fél óra múlva a nagy árnyék el is nyeli!

A hold 21:18-kor bukkan elő a Jupiter korongja mögül, az égen mérve a bolygó keleti oldalán. Ekkortájt már elkezdhetjük sasolni, hogy mikor pillantjuk meg a fénylő pontot a felhősávok mellett.

Azonban nem fürdik sokáig napfényben, ugyanis bolygójának árnyékába bújik: 22:55-kor eltűnik a Jupiter árnyékban. Addigra kb. fél jupiterátmérőnyire távolodik el tőle.

Callisto
A köves-jeges, kráterekkel szabdalt Callisto az este elején fényesen mosolyog a Jupiter mellett, de 23:25-kor őt is elnyeli bolygójának árnyéka, ahonnan a bolygó lenyugvásáig nem is lép ki. Az árnyék szélében eltűnő Callisto kb. másfél jupiterkorongnyira jár bolygójától a keleti oldalon, amikor eléri a sötét végzet.

Az esti események 21:00 és 00:00 között (az animáción UT-ben szerepel az időpont, tehát a helyi időhöz két órát kell hozzáadni). Az Io balról jobbra a Jupiter korongja elé kerül, a Ganymedes és Callisto pedig jobbról balra besétál a bolygó árnyékába. Észak felfelé van, a távcsőben a bolygó ehhez képest fejjel lefelé látszik majd. Forrás: WinJUPOS

A péntek esti Galilei-hold eseményeket az alábbi táblázat foglalja össze időrendben:

Időpont (helyi idő) Hold Esemény
21:18 Ganymedes Bolygókorong mögül kilép
21:48 Io Bolygókorong elé belép
22:55 Ganymedes Fogyatkozás (bolygóárnyékba belép)
23:05 Io Árnyéka is a korongra lép
23:25 Callisto Fogyatkozás (bolygóárnyékba belép)
00:05 Io Bolygókorong elől kilép

Ez egy igen különleges alkalom, semmiképp ne szalasszuk el a mozgalmas éjszakát! A holdak tánca már kis távcsőben, 50x-es nagyításon is kényelmesen megfigyelhető, nagy távcsővel a fogyatkozások részletei is előbukkannak. Az sem mindennapos, hogy csak egy hold látszódik, de olyan, hogy egy hold sem látszódik, 2021.08.15-én volt utoljára, és 2033.07.28-áig nem is lesz! Távcsővégre fel, és rendeljük be a derült eget is!

Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 A borítóképen: Hova tűnt a többi hold? Forrás: NASA, Wikimedia