Az Io csodálatos centrális holdfogyatkozása – teljesen eltűnik az égboltról a jupiterhold!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Az évtized első felének leglátványosabb Jupiter-holdfedésére készülünk! Most péntekről szombatra virradóan, a június 4-5-ei estén ezen sorozat legizgalmasabb eseményét figyelhetjük meg, a Magyarországról látszó egyetlen centrális fogyatkozást, amit be is oszthatunk magunknak a következő 6 évre. Az aprócska Io, a legkisebb Galielei-hold fénye teljesen el fog veszni a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes árnyékában, ráadásul az árnyékfoltok keringőjét a bolygókirály felszínén is végigkövethetjük!

A Galilei-holdak kölcsönös fedései
A Jupiter négy legnagyobb holdja a négy Galilei hold, melyeket már Galileo Galilei is észrevett távcsövével. Ezek, ha pontosan Földünk felé billennek, igencsak megható kölcsönös fedéseket és fogyatkozásokat produkálnak, ami ritkaság, és csak hatévente fordul elő egy pár hónapos ablakban. Ez azért van így, mert a Jupiter holdjainak síkja nem teljesen esik egybe a Földével, így a bolygó 12 éves keringési periódusa során hol egy kicsit alulról, hol egy kicsit felülről látunk erre rá. Épp csak egy pár hónapig áll úgy az anyabolygó, hogy a holdak egymásra árnyékot vethessenek, akár el is fedjék egymás korongját, miközben pár napos keringési idővel körbeszaladják a gázóriást.

Az idei kölcsönös fogyatkozások időpontja azonban sajnos nem a legideálisabb: Éppen akkor következik be ez a szerencsés rálátás, amikor a bolygó maga alig megfigyelhető, mert túl közel helyezkedik el a Naphoz, és csak alacsonyan emelkedik a horizont fölé. Így a legtöbb esemény a nappali égen, vagy a horizont felett pár fok magasan történik, ami ellehetetleníti az észlelésüket.

Egy kicsit bővebben olvashatunk a jelenségekről korábbi posztunkban.

A szezon nagy fogyatkozása szombat hajnalban
Magyarországról a szombat hajnali fogyatkozás kétségtelenül az aduász. Ez egy centrális fogyatkozás, azaz a Ganymedes árnyéka teljesen ki fogja takarni az Io korongját. A viszonylag nagyobb Ganymedesfekete umbrája az Io korong majdnem teljes egészét kitakarja, csak egy vékony penumbrális fedésű sarló marad az Io-ból. Ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag teljesen leradírozza az égről társát. Ezzel szemben az összes többi fogyatkozás, ami az országból megfigyelhető (sok múlik ugyanis a földrajzi helyzeten, hiszen a Nap és a Jupiter is más időpontokban tartózkodik megfelelő magasságban) sajnos csak részleges lesz, azaz csak ennél jóval enyhébb elhalványulást vehetünk észre.

Ami még lenyűgözőbbé teszi a jelenetet, hogy mindeközben a holdak árnyéka éppen a bolygókirály felhőire fog vetülni. Tehát az éjszaka folyamán megfigyelhetjük, hogy a két sötét korong táncot jár a Jupiter felhőin, majd a fogyatkozás alatt teljesen összeolvad. Ráadásul a bolygó átellenes peremén éppen a Nagy Vörös Folt fog kifordulni a korongról, még eseménydúsabbá téve a találkozót! A fogyatkozás rövid perceiben csak kapkodhatjuk a fejünket! A bolygó hajnali 1 körül kel fel, ekkor a Ganymedes árnyéka már aprócska foltként rávetül a Jupiter Egyenlítői Zónára. 1:25 körül már az Io árnyéka is felugrat a felhőkre, és a Ganymedes árnyékának veszett üldözésébe kezd. Az Io-árnyék belépésének megpillantása nem könnyű feladat, a remegő bolygó 4 fokkal lesz ekkor a horizont fölött. Az Io, mint a legbelső Galilei-hold, a legrövidebb keringési idővel rendelkezik, és így a többi holdnál gyorsabban is mozog a bolygó körül. Így folyamatosan közeledik a Ganymedes sötétsége felé az árnyéka, hogy később egyesüljön vele. Mire ez bekövetkezik, a kergetőző árnyékok már a Jupiter közepe felé közelednek majd.

Így néz majd ki a fogyatkozás. Az animáció június 6-a 2:16-tól 2:47-ig mutatja a Jupiter és a holdak aktuális állapotát, fél perces felbontásban.
Forrás: Szöllősi Attila, Cartes du Ciel

A fenti animáción a Ganymedes okozza az Io fogyatkozását. Csodáljuk meg a két hold árnyékának egyesülését a bolygókorongon és a felhőzet jobb szélén látható Nagy Vörös Foltot is! Forrás: Szöllősi Attila, Cartes du Ciel

Egy órával később, 2:21-kor már fokozódnak az izgalmak: az Io-ra ekkor kezd el beúszni nagyobb társának árnya. Fokozatosan, szinte észrevehetetlenül kezd elhalványulni, majd 2:27-kor már egész látványossá válik, ahogy az Io fele takarásba ér. 2:30-kor már nagyon izgalmas szegény Io maradéka: egy vékony, és halványodó sarlót látunk belőle csupán. 2:31:30-kor a teljes hold a penumbrális árnyékba kerül, igen halvány sarló marad csak belőle. A fogyatkozás közepe és így legnagyobb fázisa 2:33-kor lesz, ekkor egy vékony penumbrális sarló marad csak az Io-ból. Kisebb távcsövekkel a Jupiter széléhez közel járó hold teljesen eltűnik, nagy távcsövekkel talán valami halvány fénymaradvány megpillantható lesz.

Az előrejelzések szerint az Io fényessége 4,8 magnitúdót zuhan majd. Az 5,7 magnitúdós Io helyén maradó 10,5 magnitúdós Io sarlót a Jupiter fényes peremétől 3-4”-re megpillantani, hát ez bizony kihívás lesz! Majd 2:35-kor a penumbrális árnyék elhagyja az Io teljes takarását, és lassan elkezd kibukkanni a fényes holdfelszín. 2:38-ra már csak a hold fele lesz takarásban, újra előbukkan a kisebb távcsövekben is. A teljes jelenség 25 percig tart, de ennek középső 10 perce a legizgalmasabb, amikor látványos a sötétedés. Azonban 2:40-kor, mikor még az árnyék sarka a holdon, az Io belép a Jupiter korongja elé. Kérdéses, de annál izgalmasabb, hogy ez fog-e egyáltalán, és hogyan fog látszani! Mindenesetre a bolygón táncoló árnyékok alapján mindenképp végig tudjuk követni, hogy hol tart a jelenség. Nem sokkal, 4 perccel később, 2:43-kor ér véget a teljes árnyék szakasza, az umbra lekerül a hold felszínéről.

Az Io (fehér korong) elé így fog beúszni a Ganymedes árnyéka (sötét korong). Az egyes helyzetek alatti dátumok UT-ben értendők, tehát adjunk hozzá 2 órát!
Forrás: 2021 Meteor Csillagászati Évkönyv

Az Io fogyatkozásának fázisai 2021.06.05-én, a szövegben említett időpontokban, nagy távcsővel, nagy nagyításos. Winjupos szimuláció, dél felfelé.

Szintén nagyon izgalmas a fogyatkozás közben a két holdárnyék összeolvadását megfigyelni a Jupiteren. A közeledő holdárnyékok penumbrái 2:22:30-kor érnek össze. A Ganymedes árnyéka diffúzabb szélű, hiszen penumbrája szélesebb, az Io éles árnyékát az igen vékony penumbra okozza. 2:26-kor a két árnyék már összeolvadóban, a két umbra egymáshoz ér. Ezután a Ganymedes umbrája fokozatosan benyeli az Io-árnyékot, 2:28-kor már ovális egyesült árnyéknak látszanak. 2:30-kor már kihívás lehet az egyesült árnyékok megnyúltságának észrevevése, míg 2:31-kor az Io umbrája teljesen a Ganymedes penumbrája alá kerül, a két árnyék összeolvad. 2:36-kor kezd el az Io árnyéka kilépni a Ganymedes umbra alól, addigra talán látszik, hogy az árnyékpáros megnyúltságának iránya megváltozott, ahogy az Io-árnyék a Ganymedes-árnyék túloldalára táncolt. 2:41:30-kor érintkezik utoljára a két umbra, ekkor már összeérő dupla-árnyéknak látszanak majd. A két árnyék végül 2:45-kor elválik egymástól, és külön utakon folytatják a Jupiterfeslzín végignyalását. A fürge Io-árnyék 3:38-kor hosszan elnyúlt foltként hagyja el a bolygót, a már erősen pirkadó égen. A Ganymedes árnyéka pedig 4:15-körül, már világosodó égen búcsúzik a Jupitertől.

Az Io és a Ganymedes árnyékkúpjának összeolvadása 2021.06.05-én, majd szétválása, a szövegben említett időpontokban, nagy távcsőben, nagy nagyításon. Winjupos szimuláció, dél felfelé.

A Jupiter a fogyatkozás közepén 14 fok magasan lesz, a Vízöntő csillagképben. Ez eléggé alacsony helyzet, így a légkör mindenképp zavaró hatású lesz, de egyáltalán nem lehetetleníti még el a megfigyelést. A Nap az esemény közepén 15,5 fok magasan lesz a horizont alatt, ez azt jelenti, hogy még két óránk van napkeltéig (4:48-kor kel), tehát teljesen sötét éjszakai égbolton örvendeztet meg minket a bolygókirály eme nemes eseménnyel!

Így minden esélyünk megvan eme izgalmas esemény végigkövetésére, ha a meteorológia is kedvez nekünk!

A jelenség részletes leírását a Meteor Csillagászati Évkönyv 81. oldalán is megtaláljuk.

A Jupiter a fogyatkozás során a Vízöntő csillagképben fog eltéveszthetetlenül fényesen ragyogni. Ha kint járunk az ég alatt, a Szaturnuszról se feledkezzünk meg! A kép június 6-án 2:30-kor mutatja a délkeleti égboltot. Forrás: Stellarium

További fogyatkozások a hónapban
A hónap és a szezon nagy szenzációja a szombat hajnali esemény lesz, azonban számíthatunk még két további fogyatkozásra is az éjszakai égbolton. Azonban ezek csak részlegesek lesznek, tehát az elfedett hold nem tűnik el teljesen a másik hold árnyékában, az csak részben takarja ki. Így távcsőben annyit láthatunk, hogy elhalványul az elfedett hold, de nem tűnik el, a szombatival ellentétben.

Viszont, ha derült az ég, így is szép eseményre számíthatunk, és semmiképp ne hagyjuk ki a június 7-ei és a 30-ai fogyatkozást se, ha van rá módunk! Két nappal a nagy fogyatkozás után az Io vet árnyékot az Europa jeges világára, míg a hónap végén a nagy fogyatkozással ellentétes lesz a szereposztás, tehát az Io vet árnyékot a Ganymedesre.

Dátum Kezdete (CET) Vége (CET) Δm Jupiter horizont feletti magassága Nap horizont feletti magassága Jelenség
Június 5. 2:21 2:47 4,80 (!) 12° -16° A Ganymedes árnyéka elfedi az Iot, centrálisan
Június 7. 3:36 3:41 0,21 23° -9° Az Io árnyéka az Europán
Június 30. 00:00 00:04 0,05 -18° Az Io árnyéka a Ganymedesen

A fogyatkozások adatai

Települjünk hát ki távcsövünkkel, ha tudunk, és csípjük el ezeket a hajnali, csodálatos és különleges jelenségeket, és szurkoljunk, hogy szombat hajnalban derült legyen az égbolt! Más bolygó körüli hold kölcsönös fogyatkozása egy elképesztően lenyűgöző jelenség, a napfogyatkozások minden izgalmával! Legalábbis a szerzőből mindenképp előhozza a gyermeki lelkesedést. 🙂

Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 Borítóképen: A Jupiter és holdjai június 5-én 2:28-kor. Az Io félig eltűnt, az árnyékok pedig összeolvadnak! Forrás: Szöllősi Attila, Cartes du Ciel