Az éjszakai világító fátyol – az NLC-k hónapja

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Éjfélkor, a sötét égen? Éjszakai világító felhő? Megszédültek ezek a csillagászok? Nem, bizony, és ez az egyik legszebb és legmisztikusabb jelenség a nyári égbolton a csordogáló Tejút mellett! Halványan fodrozódó fátylak, tekervények tarkíthatják ilyenkor a csillagok bársonyát… Ha feküdtünk már kinn június-július folyamán az ég alatt, és szemünket az északi horizont felé fordítottuk, jó eséllyel már mi is szemtanúi lehettünk ezeknek a képződményeknek, csupán nem tudtuk, hogy mit kell figyelni és nem volt túl kirívó. Éppen ezért egy kis útmutatót nyújtunk ehhez a lebilincselő tüneményhez.

Panorámafelvétel a 2019 júniusi NLC-ről Szabó Szabolcs felvételén a szolnoki TIT Uránia Bemutató Csillagvizsgálóból.

Kialakulása

Az éjszakai világító felhőket (NoctiLucent Clouds, NLC) ugyan felhőknek hívjuk és valóban jégkristályok alkotják, ebben jóformán ki is merül a rokonsága a szokványos felhőzettel. A repülőgépek utazómagassága 10 km, a magaslégköri pehely és fátyolfelhők kb. 10-12 km magasan tekergőznek. És a világító felhők? 80 km magasan, a mezoszférában ragyognak, ami már a világűr határa! Éppen ezért nyári éjszakákon, mikor már kellően sötét az égbolt, a Nap fénye észak felől még éjszaka is képes őket alulról megvilágítani, ezzel bámulatos festővásznat terítve épp a fejünk fölé!

Az NLC-k kialakulását magyarázó ábra. A 80 km magasan lévő jégkristályok visszaverik a napfényt az észlelő szemébe.

Az NLC-k nagyon titokzatos képződmények még a meteorológusok szerint is, ugyanis nem teljesen tisztázottak a kiváltó körülményei. Hirtelen, mindenféle előjel nélkül alakulnak ki, tündökölnek az ég sötétjében, majd vesznek el a pirkadat derengésében. Bebizonyosodott, hogy a jégkristályok különféle szemcséken csapódnak ki. Ezek fő forrása a légkörbe beérkező szemcsék, amik a meteor jelensége során váltak le egy nagyobb magaslégkörbe csapódó kődarabról. De nem ám csak a látványos tűzgömbök hagynak maguk után nyomot a felső légkörben – minden egyes nap folyamán 100 tonnányi törmelék éri el bolygónkat! Ennek túlnyomó többsége mikrometeorit, nem nagyobb egy-egy homokszemnél, és ezeken válhatnak ki a jégkristályok, amik a Nap fényében csillognak.

De nem csak ilyen kozmikus hatások segítik elő az egyszeri észlelő gyönyörét: a Krakatau 1883-as, hírhedt erejű kitörése után lenyűgöző NLC-ket figyeltek meg. A vulkáni hamu ugyanis belepte a légkört, és felemelkedett a mezoszférába is, kiváló táptalajt biztosítva a lélegzetelállító jelenségnek. De hasonló magokat nyújthat a jégnek egy rakétakilövés maradvány üzemanyaga is, számtalan alkalommal megfigyelték már ezt is.

2018 júniusában a SpaceX Falcon 9 rakétája a Nemzetközi Űrállomás felé tartva lélegzetelállító nyomokat hagyott egy lenyűgöző NLC formájában. A Dragon rakományhajó nyomát csak a “sárkány farkának” nevezték el.
Forrás: https://www.businessinsider.com/spacex-falcon-9-exhaust-trail-sunrise-light-picture-2018-6

De nehogy azt higgyük, hogy olyan bosszantó felhőzet ez, amin keresztül semmit sem lehet látni! Ez egy leheletvékony réteg, még a Hold fénye is alig szóródik rajta. Ráadásul mivel általában nem emelkedik 20 foknál magasabbra az északnyugati-északi-északkeleti  horizont fölé, pláne nem zavarja a megfigyeléseinket. De ne is bosszantson minket ez a jelenség, mert egyedi élmény!

Lehet ám halmozni az élvezeteket! Bakos Liza 2015-ben nemcsak NLC-t kapott lencsevégre, de mindezt egy holdfény által létrehozott szivárványon keresztül!
Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

És miért éppen nyáron van esélyünk világító felhőket látni? A mezoszférának egészen más lelkivilága van, mint elsőre gondolnánk: ez a réteg ugyanis éppen ekkor, nyár elején a leghidegebb és ez kedvez a jégkristályok kialakulásának. Sőt, még a napciklusok váltakozása is beleszól abba, hogy milyen NLC szezonunk lesz! Napminimum esetén ugyanis a sugárzás kevésbé képes felmelegíteni ezt a légréteget, így nagyobb eséllyel láthatunk bámulatos tekervényeket. És mint tudjuk, mostanság hetekig nem látni foltokat a Napon, azaz éppen a ciklus minimumában járunk. Ha a napészlelők nem is, az NLC-rajongók mindenképp lelkendezhetnek!

Idén még nem volt részünk igazán látványos NLC-ben, így ez még várat magára! De hogy is vegyük észre, hogy alakulóban van egy ilyen fátyoltánc?

Észlelése

Az NLC-k struktúrája módfelett változatos!
Forrás: http://www.nightskyhunter.com/Noctilucent%20Clouds.html

Ugyan nem jelezhető előre a jelenség létrejötte, kialakulása mindig szinte ugyanakkor és ugyanott kezdődik: fél tizenegy körül kezdjük el sasolni az északi horizontot! Mindenekelőtt nagyon tiszta, tereptárgyaktól mentes északi horizontra és kávéra vagy teára van szükségünk. Ugyanis az esetek döntő többségében az NLC-k nyúlványai nem terjednek egy pár foknál magasabbra a látóhatár fölé, és ha a szomszéd fenyőfája kitakarja, akkor lőttek neki. A teljes sötétség beállta környékén, júliusban kb. fél 11-től) éjfélig van egy csúcs, ezek az esti NLC-k, majd hajnali kettő-fél három körül kezdenek derengeni, és kb. 4 óráig láthatók, amíg a szürkület el nem mossa őket. Természetesen a kettő közötti résben is lehetnek világító felhők, az a biztos, ha egész éjjel sandítgatunk arrafele! Szabad szemmel is lenyűgöző, de a felhők szerkezetét egy kézi távcsővel még káprázatosabbnak láthatjuk!

Gyorsított felvétel az NLC-k (felül, kékes) és átlagos felhők (alul, sötét) mozgásáról.
A teljes videó: https://www.youtube.com/watch?v=5mfCaeiy9VE&feature=youtu.be
Forrás: https://boingboing.net/2016/12/07/breathtaking-4k-timelapse-of-n.html

Kezdetben néhány aranyló fodrozódásra figyelhetünk fel az északi láthatáron. Azt gondolhatnánk elsőre, hogy a pirkadat fényét látjuk, de az nyilvánvalóan még jóval később és keletebbi irányban fog megkezdődni. Ha erre figyelmesek lettünk, szurkoljunk annak, hogy tovább fejlődik ez a csoda! Jó eséllyel egyre inkább kiterjed az a pár foszlány, és az aranylás átvált kékes derengésbe. Akár egész kiterjedt és bonyolult struktúrákat is alkothatnak ezek a halvány ecsetvonások. Általában a láthatár közvetlen közelében maradnak, de néha egészen a fejünk fölé elhúzódik ez a már-már kozmikus magasságokban dúló vihar. Még azt is megfigyelhetjük, hogy hogy fejlődnek ezek a szebbnél szebb fodrozódások és tekervények, pár perc alatt már észrevehető lehet a különbség.

Hogyan tudjuk, hogy mikor lesz ez a lenyűgöző természeti csoda? Sajnos előre nem lehet jelezni. A legtöbbet azzal tehetjük, ha kimegyünk az ég alá és kíváncsi szemekkel vizsgáljuk az égboltot. De ha éppen egy katartikus vihar van kitörőben, berobban az internet és mi is biztosan hírt adunk róla!

 

Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs / Bemutató csillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló