Asterix varázsitala létezik, és 60 éve űrbe repítette Galliát a Francia Űrügynökség

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Miért ne? Egy francia meg két amerikai megtorpanna egy puszta szó előtt? „Lehetetlen.” Ez
csak egy puszta szó!

-Jules Verne: Utazás a Hold körül

Minden nemzet szereti kicsit eltúlozni saját sikereit, és kiterjeszteni a jelen fogalmait, hogy azokat a múltba visszavetítve hízlalhassa nemzeti büszkeségét. Ilyen volt az, amikor a sztálini Szovjetunió a náci német fenyegetést és a modern orosz nacionalizmust középkori köntösben adta el a korabeli mozinézőknek, vagy amikor mi, magyarok külföldiekkel találkozva mindenről elmeséljük, hogy ez meg az bizony színmagyar találmány (holott…).

A francia űrutazás gyökereit kutatva is hasonló érzés foghatja el az embert, amikor az angol nyelvű wikipédiacikk első mondatait olvassa, miszerint:

Az űrutazás már régóta jelentős vágy a francia kultúrában. Gobelinék 1664-es, űrrakétát ábrázoló faliszőnyegétől kezdve Jules Verne 1865-ös, Utazás a Holdba című regényén át George Méliès 1902-es, Utazás a Holdra című filmjéig az űr és a rakétatechnika már jóval azelőtt jelen volt a francia társadalomban, hogy megjelentek volna az űrkutatáshoz szükséges technológiai eszközök.

Faliszőnyeg rakétával. Forrás: Wikimedia commons.

A francia társadalom űrkutatás iránti buzgalmát 1664-ig visszavezetni egy faliszőnyeg jobb felső sarkában alig észrevehetően elrejtett, kissé értelmezhetetlen és kivehetetlen díszítés miatt, nos, ez a nacionalizmus legalábbis megmosolyogtató változata. A többi viszont kétségkívül megfontolandó: a világ első komoly sci-fi szerzője a francia Jules Verne, aki nekünk magyaroknak vélhetően örökké Verne Gyulaként marad meg kollektív tudattalunkban. Bár Verne sosem járt hazánkban, nagy tisztelője volt a császáriakkal soha ki nem egyező, 1848-49 törekvései mellett haláláig kitartó Kossuthnak, akiről egyesek szerint Sándor Mátyás karakterét is mintázta. Az Utazás a Holdba, valamint az Utazás a Hold körül az első komoly regény(ek), mely az űrutazás témakörét boncolgatja, s amely e cikk szerzőjére is meghatározó élményként hatott fiatalkorában. Az 1902-es Méliès némafilm, mely maga is Verne regényén alapult, a történelem első ismert tudományos-fantasztikus filmje, ráadásul szintén az első, mely vizuális trükköket vetett be a nézőben keltett hatás fokozása érdekében – a rövidfilmről Mizser Attila remek elemzése itt található.

S ha a gall kakas nem is mondhatja el magáról, hogy már 1664-ben az űrbe tört, azt mindenképpen el kell ismerni, hogy az elsők között voltak, akik a világűrbe jutottak: a szovjet Szputnyik (1957) és az amerikai Exploler 1 (1958) után harmadik nemzetként a franciák Astérix (1965) műholdja jutott el a világűrbe, kereken 100 évvel Verne látomása után.

De hogyan juttatták az űrbe Astérixet ezek a derék franciák? Nos, a választ 1961-ben keressük: ebben az évben alapult ugyanis a Centre National d’Etudes Spatiales, azaz a Francia Űrügynökség (CNES).

Az űrkutatás és a science-fiction szeretete a francia kultúrában természetesen máig jelen van: a Valérian et Laureline című képregénysorozatban például egy feltűnően attraktív férfi-női páros kalandjait követhetjük végig. (forrás : https://www.amazon.in/Valerian-Complete-Collection-Vol-Laureline/dp/1849184119)

Hogy megértsük, miként válhatott a két szuperhatalom után Franciaország a harmadik űrnemzetté, meg kell értenünk a késő ’50-es és a ’60-as évek francia külpolitikáját. A II. világháborúban a Hitler vezette Németország megdöbbentő gyorsasággal verte szét a III. Francia Köztársaság hősiesen, de a náci áradattal tehetetlenül küzdő seregeit. Az ország összeomlott, majd a politikai és katonai vezetés egy része kiegyezett a megszállókkal (ez volt a híres-hírhedt Vichy-kormányzat). Egy bizonyos Charles De Gaulle nevű tábornok azonban nem volt hajlandó letenni a fegyvert a hitleri sas előtt, és Angliába emigrálva szervezte a francia ellenállást. A világháború végül óriási erőfeszítéseknek hála antifasiszta győzelemmel zárult, a felszabadult Franciaországban pedig kikiáltották a IV. Köztársaságot, ami tulajdonképpen a III. Köztársaság feltámasztása, folytatása volt. A világ azonban megváltozott: a brit és a francia gyarmatbirodalmak XIX. századi dicsősége (?) felett végleg eljárt az idő, s a megtépázott országot sorozatos válságok gyöngítették. Ennek a válságnak végül az V. Köztársaság kikiáltása vetett véget: ez az a Franciaország, amit ma is ismerünk, s melynek elnöke hamarosan De Gaulle tábornok lett. A tábornok a világháborús tapasztalatai alapján egy erős, az angolszász világtól és a szovjet blokktól is egyenlő távolságot tartó Franciaországot álmodott meg. Egyúttal hitt egy erős, a két szuperhatalommal egyenértékű és egységes Európa megteremtésében, melyet a franciák és a németek szövetsége vezet. Nagy-Britanniában nem bízott, a briteket az amerikaiak trójai-falovának tartotta, akik valójában nem elkötelezettek egy egységes és erős Európa mellett – így legyen ötöse az embernek a lottón!

A független Franciaország és az önálló, harmadik blokként létező Európa ötlete a hidegháború kellős közepén kétségkívül szép gondolatnak hatott, de erő nélkül semmit sem ért. Az országot atomhatalommá kellett tenni, s képessé arra, hogy az atomfegyvereiket szükség esetén valahogyan célba tudják juttatni: s lám, el is jutottunk a rakéták ügyéig. A francia űrprogram léte, mint voltaképpen mindegyiké, hadászati indokokkal magyarázható. Az amerikaiakhoz, vagy a szovjetekhez hasonlóan a franciák is a világháborús német technológiára alapozták fejlődő űriparukat, első rakétájuk egy továbbfejlesztett V2 volt, a Véronique. A rakétákat ekkor még Algériából lőtték fel (Algéria nem gyarmat volt, hanem az ország része), ezen a régi videón a teljes kilövési folyamat látható.

Véronique rakéta. Forrás: Wikimedia commons.

A hadászati okok mellett természetesen ott volt a nemzeti dicsőség és a hatvanas évek űrversenyének szellemisége is, a korszakban általános érdeklődés és optimizmus jellemezte a világűrrel kapcsolatos technikai eredményeket. A Francia Űrügynökség léte voltaképpen ennek köszönhető: az addig párhuzamosan futó projekteket (rakétafejlesztés, űrkutatás) célszerű volt összefésülni, egyetlen közös szervezetben egységesíteni. Az űrügynökség szerepéről mindent elárul annak fenntartója: az oktatási-kutatási, valamint a védelmi minisztériumok közösen felügyelik a CNES működését.
Visszatérve De Gaulle-hoz: nem nehéz belátni, hogy egy egységes és közös Európának egységes és közös űrkutatásra van szüksége, ha fel akarja venni a versenyt az amerikai vagy a szovjet vetélytársakkal. A franciák is tudták, hogy pusztán országuk méretéből kifolyóan egyedül nem fog menni az áhított cél – ebből az alapgondolatból született meg aztán később az Európai Űrügynökség. A franciák már a 60-as években szerettek volna valami hasonlót, Nyugat-Németország kivételével azonban sajnos nem mutatkozott megfelelő politikai akarat a többi állam vezetésében. A francia űripar mindazonáltal szárnyalásnak indult: 1965. november 26-án a Diamont-A (Gyémánt-A) fedélzetén útnak indították az Astérix műholdat, mely sikeresen pályára állt. A Gyémánt volt az első európai (nem szovjet és nem amerikai) hordozórakéta.

Gyémánt-A. Ez a rakéta 200 kilométeres magasságig tudott eljuttatni 160 kg hasznos tömeget. Forrás: Wikimedia Commons.

A Gyémánt-B 1970-ben már képes volt 600km-es magasságig juttatni 100 kg hasznos terhet, míg az 1975-ben üzembe állított Gyémánt-BP-4 150 kg terhet vihetett 2000 km magasba.

Aztán persze ahogy múlt az idő, úgy változott meg az európai országok hozzáállása a közös űrkutatáshoz. A lassan, de biztosan formálódó Európai Unió egy egységesülő kontinens képét vetítette előre, s a hidegháború enyhülésével az addigi ádáz verseny békés együttműködéssé kezdett szelídülni. 1979-ben végül célba ért az európai álom: Franciaország, Nyugat-Németország, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Olaszország, Svájc, Dánia és Svédország közös erőfeszítéseként megépült az Ariane-1, az első közös európai hordozórakéta. A költségek 65%-át Franciaország, 18,9%-át pedig a németek adták, s az Ariane-rakétacsalád máig főleg a franciák rakétatechnológiai szakértelmén alapszik.

 

Az Ariane-rakétacsalád, sorrendben: a korai típusok az 1, 2, 3, 4. Jelenleg az 5-ös változat van használatban, amit a következő években váltanak majd a 6-os típus darabjai, melynek két változata lesz, a gyengébb A62 és az erősebb A64. Utóbbival 21 650 kg hasznos terhet lehet majd alacsony földkörüli pályára állítani. Forrás: https://forum.kerbalspaceprogram.com/index.php?/topic/170103-anyone-else-think-the-ariane-rocket-family-looks-really-kerbal/

Az ESA, vagyis az Európai Űrügynökség űrkikötője a mai napig Franciaország egyik tengeren túli területén, Francia-Guyanában található, innen lövik ki az európai rakétákat. Így adódik, hogy az ESA általi együttműködéssel fejlesztett James-Webb űrtávcső is innen indul Lagrange körüli útjára, a tervek szerint december 22-én. A kilövéseket francia nyelven bonyolítják le: e cikk szerzőjének mindig jóleső és diadalmas érzés tölti el európai szívét, amikor a már dögunalomig hallott amerikai angol helyett franciául számolnak vissza a kilövések előtt.

Az ESA a világ harmadik legnagyobb űrügynöksége, kétszer akkora költségvetéssel, mint az orosz. Sőt: Franciaország egyedül is közel akkora űrprogrammal rendelkezik, mint Oroszország. Forrás: Szabad Európa

Az első francia űrhajós 1982-ben járt az űrben, a jelenleg 83 éves Jean-Loup Chrétien összesen 3-szor repült, egy Szojuz T-6 fedélzetén. Később még 1988-ban, szintén egy Szojuzon, majd 1997-ben egy űrsiklón élhette át az űrutazás minden izgalmát és gyönyörét. Apró megjegyzés: a mi Farkas Bertalanunk tehát két évvel megelőzte a franciákat!

A mai napon, 2021. december 19-én ünnepli tehát 60. születésnapját a Francia Űrügynökség. Van ebben a történetben minden: hidegháborús félelem, majd együttműködés, az egységes Európa eszménye, a tudomány és az űrkutatás szeretete, és egy csipet nemzeti büszkeség.

Milyen boldog lenne De Gaulle, ha ezt megélhette volna!

Szerző: Bacsó Zétény, Tudományos segédmunkatárs / Amatőrcsillagász
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

A borítókép forrása: Astérix az Astérixen https://alchetron.com/Ast%C3%A9rix-(satellite)