A vörös sarlós bikaviadal együttállása

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A Bika csillagkép pompás együttállásnak ad otthont a péntek esti szürkületben! 2021. március 19-én nemcsak a Mars és a Hold közelíti meg egymást két fokon belül, de mindezt a csillagkép legpompásabb területén teszik meg, az Aldebaran és az azt övező Hyadok csillaghalmaz szomszédságában. Így egy káprázatosan mozgalmas égi bikaviadal tárulhat szemünk elé!

A Hyadok a Földhöz legközelebb eső nyílt csillaghalmaz. A nyílthalmazokat a tucatnyitól kezdve legfeljebb néhány ezer csillag alkothatja, és azok viszonylag lazán helyezkednek. A rendszer nem stabil gravitációsan hosszú távon, tehát tagjai akkorra távolságban helyezkednek el egymástól, hogy a külső gravitációs hatások előbb-utóbb szétszaggatják a csillagformációt. Az ilyen csoportosulások fizikai okát a csillagkeletkezésben kereshetjük: a csillagok ugyanis hatalmas intersztelláris por- és gázfelhők összehúzódása során jönnek létre. Jellemzően ezek a felhők elképesztően hatalmasak, és nem csak egy, hanem több száz, akár több ezer csillag születésének adnak otthont, egyfajta csillagbölcsőként. Ilyen csillagkeletkezési régió például a híres Lófej-köd, vagy a Teremtés Oszlopai is a Sas-ködben. Amikor a csillagok fénye belobban, azok elkezdik kisöpörni a maradék port maguk körül, így oszlik fel a köd, és válik láthatóvá a csillagóvoda.

Az Orion-köd, az egyik legszebb csillagbölcső az égbolton, Pintér Áron felvételén.

A Hubble Űrtávcső elképesztően nagy felbontású felvételén a Lófej-ködben az éppen születő csillagok is látszanak, melyeknek a sűrű poron keresztül átszűrődő fénye vöröses színű. Forrás: https://upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/4/46/Horsehead-Hubble.jpg

A Hyadok maga is jócskán a tinédzserkorát éli, alig több, mint 600 millió éves. Kiterjedése legalább 33 fényév, és mintegy 200 csillagot számlál, tőlünk 150 fényévre található.

A Hyadok, magyarul hüaszok a görög mitológiában az “esőhozók” voltak, Atlasz és Atria lányai. Nem csoda hát, hogy a Plejádokkal (a Fiastyúkkal) szoros közelségben helyezkedik el csoportjuk, ugyanis utóbbi a hét nővért ábrázolja, akik Atlasz és Pleioné lányai voltak, féltestvérei a hüaszoknak. A Hyadok csillagai balszerencsét jelentettek a földművesek és tengerészek számára, ugyanis a halmaz májusi heliákus kelése (tehát az az időpont, amikor hajnalban már éppen megfigyelhető volt a horizonton) a nagy, viharos esőzések időszakát vetítette előre. És ez a viharos idő addig nem is múlt el, amíg majdnem egy fél év múltán, novemberben a Hyadok végleg el nem tűnt a nyugati égbolton.

Panik Zoltán felvételén a Bika területén a C/2014 Q2 (Lovejoy) üstökös halad át. A kép felső részén található csillaghalmaz a Plejádok, avagy Fiastyúk, alul, a legfényesebb narancssárga csillag az Aldebaran, amit a Hyadok csillaghalmaza övez.
A Hyadok szabad szemmel vagy kézi távcsővel sokkal látványosabban kiemelkedik a csillagos háttérből, mint a felvételeken. Forrás: www.asztrofoto.hu

Az Aldebaran, a Bika csillagkép és az égbolt egyik legfényesebb, jellegzetesen vöröses csillaga. Neve azt jelenti, hogy “követő”, feltehetően azért, mert a Hyadokat szorosan követve kel fel és nyugszik le. Ugyan a Hyadok területén helyezkedik el, de fizikailag nem áll kapcsolatban a halmaz csillagaival, hiszen hozzájuk képest kevesebb, mint feleolyan távol, mindössze 65 fényévre helyezkedik el a Földtől. Vöröses színe révén a bika vérben forgó szemének is szokás gondolni rá. Vörös színe nem véletlen, hiszen az Aldebaran egy 44x-es napátmérőjű, felfúvódott vörös óriáscsillag.

A Mars októberi, híresen nagy együttállása óta folyamatosan távolodik tőlünk, így elvesztette az őszi-tél eleji hónapokban produkált, elképesztően ragyogó vöröses fényét. Immár jelentősen halványabb, de még mindig összetéveszthetetlen tünemény az égbolt palástján: továbbra is fényesebb, mint a legtöbb csillag, színe pedig hivalkodóan narancssárga.

A Mars és Fiastyúk együttállását Cseh Viktor felvételén láthatjuk. Most a Bika csillagkép másik neves szabadszemes halmazával, a Hyadokkal alkot majd látványos párost a bolygó. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

A Hold a jelenlegi együttállás során 32%-os megvilágítottságú sarló lesz, dagadó fázisban. Ez a fázis éppen ideális a felszíni alakzatok fény-árnyék jelenségeinek megfigyelésére, valamint arra, hogy a sötét oldalán megfigyelhessük a hamuszürke fényt: azt a Földről visszavert napsugárzást, mely haloványan mégis felfedi és kirajzolja a sötét régiókat.

Égi bikaviadal: A Hyadok, benne az Aldebarannal, a holdsarló és a Mars egy vonalban, ez vár ránk 2021.03.19-én, péntek este 21:15 perckor. Forrás: Stellarium

Az együttállás az egész este folyamán káprázatos látványt nyújt, de a Hold 21 órakor ér éppen a Mars és az Aldebaran közé. Ekkor a Holdsarló egyik oldalán a Mars bő 2 fokra, a másik oldalon pedig az Aldebaran 4,5 fokra látszik majd. Napnyugtától 23 óráig kényelmesen megfigyelhetjük az égi randevút, éjfél körül vágja el őket végleg a horizont pengéje szemünk elől. Az együttállás szabad szemmel is lenyűgözőnek ígérkezik, semmilyen eszközre nincs szükségünk ahhoz, hogy a Hold – Mars – Aldebaran látványát élvezhessük. Azonban a Hyadok csillagainak nagy része el fog tűnni, ugyanis a közeli Hold ragyogása el fogja nyomni a fényüket. Ezért, és a Hold részleteinek megfigyelése miatt a legszebb látványt mégis kis nagyítású kézi távcsövekkel érhetjük el.

Ha esetleg felhős lenne az idő, akkor se csüggedjünk, mert a pénteket megelőző és követő napokban a Mars hasonlóan közel lesz még az Aldebaranhoz (ugyan a legszorosabb közelséget éppen pénteken érik el, amikor a Hold is beköszönt közéjük), pompás vörös párost alkotva.

Semmiképpen ne hagyjuk ki a péntek esti rendkívüli égi bikaviadalt, amikor a Mars, a vörös hadisten viadalt vív a vérben forgó szemű bikával, és ehhez még a holdsarlót is beveti!

Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 Borítókép: Ábrahám Tamás felvételén a Mars és a Fiastyúk együttállását láthatjuk, bal oldalon az Aldebaran és a Hyadok. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu