A Vesta kisbolygó oppozíciói pozíciója?!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A március a kisbolygászoknak is izgalmas hónapnak ígérkezik: oppozícióba kerül a Vesta, azaz pontosan a Nappal átellenes égi helyzetbe kerül március 4-én, csütörtökön. Az oppozíció időpontja jó közelítéssel egybeesik a földközelséggel, habár ettől lehetnek apró eltérések a vizsgált égitest (és a Föld) nem tökéletesen kör alakú pályája miatt. Ez a Vesta esetén idén 4 nappal oppozíció után következik be. A kisbolygók fényessége és látszó átmérője ilyenkor egy adott idényben a legnagyobb – tehát mindenképp oppozíció körül érdemes felkeresni a Vestát is!

A (4) Vesta látszó fényessége nagy mértékben változó attól függően, hogy éppen milyen távol helyezkedik el a Földtől. Leghalványabb állapotában 8,5 magnitúdós, de a legszorosabb közelség során akár 5,1 magnitúdós is lehet. Ez azt jelenti, hogy amikor a legközelebb jár hozzánk, a legfényesebb kisbolygóként szabad szemmel is megláthatjuk a csillagok között, de ennél 23-szor halványabb, amikor tőlünk a lehető legtávolabb helyezkedik el. A Vesta pályája a Marséval szinte teljesen megegyező elnyúltságot mutat. A marspálya sem nagyban tér el a tökéletes körtől, mégis elég volt ez arra, hogy 2020-ban kiugróan látványos legyen vörös szomszédunk. A Vesta mostani oppozíciója nem olyan kedvező – a lehető legfényesebb közelségnél most egy magnitúdóval halványabb lesz.

A Mars oppozícióinak szemléltetése. Forrás: https://hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/fokuszban-a-mars

Az ábrán jól látható, hogy a Mars pályája milyen mértékben elnyúlt – a Vestáé is ehhez hasonló. Azt is láthatjuk, hogy az egyes oppozíciók során mennyire függ a bolygókorong mérete az aktuális Földtől mért távolságtól! Nem csoda tehát, hogy a Vesta oppozíciói között is ekkora a fényességkülönbség, hiszen a Marséval teljesen hasonlatos pályát jár be, csak kissé távolabb a Naptól.

Kisbolygónk hivatalosan a (4) Vesta jelet viseli, ami azt jelenti, hogy az aszteroidák közül a negyedikként fedezték fel – 1807-ben, Heinrich Wilhelm Olbersnek köszönhetjük. Nem csoda, hogy ilyen korán megtalálták, hiszen a Mars és Jupiter között elhelyezkedő fő kisbolygóöv egyik legnagyobb égitestje – nem kevesebb, mint 525 km átmérőjű! Alakja egy elnyúlt kovakőre hasonlít – nem szabálytalan, de messze nem is gömb alakú. Éppen ezért nem tartjuk számon a törpebolygók között. Azonban amióta az aszteroida-öv legnagyobb égitestét, a Ceres-t törpebolygóvá avatták, a Vesta lépett a legnagyobb (legalábbis legnagyobb hosszúságú) kisbolygó előkelő helyére.

Nevét a családi tűzhely és otthon római istennőjéről kapta, melynek görög megfelelője Hesztia.

Azért is ismerjük olyan részletekbemenően a Vesta lelkivilágát, mert azon kevés kisbolygók egyike, melyet ember alkotta eszköz meglátogatott – a Dawn szonda vizsgálta meg 2011-ben, mielőtt a Ceres törpebolygóhoz tért volna tovább.

A Vesta északi régiójának kráterei bámulatos felbontásban láthatóak a Dawn űrszonda felvételén. Forrás: https://www.jpl.nasa.gov/news/dawn-has-departed-the-giant-asteroid-vesta/

De mire is számíthatunk távcsővel kémlelve? A kisbolygók távcsöves látványa első pillantásra teljesen megegyezik a csillagokéval – csak extrém nagy nagyításon, és komoly erőfeszítéssel vehető ki, hogy valójában nem gömb alakúak, hanem a piaci burgonyák széles formavilágát mutatják. Tehát pontos keresőtérképpel tudjuk csak meghatározni, hogy a csillagok között melyik pont az, ami nem illik oda, mert egy kisbolygó hoz tartozik. Az egyetlen tulajdonsága, amiben látványa különbözik az az, hogy ha egy-két nappal később visszatértünk ugyanoda távcsövünkkel, hűlt helyét találjuk! Meglepően gyorsan állnak odébb a főövbeli kisbolygók a távoli csillagok palettáján. Erről érdemes is rajz- vagy fotósorozatot készíteni, hiszen akkor látványos igazán az égitest mozgása, ha rendelkezésünkre áll egy viszonyítási alap, amihez képest pontosan láthatjuk, hogy mennyivel mozdult el eme távoli világ.

Nagy távcsővel azonban pompás kihívás lehet a Vesta megfigyelése. A fényes kisbolygó színét már egy 10 cm átmérőjű teleszkóppal is megfigyelhetjük. Bár a Vesta színe nem nagyon markáns, a csillagszerű égitest fényes sárgásfehér beütése könnyen megállapítható lesz. Az 5,84 magnitúdós kisbolygó látszó átmérője az oppozíció napján eléri a 0,58”-es méretet. Ez bizony ugyancsak kicsiny, de egy 25-30 cm átmérőjű távcsővel megfigyelve már éppen a felbontási határunkon belül van. Természetesen nem ilyen könnyed a történet, hiszen igen nagy, közel 1000x-es nagyítás, tökéletesen kollimált távcső, pontosan pólusra állt, óragépes mechanika, és nem utolsó sorban nyugodt légkör sem árt a Vesta korongbontásához. De a fenti feltételek esetén egyáltalán nem lehetetlen megfigyelni a kisbolygó nagyon apró, de csillagokénál kiterjedtebb korongját, ami hoppá, iskolapéldája a nem kerek kisbolygóknak: Bizony ha a Vestát nagy távcsővel, nagy nagyításon nézzük határozottan megnyúlt, ovális „korongot” fogunk látni!

Cseh Viktor felvétele az áprilisi Vénusz-Plejádok-Vesta együttállásról. Kinagyítva a Fiastyúk szélén ragyogó Vénuszt láthatjuk. A Vesta a nagy kép közepén, kék vonalakkal van jelölve. Távcsővel könnyedén látható, a kép teleobjektívvel készült. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

A Vesta oppozícióját idén az Oroszlán hátsó fertályánál éri el, a Chertan nevű Theta Leonis csillagtól 1 fokra északkeletre. Delelésre éppen éjfélkor kerít sort, de mivel ekkor már 60 fok magasan lesz, így akár órákkal korábban is kényelmesen megfigyelhetjük. Az oppozíció időpontja 4-én ebéd tájékra esik, így semmiképpen nem tudjuk pont akkor megfigyelni, csak pár órával előtte vagy utána. De ennek nincs is nagy jelentősége, kiválóan látszik napokkal oppozíció előtt és után is. A megfigyeléshez egy kis kézitávcsövet mindenképpen javaslunk. De ha tiszta, fényszennyezéstől mentes falusi ég adatott meg, érdemes a távcsöves vizit után szabad szemmel is megkeresni a kisbolygót, az ugyanis legnagyobb valószínűséggel szabad szemmel is látszani fog! Érdemes több napin át is követni az útját, amíg ilyen kellemes pozícióban van!

A Vesta helyzete az Oroszlán (Leo) csillagképben március 4-én este.
Forrás: Stellarium

A Vesta március 4-én este 21:00-kor az Oroszlán csillagképben, nagyított képen. Forrás: Stellarium

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Részletes, két hónap mozgását átölelő keresőtérkép a Vesta mozgásához. Forrás: https://m.nakedeyeplanets.com/vesta-path-2021-feb-apr.png

Ragadjuk meg hát távcsövünket, és keressük meg a Vesta különleges világát! Kövessük nyomon eme vándor útját, míg ilyen kiváló alkalom nyúlik vizsgálatára! Oppozícióba 1,4 évente kerül a Vesta, tehát legközelebb 2022 augusztusának végén várhatjuk a legjobb láthatóságot – ám akkor a Vízöntő csillagképen, igencsak alacsonyan süvít majd el. Így most van ideje a magasan járó látványos kisbolygó megfigyelésének! Irány a legfényesebb aszteroida!

Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 Borítóképen: A Dawn szonda közelképe a Vestáról, és hozzávetőleges helyzete az égbolton. Forrás: https://www.jpl.nasa.gov/news/vesta-in-dawns-rear-view-mirror/, Stellarium

Ha tetszett cikkünk, és még nem olvastad a márciusi égi jelenségekről szóló posztunkat, mindenképp javasoljuk! Rendkívül sok izgalmas látnivaló ígérkezik!