A nagy nappali bolygóvadászat

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Egy héten belül a Vénusz és a két legnagyobb gázbolygó találkozik a nappali égen – ritka alkalom adódik a pacsirta bolygóvadászoknak február 11-én, csütörtökön!

Mint tudjuk, decemberben nagy szenzáció volt a Jupiter és Szaturnusz szoros együttállása, ez volt a csodálatos betlehemi csillag (még ha sajnos az országban az égbolt teljesen felhőtakaróba is burkolózott aznap). Azóta jócskán eltávolodott már egymástól a két bolygó, de még mindig igencsak közel vannak egymáshoz. Időközben át is került a páros a Nap túlsó oldalára, így már nem is este, hanem hajnalban láthatjuk őket. Az az egy bökkenő azonban, hogy jelenleg rettentő közel (a Jupiter február 6-án még mindösszesen 6 fokra) helyezkednek el a Naptól, így képtelenség őket sötét, éjszakai égbolton megfigyelni. Marad a nagyobb kihívás: bolygóészlelés a nappali égbolton, amire a Vénusz is beköszön!

A betlehemi csillagként is emlegetett Jupiter-Szaturnusz együttállás Cseh Viktor felvételén. A december 21-ei nagy együttállás idején vastag felhőzet fedte az országot. Ez a fotó 5 nappal a legszorosabb közelség után, a Hortobágyon készült. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Február 6-án, szombaton reggel a Szaturnusztól mindössze 23 ívpercre haladt el a Vénusz, ami a telihold átmérőjének alig több, mint kétharmada. Ez elég szoros együttállás ahhoz, hogy egy távcsőben egyetlen látómezőben láthassuk őket! A Naptól 12 fokra, nyugatra helyezkedett el a bolygópáros . Legközelebb 7:53-kor voltak egymáshoz. A Szaturnusz azonban nappali égen nagy kihívás, hogy lássuk is, hogy csütörtökön a Jupiter mellé hogyan tér át a Vénusz!

A 2012-es Vénusz-Szaturnusz együttállás során 34’-re közelítette meg egymást a két bolygó. A mostani ennél is szorosabb lesz, de csak a nappali égen láthatjuk. Bajmóczy György felvétele. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Minthogy a Jupiter még mindig csupán 5,5 fokra távolodott el gyűrűs társától, a Szaturnusztól, nem meglepő, hogy a kacér Vénusz őt is meglátogatja. Alig 5 nappal később, február 11-én, csütörtök reggel a Jupiter fejét kísérli meg elcsavarni a Szerelemistennő: 26 ívpercre közelíti meg, a legközelebb 15:45-kor lesznek egymáshoz, de ekkor már lenyugváshoz készülődnek, így mindenképp valamikor korábban, a délelőtti órákban végezzük a megfigyelést! Ekkor a páros 11 fokos kitérésben lesz a Naptól, tehát kicsit közelebb hozzá, mint a Szaturnusz esetén. (Bizony, az 5 nap során napunk már 5 fokkal távolabb settenkedett a Jupitertől!) Mégis szebb reményekkel állhatunk neki a megkeresésüknek, mint a Szaturnusz esetében, ugyanis a Jupiter jóval fényesebb, mint a gyűrűs társa. Így akár kisebb távcsővel, és sokkal könnyebben rátalálhat a szemünk a fényes, nappali égbolton.

 

Na de hogyan is gondoltuk: nappali égbolton? Mást is meg lehet figyelni a Napon (no meg gyakran a felhőkön) kívül? Egyáltalán nem lehetetlen, de mindenképpen kihívás!

A Vénusz a legfényesebb bolygó, sőt, csak a Hold és a Nap (na meg néhány kellemesen vakító tűzgömb) ragyogja túl. Annyira fényes, hogy ha sasszemmel figyelünk, és pontosan tudjuk, hogy merre kell nézni, akkor akár napközben is, szabad szemmel megpillanthatjuk! A Vénuszt távcsővel még kellemesebb is a nappali égen megfigyelni, mert ha az éjszakai sötétségben vizsgáljuk, a fénye annyira vakító, hogy szemünk már nem is látja meg a felhőzetének finom részleteit. Mondhatnánk (mondjuk is), hogy a nappali ég az egyik legjobb szűrő a Vénuszra!

Kőszegi Attila rajza verőfényes napsütésben, ebédidőben készült a Vénuszról. Az észlelő gond nélkül látott a felhőzeten részleteket! Most még ennél is teltebb, 98%-ban megvilágított korongot láthatunk majd. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Az óriásbolygók nappali megfigyeléshez már jóval rafináltabbnak kell lenni – sokkal halványabbak, mint a Vénusz, ezért nehezebb őket megfigyelni a világos nappali égen. Mindenképpen távcsőre lesz ehhez szükségünk. A jelenleg -2,0 magnitúdós Jupiterhez elegendő egy kisebb, 8-10 cm átmérőjű távcső. A Szaturnusz ennél jóval halványabb, mindössze 0,6 magnitúdós, így ennél nagyobb, 20-30 cm átmérőjű műszerre is szükségünk lehet a megpillantásához. Roppant pontosan kellene tudnunk, hogy merre kell keresnünk, különben vakon pásztázva nem fog rajtuk megakadni a szemünk. Szerencsére a Vénuszt viszonylag könnyen megtalálhatjuk, és a közelségek napján vele egy látómezőben látjuk majd az óriásbolygókat, így most sokkal könnyebb lesz elkapni a grabancukat. Ínyenceknek ajánlom a Jupiter felhősávjait, a fakó, szellemszerű korongon ezek is megpillanthatók kis távcsővel! Rendkívül tanulságos a Vénusz és a két óriásbolygó felületi fényességének összehasonlítása. Míg a Vénusz a nappali égen is fényesnek látszik, a Jupiter sokkal fakóbb, a barnás-narancsos Szaturnusz pedig igazi szellemlátványnak ígérkezik.

A nappali távcsöves megfigyeléseknek azonban van egy elengedhetetlen ökölszabálya: SOHA ne nézzünk a Napba a legkisebb nagyítású távcsővel sem! A rettenetes fénymennyiséget retinánkra fókuszálva ugyanis biztosított a maradandó szemkárosodás. Ezért kis távcsővel talán az a legszerencsésebb, ha megfigyelések helyének egy olyan pontot választunk, ahonnan egy tereptárgy kitakarja Napunkat. Így a bolygóvadászat közben, ahogy pásztázva keressük a vándort, biztosan nem mozdítjuk véletlenül sem a Napra optikánkat, miközben élénken keressük a bolygókat annak képében. Azt se feledjük, hogy idővel a Nap odébb vándorol, ezért annak érdekében, hogy árnyékban maradjunk, lehet, hogy néha odébb kell mozdítanunk műszerünket. Nagyobb műszerrel, ekvatoriális mechanikával azonban a Nap még segítségünkre is lehet. Ha pontosan pólusra álltunk műszerünkkel, majd egy biztonságos napszűrő fóliát téve tárgylencsénk elé középre állítottuk a Napot, a legegyszerűbb osztott körök segítségével is be tudjuk állítani a Vénuszt, koordináták alapján. Utána, a Vénuszhoz képest a Jupiter, és a Szaturnusz is vadászható, kisebb nagyításon, kb. 1 fokos látómezőt adó okulárral, kényelmesen.

Landy-Gyebnár Mónika 2016 augusztusában szintén nappali égen fotózta le a Vénusz-Jupiter együttállást. Látható, hogy mekkora a különbség a két bolygó fényességében, mégis egyértelműen kivehetőek a kék égi háttéren. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

A bolygók nappali megfigyeléséhez a délelőtt 10 óra körüli időszak a legjobb, ekkor – a Naphoz hasonlóan – kb. 22 fok magasságba emelkednek a DDK-i látóhatár fölé. A Naptól nyugatra, jobbra, vele egy magasságban kell őket keresni.

A Szaturnusz és Vénusz február 6-án 10:00-kor, Budapestről nézve. A koordinátaháló ekvatorális. Forrás: Stellarium

A Jupiter és Vénusz február 11-én 10:00-kor, Budapestről nézve. A koordinátaháló ekvatorális. Forrás: Stellarium

A nappali bolygóészlelés mindig is ínyenc falat volt, és nagyon ritka az, hogy a Vénusz ekkora segítséget nyújt a Jupiter és a Szaturnusz felkeresésében is. Ha van rá lehetőségünk, semmiképpen se hagyjuk ki a kínálkozó csütörtöki alkalmat, távcsövet fel, és rántsuk le a világoskék leplet a Szerelmistennő és a bolygókirály romantikájáról!

Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 Borítókép: Landy-Gyebnár Mónika 2016 augusztusában szintén nappali égen fotózta le a Vénusz-Jupiter együttállást. Látható, hogy mekkora a különbség a két bolygó fényességében, mégis egyértelműen kivehetőek a kék égi háttéren. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu