A nagy augusztusi meteorhullás előhírnökei – két közeli meteorraj is egyszerre az égen!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Ha valakit megkérdezünk, hogy mikor érdemes kifeküdni a fűbe a hullócsillagokat, más néven meteorokat figyelni, bizonyára augusztus közepét fogja mondani. Bizony, ez a Perseidák meteorraj felfényléséhez tartozó dátum. Azt azonban kevesen tudják, hogy nagyon sok más, izgalmas meteorraj is megfigyelhető, akár júliusban is – vizsgáljuk hát meg a Déli Delta Aquariidák és az Alfa Capricornidák történetét!

Meteorrajok
Hullócsillagot akkor látunk átsuhanni az égbolton, amikor egy kozmikus porszemcse vagy kisebb kődarab hatalmas sebességgel belép a Föld légkörébe, és ez nagy energiájával fénylésre készteti a légkör molekuláit. Ilyen jelenség rendszeresen előfordul – egy átlagos éjszakán mindannyian láthatunk legalább 2-3 fényesebb meteort. Főleg hajnalban érdemes rájuk vadászni, ugyanis ekkor bolygónk a keringési irányába fordul, így “szemből” besöpri magára az összes arrafelé kószáló porszemcsét.

Meteorrajról akkor beszélünk, ha egy üstökös jóvoltából nagyobb hullásra számíthatunk az átlagosnál. Ha egy üstökös pályája nyomán csóvájából elhagyta poros nyomát, a levált porszemcsék továbbra is keringenek a Nap körül. Az üstököspályát a száguldó porszemcsékkel évente egyszer vagy kétszer is keresztezhet a Föld. Ha ebbe a porosabb sávba behatolunk, az égi tűzijáték felerősödik, és akár óránként több tucat hullócsillagot is láthatunk.

Figyeljük meg a meteorrajok nevét! Perseidák, Delta Aquariidák, Alpha Capricornidák, Quadrantidák, Geminidák… Egy közös bennük: arról a csillagképről vannak elnevezve, melybe a radiánsuk mutat. A radiáns az a pont az égbolton, ahonnan a raj tagjai érkezni látszanak. Mivel ezek a részecskék egymással párhuzamosan mozognak, és a földi méretekhez képest a végtelenből érkeznek, olyan, mintha egy pontból látnánk őket szétsugározni és lehullani – gondoljunk csak a távolba szaladó vasúti sínek okozta perspektivikus hatásra! Persze nem úgy látjuk majd, mintha minden hullócsillag pontosan ebből a pontból indulna: a pálya kezdete akár az égbolt másik felére szorulhat. Azonban ha a nyomot meghosszabbítjuk, a radiánsnál metszi egymást minden hullócsillagpálya vége! Így szinte biztosan meg tudjuk állapítani, hogy az adott raj tagjához volt-e szerencsénk.

Ha hosszú záridejű képen nézzük a meteorokat, látjuk, hogy a raj tagjai valóban egy irány felé mutatnak. Ezt a képet Csernok Gyula készítette a Geminidák meteorrajról, 2020.12.14-én, két órányi felvételen. Forrás: www.csillagaszat.hu

A meteorrajok nagyon színesek és egymástól különböznek, nemcsak a tetőzés időpontjában és a radiáns helyzetében. A különböző összetételű üstökösök más-más anyagú, így kicsit más színű meteorokat szülhetnek – de a sebességük és a fényességük is árulkodó lehet.

A meteorok számának jellemzésére a ZHR-nek nevezett mérőszámot használják, ami a zenitre vetített óránkénti meteorgyakoriság. Ennél szinte biztosan kevesebbet fogunk megfigyelni, mert a horizont felé egyre inkább romlik a légkör minősége.

Egy kósza igen fényes, -5 magnitúdós Déli Delta Aquariida Landy-Gyebnár Mónika felvételén. A felvétel 2016.07.31. 03:15-kor készült. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Déli Delta Aquariidák
Ezért a rajt feltehetőleg a 96P/Machholz üstökös hozhatta létre, bár ez a mai napig nem teljesen bizonyított. Ezen üstökös periódusideje 5,3 év, legutóbb 2017 októberében járt napközelben, legközelebb pedig 2023 januárjában tér vissza. Az sem kizárt azonban, hogy egy olyan üstökös hozta világra ezt a rajt, ami azóta túl közel merészkedett a Naphoz, és az darabokra tépte.

A meteorraj maga kevésbé viharos: leginkább a déli féltekén élvezhetik a látványát, de egy holdmentes éjszakán így is láthatunk óránként akár 10-20 példányt, a ZHR értéke a 20-at is elérheti. A raj általában kevesebb, fényes jelenséget produkál.

Radiánsa a Vízöntő csillagkép delta csillagánál helyezkedik el, ami az őszi égen meghatározó Fomalhaut csillagtól, a déli Halak csillagkép szemétől nem messze található.

A raj július 12-e és augusztus 23-a között aktív, július 29-e körül tetőzik. A maximum tájékán azonban igencsak zavaró lehet hajnalban a 60%-os fázisban járó Hold fénye. Így talán pár nappal később, a hajnali órákban van a legtöbb esélyünk megfigyelni eme ékes raj tagjait.

A két raj radiánsának helyzete az égbolton. A szimuláció augusztus 1-jén éjfélkor készült. Forrás: Stellarium

Alfa Capricornidák
Ez a meteorraj létezését a 196P/NEAT üstökösnek köszönheti. Ez egy 4,2 éves periódusidővel rendelkező poros vándor, ami jövő júliusban fog visszatérni napközelbe.

A raj radiánsa a Bak csillagképben található, ám sokkal kevesebb, maximum esetén is ötödannyi meteort produkál, mint a Déli Delta Aquariidák. Ezek általában lassú meteorok, gyakran több másodpercig látható nyomot is hagynak maguk után, és általában ezek is fényesek.

Az Alfa Capricornidák is hosszú lefutású raj – egészen július 3. és augusztus 15. között számíthatunk példányainak megjelenésére, a maximum július 30-a körül várható. A Hold miatt ezen rajt is érdemes a maximum után pár nappal, hajnalban megfigyelni.

A hangulatos nyári éjszakát egy Alfa Capricornida meteor szelte át Landy-Gyebnár Mónika felvételén. A jelenség lassú és nagyon fényes (-4 magnitúdó) volt, jellegzetes erre a rajra. A kép 2017.07.18-án 01:06-kor készült. Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Tehát a kellemes nyári éjszakákon mindenképp érdemes kifeküdni a csillagos égbolt alá! A városoktól távol nem csupán a Tejút bársonyosan derengő sávja szívet gyönyörködtető látvány, de jó eséllyel láthatunk bármely nap hullócsillagokat is.

Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 A borítókép forrása: www.eszlelesek.mcse.hu (Landy-Gyebnár Mónika)