Közelgő porvihar frontja a Marson 2018 áprilisában

A frissen kitört hatalmas porvihar átrajzolja a Mars felszínét

Csillagvizsgáló Svábhegyi

 

Közelgő porvihar frontja a Marson 2018 áprilisában

Közelgő porvihar frontja a Marson 2018 áprilisában, az Északi Pólussapka közelében. Az ESA Marsexpress űrszondájának felvételén.

A vörös bolygó izgalmas és szeretni való. Földünkhöz hasonló évszakok, Földünkhöz hasonló pólussapkák, Földünkhöz hasonló felhők. De míg Földünkön szerencsére hatalmas, egész bolygót beterítő porviharok nincsenek, a Marson bizony igen!

Két évvel ezelőtt izgalommal vegyes félelemmel szemléltük, ahogy egy hatalmas globális porvihar teljesen eltakarta a Mars felszínét szemeink elől. A jelenség nagyon érdekes volt, de az Opportunity marsjáró halálát okozta, és a vörös porfátyol a földi csillagászok szeme elől is majd két hónapra megfigyelhetetlenné tette a bolygó felszínét. Mindannyian szurkoltunk, hogy a 2020-as nagyszerű oppozíció során ilyesmi ne történjen!
És lám, Marsunk azért az idei évre is tartogat meglepetést! Alig egy hete, hogy november 11-én egy apró helyi porviharocska jelent meg a Hajnal Öblének (Aurorea Sinus) ölelésében. Napok alatt jókora, negyed féltekét beborító regionális porviharrá fújta fel magát, újrarajzolva a bolygó felszíni alakzatait. Vegyük alaposabban szemügyre a most is dúló porvihar gyönyörű, de még koránt sem lezárult történetét!

Október 30. – még minden csendes és idilli.
Damian Peach amatőrcsillagász 1 méter tükörátmérőjű távcsővel készült, szenzációsan részletes felvételén még csend és béke honol az Aurorea Sinus vidékén. A sötét Mare Erythraeumba benyúló óriási árokrendszer, a 4000 km hosszú Valles Marineris északi pereme (alsó), éppen megfigyelhető a felvételen.

Damian Peach felvétele, 2020.10.30. 02:36 UT, Chilescope 1 méteres távcsövével

Damian Peach felvétele, 2020.10.30. 02:36 UT, Chilescope 1 méteres távcsövével. Forrás: Alpo Japan

November 05. – az első baljós előszelek…
Randy Christensen kisebb felbontású képén egy nagyon apró világos foltocska tűnik fel az Aurorea Sinus legnyugatibb öblén, a Joventae Fons kinyúlásán. Ahogy jött, úgy el is ment, a másnapi felvételeken már nem látszik. A területen gerjedező szelek aktivitását azonban jól jelzi…

Randy B. Christensen felvétele a Juventae Fons világos foltjával, 2020.11.15.

Randy B. Christensen felvétele a Juventae Fons világos foltjával, 2020.11.15. 20:20 UT, Forrás: Alpo Japan

November 12. – A kitörés!
A kitörés pillanata még nem is sejtetett annyira sokat. Két apró porsáv jelent meg Az Aurorea Sinus keleti részén. Az egyik, később nagy izgalmat okozó porsáv a 4 ujjú Aurorea Sinus nyugatról harmadik ujján, a Hydrae Palus területén, a másik pedig az Öböl keleti szélén, a Hydraotes területén. Az első porsávocska a Hydrae Palus sötét foltja mellett húzódó völgyben, a Shalbatama Vallisban nyomult előre, és déli csúcsán be is tudott hatolni a mélységesen mély Valles Marineris árokrendszer éppen keresztbe húzódó kanyonjába, a Ganges Chasma árkába. Még nem sejtettük, de ennek nagyon izgalmas következményei lettek!

Terouaki Kumamori képei a kitörésről, 2020.11.12.

Terouaki Kumamori képei a kitörésről, 2020.11.12. A két nyíl a két kitörő porviharsávot mutatja. Forrás: Alpo Japan

November 13. – Az árokrendszer elborítása!
Bizony, ha egy kiszáradt csatornába vizet öntenek, az pillanatok alatt tovafut benne. Ekként futott végig a porvihar villámgyorsan, egyetlen nap alatt a Valles Marinneris hatalmas, 10 km mély árokrendszerében! Az eset különlegessége, hogy a porvihar behatolása épp a kiömlőhöz közel, az árokrendszerszer amúgy szinte láthatatlan részén történt. A Mare Erythraeum sötét, homogén tengerterületén húzódik a Valles Marineris kifutása. Ez gyakorlatilag nem is látszik a sötét tenger felületén, most viszont, a világos beömlő portól vakítóan fényessé váltak a rejtett árkok, és csodálatosan kirajzolódott a teljes, sötétben lapuló árkokrendszer futása! Lássuk, mi is történt:

Ken Nakamaya csodálatos részletességű fotója a Valles Marineris árokrendszer kanyonjainak elborításáról

Ken Nakamaya csodálatos részletességű fotója a Valles Marineris árokrendszer kanyonjainak elborításáról. 2020.11.13. Forrás: https://skyandtelescope.org/online-gallery/mars-duststorm-nov-13th-2020/

A porvihar szele befújt a Shalbatama Vallison át a Ganges Chasma sötét árkába. Itt pillanatok alatt végigfutott vízszintesen keleti és nyugati irányba. Kelet felé a kiszélesedő és ellaposodó árokrendszer már nem is tudta kordában tartani, hömpölyöghetett kifelé az Aurorae Chaos területén át egészen a Margaritifer Sinusig. Nyugatra viszont a mély árokrendszer irányíthatta csak a futást: A Ganges Chasma pici és vékony déli csatornáján át a viharfront átbukott a terebélyes Eos Chasma-ba, onnan pedig már semmi sem állíthatta meg, hogy ezer kilométert vágtasson nyugatra, a Coprates Chasma vaskos völgyében a Tithonius Lacus-ig. A viharfront legmerészebb nyúlványai az Eos Chasma északi, laposabb falán is áttörtek, már a Noachis Terra vidékén a sötét Mare Erythraeumba kinyújtva terpeszkedő ujjaikat. Vajon meddig tudja feltartóztatni a majd 10 km magas kanyonfal a dühödt porvihart? (A fent említett alakzatok elhelyezkedéséről a cikk végén látható egy feliratozott felvétel.)
Így végül két fényes narancssárga sáv bukkant fel a Marson: A felső déli, a Coprates Chasma – Eos Chasma vonulata, a rövidebb alsó északi pedig a Ganges Chasma, és annak kelet felé nyitott kifutása. A fentiektől függetlenül, az Aurorea Sinus legnyugatibb ujján, a Juventa Fons-on egy apró, kisebb porfoltocska is megjelent…

November 14. – Kitörés a kanyonból!
Nem kellett sokat várni. A Valles Marineris egyetlen napig tudta csak kordában tartani a porvihart. A vihar szó szerint kihullámzott a kanyonból, és az Eos Chasma területétől délre elkezdett végigterülni a Mare Erythraeum sötét tengerén. 

Ken Nakamaya csodálatos fotója a porvihar terjedéséről.

Ken Nakamaya csodálatos fotója a porvihar terjedéséről. Balra az Eos Chasma kiümlésében végigfutó viharszakasz, jobbra a Valles Marineris főága alatt, a vele párhuzamos Chandor Chasma látható, porral töltve. 2020.11.14. Forrás: https://skyandtelescope.org/online-gallery/mars-duststorm-nov-14th-2020/

A kanyont délre elhagyó viharfront több, a kanyonnal párhuzamos hullámot, és felaprózódott porfoltot terített rá a sötét tengerterületre, bő 1000 kilométert terpeszkedve dél felé. A kanyon zegzugainak meghódítása is tovább folytatódott. Az Eos Chasma északkelet felé hajló kiömlése is megtelt porral, látványos, íves lekonyuló hurkát hozva létre az árokrendszer keleti szélén. Nyugaton, a Tithonius Lacus területén ugyanakkor észak felé áramlott tovább a por, és megtöltötte a Chandor Chasmát, egy halványabb északi párhuzamos csíkot hozva létre az árokrendszer fősávjával. Eközben a Juventae Fons fölötti apró porfelhőcskéből hosszú, északi irányba nyaldosó porüstökös lett. Látszik, hogy az egyenlítő vidéki szélaktivitás igen változatos, úgy, északi, mind déli irányba növelte a porvihar méretét. Vajon mekkora részére fog kiterjed a bolygónak ez a homokfúvás?

November 15. – Tovább terjeszkedik a vihar
Egy nap alatt a Valles Marinerisből kitörő, és dél felé terjeszkedő front egészen az Argyre medence széléig jutott. A porvihar sűrűsége és intenzitása csökkent, ahogy a szálkőzettel borított, és kevés felkavarható port tartalmazó mare területen nyargalt délre. Újabb port nem tudott felkavarni, csak az egyenlítőről származót vihette magával. Így amikor a 45. szélességi fokon elérte az Argyre 5 km mély becsapódásos medencéjének peremhegyeit, már erősen megcsappant a fényessége. Kisebb porfoltok és porívek tűnnek fel a ritkuló és széteső viharfrontban.
Rendületlenül tovább hatolt azonban nyugatra a Valles Marineris legmagasabban fekvő részeiig, túlnyúlva a Tithonius Lacuson, megtöltve az Ius Chasmát, egészen a Noctis Labyrintus területéig. Ugyanekkor az egyenlítőn új életre kaptak a kisebb viharok, a Xanthae világos terrafoltján több fényes porfelhőpamat is felbukkant. Vajon kifúj a vihar, vagy még tovább él?

Christopher Go 2020.11.15-i felvételein jól látszik a délre (itt lefelé) hullámzó viharfront

Christopher Go 2020.11.15-i felvételein jól látszik a délre (itt lefelé) hullámzó viharfront, a Valles Marinerisben nyugatra (balra) tovább nyúló porkitöltés, és az északra (fent) a Xanthae területén beinduló poraktivitás. Forrás: ALPO Japan

November 16. – konszolidáció és elterülés
Az utolsó napon, melyről most tudósítani tudunk, a viharfront enyhülését és további szétterülését látjuk, csodálatosan átformálva a vörös bolygó ezen féltekéjét. A Mare Erythraeum friss porral fedett, diffúz, narancssárga terület. A déli front hullámos csíkként nyúlik fel, egészen az Argyre széléig. A Valles Marineris gazdagon töltve porral: Keleten a teljes kiömlési régió végigkövethető a Chryse-ig. A Ganges Chasma és Eos Chasma teletöltve, nyugat felé a Coprates Chasma széles. A Tithonius Lacus területén kiszélesedik, a keskeny Ius Chasmában pedig tovább fut egyenesen az árokrendszer. A Chandor Chasma is tele, és érdekes módon annak keleti meghosszabbodásában egy nagyon vékony sáv fut vissza, a főággal párhuzamosan vissza, egészen az Eos Chasma-ig. A Juventae Fons és a Xanthe a frissen felkavart portól világos. Most a lassú ülepedés fázisában vagyunk, ami a Valles Marineris mély árka esetén még legalább 1-2 hétig is eltarthat. De ki tudja, nem bukkan-e fel egy újabb porördög akár ma, folytatva az akciójátékot?

Teruaki Kumamori pompás felvétele a porral töltött Valles Marinerisről

Teruaki Kumamori pompás felvétele a porral töltött Valles Marinerisről, 2020.11.16-án. Forrás: ALPO Japan.

Teruaki Kumamori felvétele, a Valles Marineris porral töltött Chasma-ival.

Teruaki Kumamori felvétele, a Valles Marineris porral töltött Chasma-ival.

A mostani fejleményeknek igazán örülhetünk. Volt izgalom, van gyönyörködni való most is, a porral teli Valles Marineris jelenleg gyönyörűen megfigyelhető, ami a nyugodt időszakokban szinte láthatatlan. A globális porvihart azonban megúsztuk, viharunk megmaradt regionális szinten. Így tovább folytathatjuk a Mars megfigyelését, nem fedi el hónapokra porfátyol a vörös bolygó popmás arcát. Észlelésre fel!

Friss magyar észlelés a porviharról:

Gyuricza István 2020.11.17-én 16:19 UT-kor készített képén a Mare Erythraeum fölötti porsáv aktivitás erősödést mutat

Gyuricza István 2020.11.17-én 16:19 UT-kor készített képén a Mare Erythraeum fölötti porsáv aktivitás erősödést mutat. Forrás: https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=83117

Szerző: Dr. Kiss Áron Keve / Ügyvezető
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 Borítókép: Közelgő porvihar frontja a Marson 2018 áprilisában, az Északi Pólussapka közelében. Az ESA Marsexpress űrszondájának felvételén.