A dupla sarlós súrlós karambol – június 19!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Június 19-én a Hold súrló fedéssel elfedi a Vénusz sarlóját! A 4%-os megvilágítottságú Hold, és a 8%-os Vénusz pompás látvánnyal kecsegtet, ahogy a két sarló egymást érinti majd a nappali égen.

A Vénusz sarlója ehhez hasonló méretű lesz a Holddal való érintkezésekor (csak éppen a túlsó oldala lesz megvilágítva, mivel már dagad a sarló). A felvételt Kereszty Zsolt készítette a májusi napközelségnél.
Forrás: www.eszlelesek.mcse.hu

Éppen nemrég inthettünk búcsút a Vénusznak, amely az esti égen az utóbbi hónapokban káprázatos látványt nyújtott. Június 3-án ért a Nappal alsó együttállásba, és azóta meg is jelent a hajnali égbolton. A korán kelők már kényelmesen elcsíphetik a pirkadat fényében, ahogy a Napot nem sokkal megelőzve kérkedik az enyhülő éjszakában. Éppen csak egy vékony, törékenynek tűnő sarló, hiszen a tizede sincs még megvilágítva, de szokásához híven kiugróan fényes így is.

A Hold még a Vénusznál is keskenyebb lesz: a kétnapos holdsarló két nappal az esemény után kerül majd úhjold fázisba, azaz a Nappal egy vonalba. Ez azt jelenti, hogy egy rettentő vékony, 4%-os ívként látszik majd az égbolton, amikor is a 28 napos periódusú vakvágtájában száguld el a vénuszsarló előtt. Ez a bolygófedés ráadásul az ország jelentős részéről nézve surló fedés lesz: Budapestről is  úgy láthatjuk majd, hogy a Hold déli pereme éppen érinti a Vénuszt, ami rettentő ritka egybeesés!

Hasonlóan keskeny sarlóként érinti majd a Hold pénteken a Vénuszt. Ennél azonban jóval halványabb lesz a nappali égen.
Forrás: https://www.flickr.com/photos/robpettengill/27660609046/

Mindez valóban remekül hangzik, de miért is olyan különleges ez az alkalom? Bár a Hold kreingése során minden hónapban megközelíti valamennyire a Vénuszt, az utóbbi 20 évben mindösszesen négyszer látszott ilyen esemény hazánkból!

Az ekliptika a Föld keringési síkja csillagunk körül, amit mi a Földről úgy érzékelünk, mint a Nap látszó útja az év során az égbolton. Bizonyos fizikai okokból (mert ugye mindenki lusta, és az energiaminimumra törekszik) az égitesteknek kedvező, ha ebben a síkban, vagy ehhez minél közelebb róják a saját kis körhintójukat. Ámde nem pontosan ugyanolyan szögben járja ezt a síkot egyik égitest sem, ezt a pályajellemzőt hívjuk pályahajlásnak, vagy inklinációnak.

A Hold és a Vénusz sem azonos szögben kering az ekliptikához képest – így találkozásukkor rendszerint jócskán egymás felett vagy alatt helyezkednek el. A Hold 5 fokot zár be a Nap látszó útjával, ezért nem látunk minden hónapban nap- és holdfogyatkozást sem. A Vénusz pályahajlása pedig3,5 fokos.

A Hold 5 fokos pályahajlásának szemléltetése. A Vénusz hasonló módon nem a keringési síkunkban helyezkedik el, hanem azzal 3,5 fokos szöget zár be.
Forrás: http://astro.u-szeged.hu/szakdolg/bodacsi/dip4.html

A vénuszfedés pontos kimenetele igencsak függ a földrajzi helyzetünktől. A Hold ugyanis csillagászati léptékben nagyon közel helyezkedik el hozzánk, és különböző helyszínekről nézve más-más helyen látszik az égbolton a távoli égitestekhez képest. Ugyanolyan ez, mint amikor egy közeli villanyoszlopot hasonlítunk a távoli erdőhöz – ha kettőt odébb lépünk, máshol látjuk az oszlopot a látszólag mozdulatlan távoli fákhoz képest. Ez a parallaxis jelensége, ami alapvető távolságmeghatározási módszer a csillagászatban, és a Holdnál, mint legközelebbi szomszédunknál, egyáltalán nem elhanyagolható.

A 2019. januári holdfogyatkozás során egymásra montázsolt holdfelvételek. Jól látható, hogy mennyit változik a Hold helyzete, ha máshonnan nézzük a Földön.
Forrás: https://apod.nasa.gov/apod/ap200205.html

A mostani esemény során is sokat számít, hogy az ország északi vagy déli részérőlfigyeljük meg, ugyanis dél felé haladva a Vénusz egyre nagyobb mértékben siklik el a Hold alatt. Budapestről éppenhogy csak érinti a kicsi sarló a nagyot. A súrló fedés déli határa a Nagykanizsa-siófok-Lepsény-Errcsi-Maglód-Nyékládháza-Szerencs vonal. Ennél északabbra sórló fedést látunk, délebbre a Vénusz elmegy a Hold alatt. Nagyjából Esztergom szélességéről látható majd félig takarva a sarló, és észak felé tartva egyre jobban belemerül a Vénusz a Hold krátereibe. Az ország legészaknyugatibb részén, a Pereszteg-Hegykő-Jánossomorja vonaltól északra a Vénusz teljesen eltűnik a Hold mögött.

Az időzítés nekünk sajnos nem túl szerencsés, ugyanis verőfényes napsütésben (reméljük, hogy napsütésben és nem esőben!) zajlik majd a karambol, nem a sötét, éjszakai égen. Persze sötét égen nem is látszana a kétnapos holdsarló; az ilyen vékony sarlótalálkozó csak nappal figyelhető meg. A Vénusz 10:10 körül kezdi érinteni a Holdat, 10:25 körül lesznek a leginkább közel egymáshoz, és 10:40 körül lép ki teljesen a hold mögül. Így már 10 órakor érdemes elkezdeni a megfigyelést, és folyamatosan nyomon követni egy fél órán keresztül, ahogy szépen lassan, de nagyon látványosan elmennek egymás mellett. Az első érintéskor a Vénusz megvilágítatlan, így nem is látszó pereme ér világos holdsarló csúcsához. Majd a világos holdsarló elkezd beleharapni a vénuszsarló északi csúcsába. Ahogy vonul a bolygó, hamar átkerül a Hold megvilágítatlan, így alig látszó oldalára, ahol a csorba vénuszsarló látványosan végigvonul. Mivel a Hold déli pólusvidéke kráterekkel erősen szabdalt, elképzelhető, hogy a vénuszsarlón hirtelen kisebb beharapások, vagy visszahízások mutatkoznak, attól függően, hogy holdi hegy, vagy völgy mögött bujkál éppen.

Az érintés szimulációja a Svábhegyi Csillagvizsgáló földrajzi helyzetéről. Budapesten és környékén hasonló látványra számíthatunk, dél felé haladva a Vénuszt egyre kevésbé közelíti meg a Hold.
Forrás: Stellarium

Mivel nem sötét égbolt előtt zajlik az esemény, sajnos távcső nélkül nem figyelhetjük ezt meg. Egy jobb kézi távcsővel már látszhat a duett, ha előre felmérjük, hogy merre is helyezkedik el a páros. Most a Naptól nyugat felé, kb. 22 fokkal, azaz egy kinyújtott kar nagyaraszával jobbra pillanthatjuk meg őket. Nagyon fontos azonban, amit sosem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy ha távcsövet használunk a nappali égen, óvakodjunk a Naptól! Már a legkisebb nagyításon is maradandó szemkárosodást okozhat, ha véletlenül belekerül távcsövünk látómezejébe. Természetesen a legkönnyebb dolga az állványos távcsővel rendelkezőknek van ismét. Az ekvatoriális szerelésű távcsövekkel a koordináták segítségével könnyebben beállítható a páros, és a műszer fénygyűjtőképessége is nagyon hasznos a nappali égen. Míg a Vénusz egy igen fényes, és jól látható apró ívdrabanak tűnik majd, a Hold rendkívül halvány és óriási méretű lesz ehhez képest. Kb. 50x-es nagyításon fogjuk tudni a legkönnyebben megpillantani a hajszálvékony, fakó holdsarlót, melyhez a Vénusz közelsége most nagy könnyebbséget jelent.

Pénteken 10 órakormenjünk hát ki az égbolt alá, ha az derült! Keressük meg a Vénuszt és a Holdat és gyönyörködjünk ebben a különleges és ritka eseményben, élvezzük ki, ahogy az égbolt legszebb sarlói keringőt járnak.

Szerző: Világos Blanka, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet