A Ceres törpebolygó szembenáll, és távcsőre vár!

Csillagvizsgáló Svábhegyi

A kisbolygó öv napjaink aszterioda-lázában közismert és híres terület, mely a Mars és a Jupiter pályái között terül el. Sok-sok érdekes objektumot rejt, köztük a legnagyobb az (1) Ceres. 1801 január elseje jeles dátum: Giuseppe Piazzi fedezi fel a kisbolygók első képviselőjét, melyet az aratás, a gabonák, az anyai szeretet istennője után nevez el. Nézzük meg közelebbről, mit érdemes tudni erről a különleges égitestről, és milyen látvánnyal kecsegtet minket november utolsó éjszakáin, mikor égi útja során – épp a Nappal szemben állva – a legközelebb kerül hozzánk!

A Ceres megannyi titkot rejt (solarsystem.nasa.gov).

Piazzi eredetileg nem volt csillagász, negyven éves koráig vajmi keveset foglalkozott az égbolt kutatásával. Városról városra vándorolva matematikát és teológiát tanított. Később kinevezték a palermói obszervatórium élére. Érdekesség, hogy hosszú tanulmányútja során megfordult Párizsban, ahol találkozott Charles Messier-el is, csillagdája műszereit pedig mintegy kétéves munkával Jesse Ramsden készítette el. Ramsden nevét mind a mai napig őrzi a róla elnevezett rendszerű okulár, mely napjainkra ugyan háttérbe szorult szűk látómezeje miatt (32 fok), ugyanakkor a mindösszesen két lencsetagot számláló optikai rendszer nagyon fényes képet ad.

A római mitológia számos égitest nevét adta a Naprendszerben, ezalól a Ceres sem kivétel. Ceres, görög nevén Démétér a legrégibb római istennő. Apja, Szaturnusz (görög nevén Kronosz) testvéreivel együtt felfalta őt. Egész addig raboskodott a testében, míg Jupiter (görög nevén Zeusz) letaszítva atyját az istenek trónjáról, ki nem szabadította őt is. Ceres tanította meg az embereket a szántásra és vetésre, mely az addigi vadászó-gyűjtögető életmódot felváltva lehetővé tette az antik világ gazdag kultúrájának kialakulását. Perszephoné édesanyja (római nevén Proserpina), akit Plútó (görög nevén Hádész), az alvilág istene magával ragadva otthonába, a feleségévé tett. Perszephoné az év kétharmadában mégis a Földön élhet anyjával, csupán négy hónapot kell töltenie férje oldalán. Ceres – mikor Plútó elrabolta lányát – bánatában visszavonult templomába, magára hagyva a Földet, mely így terméketlenné vált. Az emberek emiatt elfordultak isteneiktől, és csupán Jupiter közbenjárásának köszönhető, hogy az alvilág istene elengedte rabolt feleségét a föld mélyéről az év nyolc hónapjára. Az anyai szeretet istennőjének hatalma előtt még az alvilág urának is fejet kellett hajtania!

Az új „bolygó” létezésének lehetőségét már 1768-ban felvetette Johann Elert Bode, az akkoriban elfogadott Titius–Bode-szabályra hivatkozva. A szabály megjósolni látszott a Naprendszer bolygóinak Naptól mért távolságát egy mértani számszerűség szerint. Bár nem kifejezett törvényszerűség, és a pontosságához is férnek kétségek, mégis sikerült megjósolni a néhány évtizeddel később megtalált törpebolygó létezését.

A törpebolygó belső szerkezete (solarsystem.nasa.gov).

A Ceres 974 kilométeres átmérőjével a kisbolygó öv legnagyobb objektuma. A törpebolygók családjába tartozik, azok között ugyanakkor a legkisebb. Törpebolygóságának ismertetőjegyei, hogy a bolygókhoz hasonlóan a Nap körül kering, alakja forgásszimmetrikus (hidrosztatikus ekvilibriumban van), de gravitációja kevés a hasonló méretű égitestek kisöpréséhez az aszteroida övben. Tömege tekintélyes, önmagában az öv kétharmadát adja. A 2,8 csillagászati egységre keringő égitest 4,6 év alatt kerüli meg a Napot. Kőzetmagját leginkább vízjégből álló köpeny borítja. Ismerkedjünk meg vele egy kicsit közelebbről, mielőtt felkeresnénk a távcsövünkkel:

  1. Többé nem aszteroida. Gömbded alakja miatt 2006-ban törpebolygóvá nyilvánították.
  2. A Ceresen 1 nap mindössze 9 óra hosszú, ennyi idő alatt fordul meg a tengelye körül.
  3. Nagyon vékony az atmoszférája, melyet első sorban jégvulkánoknak köszönhetően a felszínre jutott, vagy a pólusok jégsapkáiból szublimált vízgőz alkot. Nincs holdja, sem gyűrűje vagy mágneses mezeje.
  4. Ez az első törpebolygó, amit űrszonda látogatott meg, 2015-ben.
  5. A rajta lévő víz miatt a kutatók elképzelhetőnek tartják az élet kialakulását a Ceresen.
  6. Népszerű a popkultúrában, gyakran szerepel a sci-fi irodalomban, filmsorozatok és számítógépes játékok története kalauzol minket a nem mindennapi égitestre.
  7. Protoplanéta, kialakulása egy időben zajlott a nagy bolygókéval, majd megrekedt a fejlődés jelenlegi pontján.
  8. Akár a 25 százalékát is vízjég alkothatja, vagyis több víz lehet rajta, mint a Földön.

Érdekes formák tarkítják a (1) Ceres felszínét (solarsystem.nasa.gov).

A Dawn (jelentése: hajnal) űrszonda 2007-es fellövését követően (a Vesta meglátogatása után), 2015-ben állt orbitális pályára a törpebolygó körül. A vizsgálatok kimutatták, milyen fontos volt ez a terület a korai Naprendszer fejlődésében, egyúttal megerősítette, hogy hosszú ideig létezhettek óceánok a hozzá hasonló törpebolygókon, némelyikükön talán még ma is található folyékony víz.

Jégvulkán kúpja (solarsystem.nasa.gov).

A Ceres valószínűleg a Naptól távolabb születhetett, és a Naprendszer fejlődése során később vándorolt jelenlegi pályájára. Felszínén ammónia nyomaira bukkantak, mely alacsonyabb hőmérsékleten sűrűsödik, jellemzően a Jupiter pályáján túli távolságban a Naptól. Az űrszonda felfedezett szerves molekulákat is, melyek az élet alapvető építőkövei. Felszínén számtalan világos folt található, melyet a kutatók aktív geológiai folyamatoknak tulajdonítanak. Ezek következményeként sós víz tört fel az égitest belsejéből, mely világos lerakódásokat hagyott a felszínen. Nem csoda, hogy a kutatók szeretnének még többet megtudni erről a távoli világról, melyek egyúttal válaszokat adhatnak a földi élet kialakulására is. Egy biztos, a Ceres ezernyi titkot rejt.

Így fest majd a törpebolygó binokulárral szemlélve, kép közepétől kicsit jobbra lefelé (stellarium.org).

Az (1) Ceres oppozíciója épp november 27-ére, szombat délelőtt 8:55-re esik, de emiatt ne bánkódjunk! Ha az időjárás engedi, keressük fel este, fél nap alatt nem változik sem a fényessége, sem a mérete. Sőt, 1-2 hétig ereje teljében tündököl nekünk. Meglehetősen fényes lesz, bár szabad szemmel nem fog látszani. Binokulárral ugyanakkor könnyű célpont a 7,2 magnitúdós törpebolygót a Bika feje mellett. Káprázatos látványt nyújt majd a nagy látószögű műszerben, a Hyadok mellett. Kb. 15 centi átmérőjű távcsővel már jól láthatjuk a színét, mely elég nehezen meghatározható: szürkés-lilás, sötét szín. Ez nem meglepő, hiszen Cereszünk valójában igen sötét, mindössze a fény 9%-át veri vissza. Legalább 30 cm-es távcsővel, nyugodt légkör esetén, még egzotikusabb dolgokkal is próbálkozhatunk: A 0,75” átmérőjű apró bolygó 800-1000x nagyítás körül már szépen korongnak látszik. A Ceres a legnagyobb látszó átmérőjű kisbolygó, így, ha kisbolygó korongbontásra vágyunk, könnyű és nemes trófeának ígérkezik. Törpebolygóra fel!

Szerző: Talabér Gergely, Amatőrcsillagász/ Tudományos újságíró
CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

A borítóképhez felhasznált fotó forrása: https://eszlelesek.mcse.hu/open.php?obsid=77142 
Szerzője: Szabó Szabolcs Zsolt