A Ceres kettőscsillaggal randevúzik a Bika szarvában

Csillagvizsgáló Svábhegyi

Szeptember közepe három izgalmas eseményt is tartogat a kisbolygók világában: szeptember 17-én a Ceres szoros közelségbe veszi a szigma Tauri csillagot a Bika szarvának alján; szeptember 14-én az Angelina kisbolygó kerül oppozícióba, majd 3 nappal később a Hermione is követi.

A Ceres és a szigma Tauri kettőscsillag
Az (1) Ceres nevében az 1-es jelölés nem véletlen: ez az aszteroida volt az első, amit felfedeztek (1801-ben Giuseppe Piazzi). Akkor még bolygónak vélték, ami érthető, hiszen nem tudták, hogy átmérője pusztán 940 km, tömege pedig a Holdénak mindössze egy százaléka. Azonban ahhoz már kellően nagy, hogy a saját gravitációs ereje miatt közel gömb alakban állhatott össze az anyaga, sőt, mivel aszteroidának csak a belső Naprendszerben keringő kőzettesteket hívjuk, ezzel a legnagyobb, és az egyetlen gömb alakú aszteroida. Gömbbé formálódó alakja miatt többek között a Plútóval együtt a törpebolygók közé sorolták 2006-ban. Fényessége 6,6 és 9,3 magnitúdó között változik a Földtől mért távolságától függően, ami könnyedén elérhetővé teszi kistávcsövekkel is.

A Ceres kisbolygó a Dawn űrszonda felvételén. Forrás: NASA

A kisbolygók kistávcsöves látványa teljesen olyan, mint a csillagoké: pontszerűek. Mégis, ha pár nappal később ismét felkeressük őket, hűlt helyüket találjuk. Meglepő gyorsasággal suhannak tovább ezek a naprendszerbeli vándorok a távoli csillagok között. Érdemes ezért több éjszakán keresztül követni egy-egy aszteroida útját, és azt akár egy rajzon, akár fotón rögzíteni, hiszen ez adja az igazi különlegességét ezen égitesteknek.

Hyadok, középen a Bika csillagkép legfényesebb csillagával, az Aldebarannal, valamint a Fiastyúk.
Forrás: Kiss Péter, www.tavcso.hu/galeria; Időpont: 2017. 10. 20-21.

Az (1) Ceres a Hyadok szélén egy nagyobb- és kisebb látómezejű térképen 2021.09.17-én 23:00-kor. Forrás: Stellarium

Éppen ezért gyakran nem is könnyű megtalálni a kisbolygókat, hiszen nehéz eldönteni, hogy egy csillagot, vagy a keresett égitestet látjuk-e. Ilyenkor segítségünkre lehet, ha egy fényes, vagy könnyen beazonosítható csillaghoz közel halad el a vándor. Szeptember 17-én, péntek este éppen ez lesz a helyzet! A szigma Tauri nevű kettőscsillag mellett halad el a kisbolygó 3 ívperces közelségben, ami a Bikában elhelyezkedő Hyadok csillaghalmaz szélén található. Így közelebb lesz a kisbolygó a kettőscsillag déli tagjához, ami 7,2 ívpercre van a fényesebb társától. Ez a kettőscsillag csak látszólagos párt alkot, a valóságban az egyik 147, a másik 156 fényévre van tőlünk, így több, mint 9 fényév választja el őket egymástól, ami túl nagy távolság ahhoz, hogy kölcsönhathassanak. A kettős északi tagjának fényessége 4,7, míg déli tagjának 5,1 magnitúdó. Így egy fényszennyezéstől távolabbi égbolton szabadszemmel, de kézi távcsővel akár városból is könnyedén látható a kettős. A mellettük járó, halványabb Ceres is látható már egy binokulárral, így el se téveszthetjük a kóborló kisbolygót! A kettőscsillag mellett különösen jól látszik majd a Ceres napi haladása is.

Hab a tortán: szeptember 19-én este a Ceres és a (85) Io kisbolygó 12 ívperces távolságban repülnek el egymás mellett. Így még izgalmasabb lehet úgy követni a Cerest, hogy közben már az Io kisbolygóra is figyelünk! A mindössze 12,3 magnitúdós Io megpillantásához azonban már 15-20 cm-es távcsövet is igénybe kell vegyünk.

A (85) Io és (1) Ceres 2021.09.19-én 23:00-kor. Forrás: Stellarium

Ez az égterület 22 óra után kicsivel kel, így leghamarabb 23 órakor érdemes megkezdeni a megfigyelést.

A hölgyek szembenállásban: Angelina és Hermione
A kisbolygókat oppozíció, azaz szembenállás környékén a legérdemesebb megfigyelni, ugyanis ekkor épp a Nappal átellenes pontban tartózkodnak a Földről nézve, és ez egy pár nap eltéréssel egybeesik a földközelségével is. Ekkor a legfényesebb, a legnagyobb látszó átmérőjű (a nagyobbakat nagy távcsővel és extrém nagyításokon akár kis korongnak is láthatjuk) és ekkor mozog a legnagyobb sebességgel. Szeptember közepén két fényesebb kisbolygóhölgy is oppozícióba kerül: a (64) Angelina és a (121) Hermione.

A (64) Angelina kisbolygó feltételezett alakja a fénygörbéje alapján modellezve. Forrás: Wikipedia, Charles University

Az Angelina kisbolygó egy 50 km átmérőjű, E típusú aszteroida. A szeptember 14-ei oppozíció idején 11,5 magnitúdós lesz, a Halak csillagkép déli területén jár majd.

A (64) Angelina kisbolygó a Halak és a Vízöntő csillagkép határán, 2021.09.14-én 22:00-kor. Forrás: Stellarium

A (121) Hermione kisbolygó a Cet csillagkép északi határán 2021.09.17-én 22:00-kor. Forrás: Stellarium

A Hermione egy különleges kisbolygó, ugyanis 2002-ben felfedeztek körülötte egy holdat. Ez igazából manapság egyre kevésbé különleges, de mégis az elsők között volt. Egy C típusú aszteroida, így leginkább karbonátok alkotják. A részletes kutatások alapján valójában két kisebb, gömbszerű részből áll, mint egy hóember. A két gömb átmérője 160 és 120 km, ezek középpontjai egymástól 115 km-re vannak összeolvadva.

A szeptember 17-ei oppozíció idején 11,8 magnitúdós lesz, a Cet csillagkép északi részén. Ez azért is izgalmas, mert a Cet nem egy állatövi csillagkép, tehát az ekliptika, a Naprendszer síkja nem halad át rajta. Azért tévedhet mégis ide a kisbolygó, mert ezzel a síkkal pályája 7,6 fokos szöget zár be. Hermione görög mitológiai alak, Menelaus spártai király és trójai Helena, a világ legszebb asszonyának leánya.

Mindkét kisbolygó kb. 22 órakor emelkedik kényelmes magasságba, és hajnalig egyre feljebb érnek. Megtalálásukhoz részletesebb csillagtérképet, vagy planetárium programot, és legalább 15 cm-es átmérőjű távcsövet javaslunk. Mindenképp figyeljük meg ezeket a kisbolygókat, hiszen ennél jobb alkalom nem nyílik rá az évben!

Szerző: Világos Blanka, Amatőrcsillagász, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló

📸 A borítókép forrása: Stellarium, NASA