Luxuslakosztály, étterem és bár, valamint edzőterem is lesz a Voyageren, a világ első profitorientált űrállomásán.
A legizgalmasabbnak azonban mégsem ezek ígérkeznek az űrturisták számára, hanem az, hogy megtapasztalhatják milyen a gravitáció a Holdon.
Sőt, űrsétát is tehetnek.
Új fejezet nyílhat az űrutazások történetében, ha megvalósul az amerikai Orbital Assembly Corporation grandiózus terve.
A nagyratörő álmok szerint 2027-re megépítik a világ első olyan űrállomását, amely turistáknak biztosít lehetőséget arra, hogy eljussanak az űrbe és ott szabadidős tevékenységeket is végezzenek.
Ha megépül, a Voyager űrállomás a maga 2400 tonnájával és 51000 m3 térfogatával igen impozáns építmény lesz.
Képzeljünk el egy 200 méter átmérőjű gyűrűt, amelynek forgatásával érik el azt, hogy kb. olyan mértékű legyen a gravitáció, mint a Hold felszínén!
Az űrállomást 24, egyenként 20 méter hosszú és 12 méter átmérőjű modul alkotja majd, és 11600 m2-nyi területén egyszerre közel 300 vendéget fogadhat.
A legtehetősebbeknek luxuskörülményeket biztosítanak: egy 16 fős, 500 m2-es lakosztályhoz 3 fürdőszoba tartozik majd. A hotelszobák pedig egyenként 30 m2-esek lesznek, ezekhez is tartozik saját fürdőszoba.
A vendégek kiszolgálásáról és az űrállomás működtetéséről kb. 110 fős személyzet fog gondoskodni.
Az űrállomáshoz tartozik majd 44 olyan jármű is, amelyekkel probléma esetén vissza lehet térni a Földre.
Az űrbe látogatók indulás előtt biztonsági és fizikai kiképzést is kapnak majd, de azt egyelőre nem lehet tudni, hogy egészségi állapotukra vonatkozóan milyen követelményeket támaszt az üzemeltető.
Az étteremben – többek között – a fagyasztva szárított fagylaltot és legendás Tang nevű italt is megkóstolhatják az űrturisták. (Utóbbiról sokan azt hiszik, hogy űrhajósok számára fejlesztették ki, pedig valójában nekik csak abban volt szerepük, hogy az ital az 1960-as évek elején népszerűvé vált.
Előszeretettel fogyasztották ugyanis a Mercury- és a Gemini-program űrhajósai.)
A szállodai és éttermi szolgáltatások mellett éjjel-nappal nyitva tartó, 7 méteres belmagasságú edzőtermet is igénybe vehetnek majd a Voyagerre érkezők, ahol a súlyzók és futópadok mellett bármilyen sporttevékenység különleges élményt nyújthat a földi hatodának megfelelő gravitáció mellett.
Ahogyan a Voyagert építő vállalat vezetője, John Blincow fogalmazott: „ha felugranak a levegőbe, akkor ötször magasabbra jutnak”. Aki pedig még ennél is többre vágyik, az űrsétára is lehetőséget kaphat.
Az alacsony gravitációs környezet tanulmányozása az űrturisták mellett a tudósok számára is nem mindennapi lehetőség lesz.[ngg src="galleries" ids="11" display="basic_imagebrowser"]
Az első profitorientált űrállomás egyébként alacsony Föld körüli pályán kering majd, a Föld felszínétől 500-550 km-re. Pályája napszinkron lesz, annak érdekében, hogy az űrállomást érő hőstresszt csökkentsék, illetve, hogy folyamatosan hasznosítani tudja a Napból érkező energiát.
A közel 10000 m2 felületű napelem-rendszer 2,2 MW energiát tud majd előállítani.
A Voyager építési munkálatai ugyan csak 4 év múlva kezdődnek, de a prototípuson már most is dolgoznak: az ún. PSTAR egy 60 méter átmérőjű gyűrű lesz, amelyen a mesterséges gravitáció mértéke megfelel majd a Marson tapasztalhatónak, vagyis kb. harmada a földinek.
Bár még a Voyager sem készült el, a tervezők már ennél is nagyobb álmot szövögetnek: az építés során gyűjtött tapasztalatokat űrkikötők tervezéséhez kívánják majd felhasználni.
A szakértők szerint ugyanis az Voyager építéséből rengeteget lehet tanulni: hogyan tudjuk biztosítani az energiaellátást, a friss levegőt, a teherszállító űrhajók fogadását, valamint a tiszta víz és a szennyvíz kezelését.
Az első kérdések egyike, ami bizonyára mindenkiben felmerül, aki űrturista szeretne lenni: mennyibe kerül mindez?
A tervek szerint egy 3 és fél napos utazásért 5 millió dollárt kérnek majd. Bár ez a hétköznapi ember számára még elérhetetlen, az űrturizmus lassan egyre közelebb kerül az átlagember lehetőségeihez.
A tervek grandiózusak és nagyon komoly fejlesztéseket igényelnek. Hogy 2027-ben kikerül-e majd a megnyitottunk tábla a Voyagerre, az még a jövő zenéje, de az űrturizmus jelen korunkban bimbózó rügyei két évtizeden belül biztosan a mindennapjainkká válnak.
Feltéve, ha elég vastag a hozzá a pénztárcánk!
Szerző: Jurecska Laura, Tudományos segédmunkatárs
CSFK Konkoly-Thege Miklós Csillagászati Intézet / Svábhegyi Csillagvizsgáló
📸 A borítóképen: Voyager Station Forrás: https://orbitalassembly.com/
Tetszett a cikkünk? Olvasd el egy korábbi cikkünket is a témában: Az űrturizmus rózsaujjú hajnala a szemünk láttára bontakozik ki!